121
éve
Magyar kategória
88
éve
55
éve
54
éve
1972 – Meghalt Lehel Mária festőművész, aki a világ számos országában állított ki és több képe látható a Nemzeti Galériában is.
Eredeti nevén: Rell Mária. Nagybányán, majd Párizsban tanult. Budapesten tanult a Nyolcakkal, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla voltak a mesterei. 1924-től külföldön élt, gyakran hazatért, állított ki Londonban, Rómában, São Paulóban és sok más helyen. Párizsban Matisse követője volt. Képeire jellemző a színek rendkívüli gazdagsága, az árnyalatok egymásba simulása. Az olasz állam több képét megvásárolta a milánói és a génuai múzeum részére. Kb. 50 képe pusztult el 1944-ben. 1969-ben 80. születésnapjára gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Lánya, Hamza Lehel Mária (1906-1997) iparművész, divattervező volt. Több mutatása
17
éve
2009 – Meghalt Kokas Ignác Kossuth-díjas festő.
Minden előképzettség nélkül a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, és fel is vették. 1952-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. A főiskolán a konstruktivista Kmetty János és a posztnagybányai Bernáth Aurél voltak a mesterei. Festői foltokból építkezett, műveit nem konstruktivista szabályszerűség határozza meg. Diplomamunkája 1952-ben Az asztalos című kép volt, amelyet édesapjáról mintázott. Az 1960-as évek közepén "zöld korszaka" három évig tartott, majd 1969-től minden évben néhány hónapot Ginza-pusztán töltött (elhagyatott uradalom volt Alcsút mellett), s ekkor kezdődött el "Ginza korszaka". Itt festette teljesen egyéni stílusú képeit az alakos és a non-figuratív ábrázolás határán, kiváló kompozícióteremtő képességgel és erőteljes kolorittal, egyetemes emberi mondanivalókkal. 1973-1983-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított, számos jeles tanítványa volt, köztük El Kazovszkij, Fehér László. Vál díszpolgára volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig. Több mutatása
17
éve
2009 – Meghalt Tüskés Tibor József-Attila díjas író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
Tüskés Tibor Balatonszántódon (ma Szántód) született, második gyermekként.A nagykanizsai Állami Elemi Népiskola elvégzése után 1948-ban a piarista gimnáziumban érettségizett. Magyar-történelem szakos tanári diplomáját a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 1952-ben.1953-1973 között a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára. 1959-1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a „Jelenkor”-nak volt az első, igazán meghatározó főszerkesztője. 1963-tól a Magyar Írószövetség tagja. 1971-től a Művészeti Alap, 1985-től a Berzsenyi Dániel Társaság tagja. 1987 óta a Janus Pannonius Társaság tiszteletbeli elnöke. 1973-tól munkatársa volt előbb a Pécsi Városi Könyvtárnak, majd a Baranya Megyei Könyvtárnak.1985-ben az ő vezetésével indult útjára az akkori Baranya Megyei Könyvtáron belül a „Pannónia Könyvek” sorozat, majd a rendszerváltás után elvállalta a „Somogy” című irodalmi lap főszerkesztését.Élete utolsó két évében a Magyar Írószövetség Dél-Dunántúli Csoportjának tiszteletbeli elnökeként továbbra is Pécs irodalmi életét szervezte. 2009. november 11-én bekövetkezett halála után róla nevezték el a szántódi könyvtárat, ahol születésnapján minden évben megemlékeznek Tüskés Tiborról.Kitüntetései: József Attila-díj (1976), Rippl-Rónai-díj (1979), Janus Pannonius-díj (1981), Pro Literatúra-díj (1994), Arany János-díj (1998), Pro Civitate Pécs (2000), Baranya Megye Díszpolgára (2005), Szabó Zoltán-díj (2002), Nagykanizsa Város Díszpolgára (2009) Több mutatása
190
éve
1836 – Megalakult a Kisfaludy Társaság.
A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A 19. században havonkénti felolvasó ülései az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt. Több mutatása
189
éve
1837 – Megszületett Vidróczki Márton, mátrai betyár.
Más változatok szerint a neve Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Félelemmel vegyes tisztelet övezte. Sírja Egerben, a Rókus temetőben van, kopjafa jelöli. Több mutatása
136
éve
1890 – Megszületett Kronberger Lili négyszeres műkorcsolyázó világbajnok, az első magyar világbajnok.
A morvaországi Troppau-ban (mai neve Opava, Ausztria), a harmadik női világbajnokságon aranyérmet nyert, megszerezve ezzel a magyar sporttörténet első világbajnoki címét. Kodály ösztönzésére bevezette a gyakorlatok zenére történő bemutatását. Kodály - aki maga is kitűnően korcsolyázott - Kronberger Lili számára átírta a "Háry János" daljáték intermezzójának egy részét klarinétszólóra. Akkoriban ugyanis délutánonként katonazenekar játszott a jégpályákon, a délelőtti edzéseken viszont klarinét szolgáltatta a muzsikát. A műkorcsolyázónő Kodály ötlete nyomán vezette be a gyakorlatok zenére történő bemutatását 1911-ben, Bécsben. Több mutatása
79
éve