Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Magyar kategória

79 éve

1947 – Megszületett Nagy Bandó András humorista.

Önéletrajza: 1947-ben születtem, a Szegedhez közel fekvő Deszken. A sors már ezzel is jelezni kívánta, hogy elege van a f?városcentrikusságból, ezentúl vidéken is születhetnek humoristák. (És lőn) Születésem percétől kezdve öregedni kezdtem, s ez a folyamat azóta is szakadatlanul tart. (Például már négy hetes koromban egy hónapos voltam, tizenkét hónapos koromra pedig éppen egy éves lettem.) Már kisgyermek koromban elhatároztam, hogy egyszer majd felnőtt leszek, de arra - ekkor még - gondolni sem mertem, hogy egyszer majd meg is öregszem. (Ma, amikor tulajdonképpen már meg is öregedtem, még mindig csak azt kérdezem magamtól: egyszer tényleg meg is öregszem? - és úgy t?nik egyre nagyobb az esélyem rá.) Iskoláimat el?ször Deszken, kés?bb Szegeden kerültem el. Az általános iskolában a versmondás, a középiskolai évek alatt már az irodalmi szinpad jelentette azt a pluszt, amiből kisejlett, hogy valahol a színház világában vetem meg a lábomat. 1962-től a Szegedi Vedres István Épít?ipari Technikumban koptattam a padokat, s eközben birkózóként is sikereket értem el. Az atlétika is vonzott, s a gerely, a diszkosz és a súly tőlem való távolodása jelentett sikerélményt, igaz, nem tudtam világszint? távolságot elérni, de ennél fontosabb volt a próbálkozás. A középtávú futás viszont sokkal több örömet hozott, ekkor tudtam meg, hogy egészséges tüd?vel, óriási munkabírású szívvel és kitartó lábakkal rendelkezem. Ekkoriban karikatúristaként is debütáltam, el?bb az osztály faliújságján, kés?bb a Délmagyarország és a Szegedi Egyetem oldalain. Mivel sok mindent kipróbáltam, egyes barátaim avval ijesztgettek, hogy szétforgácsolom magamat, miközben akkor már határozottan tudtam, hogy ebből a sok kis forgácsból áll össze az a szikár törzs, mely egyszer majd leszek. 1969-től Julianna a feleségem, lányunk Natalia. Még házasságkötésünk előtti kapcsolatomból született meg Mónika lányom, majd 1991-ben vettük magunkhoz Antit és Bélát, akik azóta is családtagként élnek velünk. 1970-től kezdve k?m?ves kisiparosként dolgoztam 1978-ig, közben voltam kertész, újságkézbesít? és konferanszié. 1974-től kezdve el?adóművészi igazolvánnyal léphettem föl, mint humorista, több önálló estet írva és bemutatva. 1981-82-ben, a Rádió II. Humorfesztiválján indultam, s nyertem el a Rádió F?díját. 1982-ben a Mikroszkóp Színpad szerződtetett, s innen egy év után váltam ki, hogy a maga ura lehessek. Eközben állandó szerzője és el?adója lettem a Rádiókabarénak, majd a Magyar Televízió szórakoztató m?sorainak. Ezek együttes sikere és elismerése volt az a Karinthy Frigyes emlékgy?r?, amelyet 1988-ban kaptam meg. 1986-ban és 1988-ban Ausztráliában, 1987-ben és 1996-ban az Egyesült Államokban és Kanadában, közben többször Németországban adtam m?sort az ott él? magyaroknak, de megfordultam a Felvidéken, Erdélyben és a Vajdaságban is. 1988-ban 50 ezer forintos befizetéssel indítottam útjára az Aradi Vértanúk emlékm?vét. Sajnos kés?bb kivették a kezemből a kezdeményezést, így nem sikerült megvalósítani, s a befizetett adományok ma is egy számlán várják, hogy egyszer majd valaki valósággá változtatja az álmomat. Emlékezetes akcióm volt 1990-ben, hogy mintegy 500 hajléktalannak csináltam otthont, s adhattam lehet?séget a megkapaszkodásra. 1987-ben jelent meg első - életrajzi -kötetem, válogatott írásaimmal, és rajzaimmal, Úton-útfélen címmel, s 140 ezer példányban fogyott el. 1991-ben adtam ki az írásaim és monológjaim válogatásából álló Bevezetés I-II. cím? könyvemet. Ez 50 ezer példányban kelt el. 1996-ban látott napvilágot a Vészfék cím? könyvem, mely a vonatdobálások áldozatául esett kisfiú M. Attila tragédiáját mutatja be, s a család megsegítésére készült. A könyv jelenleg is megrendelhet? a címemen: 7677 Orf?, Csendes utca 5. Tévé és rádiós produkcióimat nagylemezeken és kazettákon jelentettük meg. Nyílt kártyákkal, I love Magyarország, Negyven éves a Forint, s a Rádiókabaré lemezre és kazettára került válogatásai is sok magánszámomat ?rzik. 1986-tól 1996-ig maratoni futóként is számon tartottak, legjobb eredményeim: New York, 1993: 3óra 34perc, 1996, Bécs: 3óra 23perc. 1970-ben megtanultam "írni" a mez?kövesdi matyó motívumokat, s ez olyan hobbyvá vált, melyet azóta is profi szinten ?zök, sok népművészetet kedvel? örömére. 1991-től újra vidéken élek, orf?i házunk jelenti az otthont, ahol már sokkal több időm marad a fafaragásra, a fotózásra, a rajzolásra és a festésre. Mivel mindent autodidakta módon tanultam meg, ez sem jelenti azt, hogy kész fafaragó vagy fest? lennék, de úton vagyok, s egyszer a végére érhetek. Terveimben több könyv megírása szerepel, köztük egy a humorról, kabaréról írt elmélkedés, egy beszámoló a hajléktalanokkal töltött három hónapos időszakról, egy verses gyermeklexikon, valamint a minap útjára indult Öregedésem naplója cím? kötet. Eközben Önálló esteket írok, melyekkel az országot járom. Több mutatása

