117
éve
Magyar kategória
82
éve
80
éve
1946 – Meghalt Ifjabb alsótorjai Vastagh György szobrász.
A Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai végigkísérték a 19-20. századi magyar művészet történetét. Az erdélyi Háromszékről származó család mintegy százhúsz éven és három generáción keresztül volt jelen a művészeti életben. Több mutatása
60
éve
1966 – Meghalt Bornemisza Géza festő.
A nagybányai művésztelepen és Henri Matisse műhelyében nevelkedett. Könnyed, szellemes tájképeket, csendéleteket festett, végül igazi posztnagybányai stílusban alkotott. Több mutatása
35
éve
1991 – Meghalt Anna Margit, festőművész, Ámos Imre felesége.
Eredeti neve: Sichermann, aztán Sólyom
19
éve
2007 – Meghalt Darvas Iván kétszeres Kossuth-, és Jászai Mari-díjas, színművész, a Nemzet Színésze.
Érdemes és kiváló művész.Eredeti nevén Darvas Szilárd. Prágából 1939-ben jött Magyarországra, 1946-tól a Művész Színház, 1949-től 1956-ig a Madách Színház tagja volt, 1957. és 1959. között bebörtönözték a forradalomban való részvételéért. 1959-től segédmunkásként, 1963-tól a miskolci Nemzeti Színház, a József Attila Színház, majd a Vígszínház tagjaként dolgozott. Első felesége Tolnay Klári Kossuth-díjas színművésznő volt.Alapító tagja a Történelmi Igazságtétel Bizottságának, 1990-től SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Főbb szerepeiből: Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Beutler (Dürrenmatt: Fizikusok), Popriscsin (Gogol: Egy őrült naplója), Antonius (Shakespeare: Antonius és Kleopátra), filmjeiből: Liliomfi, Dollárpapa, A tizedes meg a többiek, Pendragon legenda, Szent Iván Napja, A Hídember, Film..., A Morel fiú, Színes tintákról álmodom, Egy csók és más semmi, Isten hozta, őrnagy úr!, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán. Több mutatása
7
éve
2
éve
2024 – Meghalt Horváth Iván irodalomtörténész, szerkesztő, az MTA doktora, aki 1995-ben az INteRNeTTo egyik alapítója volt.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, a szegedi és a pécsi egyetemen, az ELTE-n és a a párizsi Université de la Sorbonne Nouvelle-n tanított. Megalakította a Reneszánszkutatások Posztgraduális Központját (CHER), majd 1998-ban a Bölcsészettudományi Informatika Alapprogramot, az irodalmi szövegek számítógépes feldolgozásának első magyarországi kutatóhelyét és oktatási központját. Kutatócsoportjával 1976-ban kezdett el dolgozni Szegeden a Régi magyar vers repertóriumán, melynek számítógépes változata (1979), majd az internetes változata (1993) a világ első ilyen jellegű adatbázisa volt. Szintén ő készítette tanítványaival közösen a világ első online kritikai kiadását, Balassi Bálint verseiből(1993). Főszerkesztője volt a nyomtatásban 2007-ben megjelent A magyar irodalom történetei című kézikönyv hálózati változatának, majd a 2021-ben megjelent online Magyar irodalomtörténetnek. Új irányt adott az ómagyar szövegemlékek értelmezésének, az általa vezetett kutatáson alapul a Pray-kódex kiadása.Az 1989-es rendszerváltáskor a 2000 című irodalmi és társadalmi havilap egyik alapító szerkesztője volt, 1995-ben részt vett az INteRNeTTo című internetes folyóirat megindításában. Szerzőtársaival két gimnáziumi irodalomtankönyve is megjelent. Az irodalom mellett a komolyzenei felvételek, a hifi-rendszerek és a fényképezőgépek világa is érdekelte. Több mutatása
106
éve
1920 – Aláírták a trianoni békeszerződést, melynek értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmad részét.
A szövetségesek és Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció írták alá. A Trianonban megkötött szerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett. A konferencia adatai szerint mintegy 3 millió magyar lakost csatolt el a béke, amely viszont kimondta az ország függetlenségét. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. A szerződés első része a Népszövetség első részét tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895 (30%) magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. A harmadik részben a kisebbségekről volt szó, valamint még rögzítették a hadseregre vonatkozó intézkedéseket is, amelynek létszámát 35 000 főben maximálták és csak fizetett, zsoldos hadsereg, nem önkéntes lehetett. A jóvátétel összegét még nem határozták meg, de kimondták, hogy 30 esztendőn át törlesztendő. Több mutatása
65
éve