Magyar kategória
81
éve
55
éve
51
éve
1975 – Meghalt Kmetty János, Kossuth-díjas festő és grafikus, főiskolai tanár.
Díjai: Szinyei-díj (1943), Kossuth-díj (1949), Érdemes művész (1959), Kiváló művész (1965)
41
éve
1985 – 36 éves korában meghalt Zala Márk színész (Gothár Péter: Idő van).
Eredeti nevén: Márkus László. Jancsó Miklós rendező egyik kedvenc színésze volt.
29
éve
28
éve
1998 – Meghalt Fráter Gedeon karmester, az Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere.
Márkus László színész nevelőapja, Fráter Loránd nóta- és Fényes Szabolcs operettszerző távoli rokona. Kenessey Jenő mellett az Operaház legtöbbet foglalkoztatott balettkarmestere. Több mutatása
18
éve
2008 – Meghalt Gyurkovics Tibor, Kossuth-díjas költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
József Attila- és IBBY-díjas író, akit Bölöni Emlékéremmel és Nemzetközi Gyermekkönyv-díjjal is jutalmaztak. Pályafutását a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanársegédeként kezdte, a Központi Gyermekideggondozó Intézet vezető pszichológusa, az Országos Elme- és Ideggyógyintézet klinikai pszichológusa, a Pest Megyei Bíróság igazságügyi pszichológus szakértője, valamint színházi dramaturg és a Magyar Írókamara társelnöke volt. Több mutatása
12
éve
Budapest napja
Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget - megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapjának nevezték ki november 17-ét. A területen már az őskorban is volt emberi település, majd a kelta alapítású, de latin néven elhíresült Aquincum, amely a római korban Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A honfoglaló magyarok 900 táján jutottak ide. Településüket az 1241-es tatárjárás elpusztította. Az újjáépült város a 15. században a humanista műveltség egyik európai központjává vált. A közel másfél százados török uralom után a városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. A városok vezetése 1872-ben hozott döntése értelmében az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették. A II. világháború után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget, aminek révén létrejött a Nagy-Budapest. Több mutatása
795
éve