Teljes esemény 0

1947. 11. 12. Született Irodalom Magyar

75 éve

1951 – Meghalt Gombaszögi Ella színésznő, komika, akinek mindhárom nővére szintén színésznő volt.

Más források szerint a halál dátuma október 12. Három színésznő nővére - Margit, Frida és Irén - után a Színművészeti Akadémiára járt. A Vígszínház, a Magyar Színház, utána a Belvárosi Színház tagja, majd csak szerepekre szerződött különböző budapesti színházakhoz. 1949-től a Madách Színházban játszott, többször vendégszerepelt a Nemzeti Színházban. A harmincas évektől szinte majd minden magyar filmvígjátékban játszott, többnyire Kabos Gyula partnereként. Több mutatása

Teljes esemény 0

1951. 11. 12. Meghalt Film/Média Nő Magyar Színház

71 éve

1955 – Meghalt Hajós Alfréd magyar műépítész, versenyúszó, labdarúgó, az első magyar olimpiai bajnok.

77 éves korában halt meg. Az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka. Az akkor 18 éves építészmérnök-hallgató az athéni Zea öböl jéghideg vízében előbb a 100, majd rövid pihenő után az 1200 méteres gyorsúszásban is a legjobbnak bizonyult. A sors kegyetlen játékaként 13 éves korában vesztette el édesapját, aki a Duna hullámai között lelte halálát. A kétszeres olimpiai bajnok Athénben aratott kettős győzelme után nem indult több úszóversenyen. Sportbeli sokoladalúságára jellemző, hogy játszott az első hivatalos magyarországi labdarúgómérkőzésen, és szerepelt az osztrákok elleni első, válogatott találkozón is. Atlétizált, bokszolt, és tornaversenyeken is indult. Építészmérnöki diplomájának megszerzése után Alpár Ignác, majd Lechner Ödön mérnöki irodájában dolgozott, s 1924-ben, Lauber Dezsővel közösen készített stadion-tervüket a legjobbnak itélték ugyan, de csak ezüst éremmel jutalmazták a párizsi olimpia szellemi versenyein. Tervezője volt a Margit-szigeti sportuszodának, amely napjainkban már a nevét viseli. Jónéhány középületet, többek között a debreceni Arany Bika szállót tervezte. A nyugdíjkorhatárt jóval átlépve dolgozott a Mezőterv Tervező Irodájában. Több iskola viseli nevét. Hajós Alfréd Társaság is alakult, a bajnok emlékének ápolására. Több mutatása

Teljes esemény 0

1955. 11. 12. Meghalt Sport Magyar

83 éve

1943 – Meghalt Werkner Lajos kétszeres olimpiai bajnok vívó.

1905-től a MAFC (Magyar Atlétikai és Footbal Club), 1906-tól a NVC (Nemzeti Vívó Club) kardvívója volt. Öt alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, tagja volt az 1908. évi Londoni és az 1912. évi Stockholmi olimpián győztes magyar kardcsapatnak. Legjobb egyéni eredménye a londoni olimpián elért hatodik helyezés. Ötszörös magyar bajnok. Sportpályafutását az első világháború kitörése szakította meg. 1914-ben részt vett a Magyar Vívó Szövetség megalapításában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1943. 11. 12. Meghalt Sport Magyar