167
éve
Magyar kategória
569
éve
1457 – Nápolyban megszületett Aragóniai Beatrix kétszeres magyar királyné, a legutáltabb magyar királyné.
Ő hozta el a reneszánsz kor szinte minden vívmányát Magyarországra. Hívására érkeztek és dolgoztak nálunk Itália legnagyobb művészei: építészek, freskókészítők, történet írók, szobrászok.I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő, copertinói grófnő, ötödik gyermeke. A reneszánsz kultúra egyik fellegvárában, előkelő neveltetésben és gondos oktatásban részesült. 17 éves korában hozzáadták Hunyadi Mátyás Magyar királyhoz, aki 14 évvel volt idősebb nála és már 10 éve özvegy volt az esküvő idején. Beatrixról azt beszélték, hogy hirtelen haragú, nem volt érintetlen mikor királyné lett és valószínűleg meggyilkolta a szeretőjét még Itáliában. 14 évi házasság alatt egy örököst sem sikerült szülnie a királynak. Rossz viszonyban volt a király fattyú fiával - Corvin Jánossal, megakadályozta annak házasságát és trónöröklését. Mátyás 1490. 04. 06.-án bekövetkezett halálát is az ő mesterkedésének tartották. A legutáltabb Magyar királyné. Második férje II. Ulászló akihez azért ment feleségül, hogy megtartsa trónját. Titokban kötött esküvőt 1490. 10. 04.-én Bakócz Tamás tartotta, aki szándékosan formai hibákat vétett a szertartás során. Ám az új király akkor még nem vált el első hitvesétől, Brandenburgi Borbálától. A 12 éves özvegy Borbálát 1476. 08. 20.-án házassági szerződéssel vette el, de tényleges templomi esküvőjük sosem volt, erre hivatkozva próbált meg tőle elválni II. Ulászló, de a házasságukat csak 4 nappal az után bontották föl, hogy Aragóniai Beatrix-al kötött házasságát 1500. 04. 03.-án felbontotta a pápa, el nem hált házasság, kényszerítés és formai hibára hivatkozva. Ulászló szándékosan csalta csapbába a királynét. Anyagilag tönkretéve, megalázva tért haza Itáliába, ahol még megérte, hogy családja teljes hatalmát elveszítse, az ott folyó hatalmi harcokban. 1508. 09. 23.-án Nápolyban érte a halál. A nápolyi San Pietro Martire monostorában helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
178
éve
1848 – Móron megszületett Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
1945 előtt Budapesten, a mai Hercegprímás utca viselte a nevét.
155
éve
1871 – Lónyay Menyhért grófot választotta a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének.
Tisztséget 1872.12.05-ig töltötte be. 1839-ben bölcsészdoktori, később államtudományi doktori oklevelet szerzett. Közgazdasági és pénzügyi tanulmányait külföldön végezte. 1843-ban Bereg vármegye egyik országgyűlési követévé választották. Gróf Széchenyi István politikája és eszmerendszere volt rá nagy hatással, de a centralistákkal is rokonszenvezett. 1847-ben a "Pesti Hírlap" munkatársa lett, és - ismét Bereg vármegye országgyűlési követeként - aktívan részt vett az 1848. évi törvények megalkotásában. 1848. szeptemberétől pénzügyminisztériumi tanácsos, 1849. májusától a Pénzügyminisztérium megbízott államtitkára volt. A világosi fegyverletétel után Franciaországba menekült, majd 1850-ben kegyelmet kapott és hazatért. Birtokai ügyeinek intézése után egyre inkább részt vett több pénz- és hitelintézet létrehozásában. 1858-ban megalapította az Első Hazai Biztosító Társaságot és a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságot, amelyeknek elnöke is volt. 1860-ban a békésbánáti református egyházmegye gondnoka, 1861-ben a képviselőház tagja lett, ahol az abszolutista kormányzat pénzügyi politikáját bírálta. 1865-66-ban a "Budapesti Szemle" szerkesztője lett Csengery Antallal. 1865-ben újra országgyűlési képviselőként fontos szerepet játszott a kiegyezési tárgyalásokon gróf Andrássy Gyula mellett. 1866-ban a Magyar Földhitelintézet elnökévé választották. 1867. februárjában az Andrássy-kormány pénzügyminiszterévé nevezte ki Ferenc József, majd 1870. májusában az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere lett. 1871-ben grófi rangot kapott, és a dunamelléki református egyházkerület főgondnoki tisztségét töltötte be. Gróf Andrássy Gyula távozása után nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé és a honvédelmi tárcát is megkapta. Kormányzása alatt felgyorsult a modern gyáripar fejlődése, amelyet az 1872. évi első ipartörvény segített elő, mivel felszámolta a céheket és biztosította a szabad ipargyakorlást. Ekkor született meg az 1872. évi XXXII. törvénycikk is az egységes Budapest létrehozásáról. Erős kézzel igyekezett keresztülvinni akaratát, ipari érdekeltségei miatt az ellenzék és a Deák-párt köreiben sem volt népszerű. Új választójogi javaslatával, amelyben a 3 éves ciklust 5 évre akarta emelni, a választók számát pedig csökkenteni, megbukott az ellenzék tiltakozásán. Végül belefáradt a személye és politikája elleni támadásokba, és távozott tisztségéből. Ezután még politizált országgyűlési képviselőként, majd a főrendi ház tagjaként. 1871-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, nagy sikerrel fáradozott gróf Széchenyi István hagyatékának megmentésén. Megkapta a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
151
éve
1875 – Megkezdte működését a Zeneakadémia.
A Zeneakadémia – mai nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne. A Zeneakadémiát Liszt Ferenc a saját lakásán alapította meg, később önálló épületet emeltek számára. A magyar parlament Liszt Ferencet nevezte ki elnökévé, igazgatója Erkel Ferenc zeneszerző-karmester-zongoraművész, a magyar zene kiemelkedő személyisége lett. Liszt és Erkel a zongora tárgyat tanította, a zeneszerzés professzora pedig Volkmann Róbert, a szászországi születésű magyar zeneszerző volt. Az intézet titkára Ábrányi Kornél volt, aki az évek során zeneszerzést, zeneesztétikát, magyar zenét, zeneelméletet és zenetörténetet tanított. Liszt első növendékei közé tartozott Aggházy Károly, Juhász Aladár, Ravasz Ilona és Thomán István, akikből hamarosan kiváló előadóművészek illetve tanárok váltak. Több mutatása
141
éve
139
éve
134
éve
1892 – Megszületett Dajbukát Ilona, örmény származású magyar színésznő, aki gyakran szerepelt paraszttárgyú darabokban.
Hevesi Sándor tanítványaként a Thália Társaságban lépett először színpadra 1906-ban, majd 1919-ben ismét játszani kezdett. A főváros szinte valamennyi színházában fellépett. Férjével, Bársony Istvánnal főként parasztszerepeket alakított. 1945-től 1947-ig a Fővárosi Operett, 1949-től a Madách Színház tagja volt. Németországban és Olaszországban is turnézott. Megnyerő szépsége és kitűnő humora paraszttárgyú darabok hősnőinek megformálására tették alkalmassá, de alakításainak skálája a Madách Színházban jelentősen bővült. 1949-ben nyugdíjba ment. F.Sz. Mari szolgáló(Török R.: Testamentom); Kati (Szép E.: Patika); Szalayné (Barta L.: Szerelem); Donna Peppenella (de Filippo: Milliomos Nápoly); Sztyepanida (Gorkij: Kispolgárok). Több mutatása
130
éve
114
éve