2
éve
Magyar kategória
2
éve
2024 – Meghalt Gy. Dobos Mariann író, újságíró, aki a fogyatékos emberek érdekeit képviselte írásaiban.
Teljes nevén: dr. Gyimesiné Dobos Mariann. A Terézváros című önkormányzati lap főszerkesztője volt, később a Kapaszkodó című újságot szerkesztette, dolgozott a Pesti Hírlapnál, az MTI-nél, a Humanitásnál és a Vakok Világa folyóiratnál. A Panta Rhei című interjúkötetet a neves jazz-rock együttesről Máté Gabriellával együtt írta. Ugyancsak ketten jegyzik a Képek és történetek című művet, amely tizenhat olyan művészt mutatott be, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. Gy. Dobos Mariann könyvet írt a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesületéről (az ÖNÉ-ről) is, Új Üzenetek címmel. Negyedik kötete a látássérültekről szólt, Vakon a munka kapujában címmel. Súlyos mozgásszervi betegsége miatt már kerekesszéket kellett használnia, pályaorientációs szakértő, rehabilitációs tanácsadó képesítést szerzett. Dolgozott az ÖNÉ-ben és az Informatika a Látássérültekért Alapítványnál is. A MUOSZ Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztály titkára volt. Több mutatása
199
éve
1827 – Megtartották az első lóversenyt Pesten.
Széchenyi István egyik "újítása", hogy Pesten is elindulnak a lóversenyek. Az első versenynaphoz az új lovaglóiskola megnyitása kapcsolódott. Éveken át előzetes felhívást, szabályzatot, versenyprogramot, majd az eredményeket summázó füzetet adott, illetve adatott ki, 1828-ban pedig megírta e szakma hazai alapművét. A Lovakrul címmel megjelentetett könyvet Hunyady gróf emlékének ajánlotta, aki ürményi birtokán már 1814-ben lóversenyt rendezett. Több mutatása
173
éve
167
éve
1859 – Bánkon megszületett Bánki Donát mérnök, feltaláló.
A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása
140
éve
132
éve
1894 – Megszületett Álgyay Hubert Pál mérnök, hídépítő, a Petőfi híd tervezője.
Álgyay a Közlekedési Minisztériumban dolgozott, 1934-től a dunai hídépítési szakosztály főnöke, majd a közlekedésügyek államtitkára volt. Nevéhez fűződik a Boráros téri Petőfi híd tervezése, valamint a Margit -híd kiszélesítési munkálatainak irányítása. Tanított a Műegyetemen, s volt a Fővárosi Közmunkatanács elnöke. (Született 1894.06.06) Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Gobbi Hilda, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (Mágnás Miska, A hölgy egy kissé bogaras).
Örökös Tagja a Halhatatlanok társulatának, érdemes és kiváló művész. Ismertebb filmjei: Az aranyember; Elektra; Édes Anna; Tanár úr kérem...; Mágnás Miska; Nyolc évszak; Színes tintákról álmodom; Lúdas Matyi - szinkron; Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya; A vőlegény nyolckor érkezik; Pillangó; A helység kalapácsa; A hölgy egy kissé bogaras. Több mutatása
107
éve
1919 – Meghalt Kvassay Jenő mérnök, a magyar vízépítés reformere.
Kvassay Jenő (Buda, 1850.07.05. – Budapest, 1919.06.06.) a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezője, a mezőgazdasági vízműtan kutatója, Budán gépészmérnöki, Magyaróváron mezőgazdasági, Párizsban vízépítési tanulmányokat folytatott. Hazatérve, 1878-ban kapott megbízást az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére és vezetésére. Négy évtizeden keresztül a vízügyek legfőbb irányítójaként való működése új korszakot jelentett a magyar vízépítés történetében. A kultúrmérnökség működési köre kiterjedt a belvízrendezésre és lecsapolásra, alagcsövezésre és öntözésre, a mederrendezésre és vízmosás-megkötésre, a halászati ügyek felügyeletére és a közegészségügyi mérnöki szolgálat ellátására is. Az intézmény Kvassay vezetése alatt vízrendezési munkálataival mintegy 3,5 millió hektár területen teremtette meg a korszerű mezőgazdasági termelés előfeltételeit. Egyéb fontos eredményei: a vizek köztulajdon jellegét kimondó vízjogi törvény (1885) és a halászati törvény (1888) megalkotása, valamint a csepeli Nemzeti- és Szabadkikötő építésének megkezdése (1910). Kvassay szakirodalmi munkássága is jelentős; Mezőgazdasági vízműtan című munkája évtizedeken keresztül kézikönyvként volt használatos. A Szabadkikötő bejárati zsilipjét róla nevezték el. Több mutatása
86
éve