121
éve
Magyar kategória
114
éve
1912 – Megszületett Török Erzsi, Kossuth-díjas mezzoszoprán énekes, a magyar népdalkincs népszerűsítője.
Érdemes művész. Színésznek indult, a kolozsvári színházban Nyilas Misi szerepében aratta első sikereit. Kelen Hugó zeneszerző- énektanár tanácsára Kodály és Bartók népdalfeldolgozásait kezdte énekelni. Több mutatása
114
éve
98
éve
92
éve
1934 – Megszületett Kóti Árpád, Kossuth-díjas színész.
Játszott Békéscsabán a Jókai Színházban, Egerben, Veszprémben a Petőfi Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban. Első főszerepét a Debreceni Csokonai Színházban kapta meg. Elsősorban drámai karakterszerepek alakítója. Általános vélemény: Kóti Árpád a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. 2014. december 1-jén a Nemzet Színészévé választották. Jászai Mari- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 189. Pályafutása során ötvenkilenc rendezővel dolgozott. Legtöbbször Ruszt József, Gali László, valamint Lengyel György és Pinczés István alkotótársa volt. Címszerepei többek közt: Fazekas Mihály–Móricz Zsigmond: Lúdas Matyi (1969), Csehov: Ványa bácsi (1983), Shakespeare: Lear király (2006) Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Szalóczy Pál, Kazinczy-díjas rádió- és tévébemondó, újságíró, riporter.
Az ő hangját lehet hallani többek között a budapesti metró és a MÁV utastájékoztatóiban, valamint filmek és más információs szövegekben. Három évig operaénekesnek készült, érdekelte a dzsessz és a blues műfaj, majd megalapította a Spirituálé Quartett zenekart, amivel időnként felléptek. Több mutatása
447
éve
1579 – Meghalt Dávid Ferenc az Erdélyi Református Egyház első püspöke.
Dévai várbörtönben halt meg Dávid Ferenc, az erdélyi reformáció elindítója, előbb katolikus lelkész, majd az Erdélyi Református Egyház első püspöke, később az Erdélyi Unitárius Egyház első püspöke. Több mutatása
397
éve
1629 – Meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.
Gyulafehérváron akadémiát és jelentős kulturális központot hozott létre. Marosillye várában született, a hagyomány szerint 1580. november 15-én, a születés pontos dátuma nem ismert. A hagyomány szerint a halála napját tekintik a születés napjának is, Gyulafehérváron halt meg 1629 november 15-én. Korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett, s távoli rokonát, Bocskai Istvánt tartotta nevelőjének. Már 15 évesen katonai pályára lépett, 1600-1602-ben Mihály havasalföldi vajda és G. Basta császári hadvezér rémuralma elen harcolt. 1604-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1613-ban a Habsburgokkal kapcsolatot kereső Báthory Gábor ellen indult a Török Birodalom támogatásával. 1613.10.23-án a kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte. 1620.08.25-én a besztercebányai országgyűlésen, miután kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Bethlen Gábort magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy a török Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a királyi címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont hercegi címet kapott Munkács várával és megtarthatta az uralma alá került hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Élete utolsó éveiben Báthory Istvánhoz, a nagy elődhöz hasonlóan, a lengyel trónt akarta megszerezni, szövetkezett a moldvai vajdával, az orosz cárhoz küldött követet, tervéhez meg akarta nyerni a svédeket és a hollandokat is. 1629 november 15-i halála miatt azonban elképzeléseit nem válthatta valóra. A gyulafehérvári székesegyházban temették el. Több mutatása
148
éve
142
éve