38
éve
Magyar kategória
28
éve
1998 – Meghalt Dévay Camilla színésznő.
Férje Udvaros Béla rendező, lánya Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő. Tehetsége ellenére, neveltetése miatt a szocializmus idején koholt vádak alapján börtönbe, majd internálótáborba került, nem játszhatott budapesti színházakban, országos lapokban nem írtak róla, díjakat nem kaphatott. 1989-ben a Janika című darabban együtt szerepelhetett lányával, Udvaros Dorottyával. Több mutatása
21
éve
7
éve
2019 – Meghalt Szívós István olimpiai és világbajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, fogorvos.
Édesapja id. Szívós István szintén olimpiai bajnok vízilabdázó, fia Szívós Márton világbajnok vízilabdázó.Az 1973-as világbajnok és az 1976-os olimpiai bajnok magyar vízilabda-válogatott tagja. Pályafutása során kilencszer nyert magyar bajnokságot. Aktív pályafutása után edző lett, majd 1991 és 1998 között a Ferencvárosi TC ügyvezető elnöke volt. Ezenkívül a Semmelweis Egyetemen oktatott. Több mutatása
3
éve
53
éve
1629
éve
397 – Szent Márton ünnepe
Pannóniában (Savaria, azaz Szombathely) született 316-ban vagy 317-ben. Szombathelyen, a Szent Márton-kápolna helyén állt a legenda szerint a szülőháza. 15 éves korában a római hadseregbe sorozták, vitézsége mellett kitűnt a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. 18 éves korában keresztelkedett meg, 20 évesen megvált a hadseregtől. Remeteként élt, majd kolostort alapított. 371-ben vagy 372-ben a nép és a papság Tours püspökévé választotta. A legenda szerint a püspökké választás elől elrejtőzött egy libaólban, nehogy megtalálják. A libák viszont olyan hangosan gágogtak, hogy végül nem menekülhetett a püspöki tisztségtől. Püspökként is szigorú szerzetesi életet élt. Minden évben sorra látogatta a vidék egyházközösségeit, gyalog, szamárháton vagy dereglyén. A Jeromos-féle Martirológium november 11-re teszi Szent Márton temetését. Rómában a 6. század óta ünneplik. Ő az első szentként tisztelt hitvalló. Tours-ban található sírja zarándokhely lett. Szent Márton a koldusok és katonák védőszentje. Kultusza bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott Pannóniában. Tiszteletét Szent István is felkarolta: zászlaira a hadverő Márton képét festette. Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa (patronus regni) lett. A szabolcsi zsinat (1093) ünnepét nyilvánossá tette, és háromnapos előkészülettel is kiemelte. Márton napi hagyományok: A gazdasági év zárása volt ekkor, a munkaszerződések lejártának napja. A mesterek vacsorát adtak legényeiknek, a gazdák a pásztoroknak. Az advent előtti utolsó ünnepi étkezés a Márton-napi lúd evése volt. A szárnyas mellcsontjából a tél időjárását jósolták meg. Megkóstolták az új bort is, mert ennek Márton a "bírája". Ezen a napon készítik a "marcipánt". Aki Magyarországon Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Időjóslás is fűződik a naphoz: "Márton olykor fehér lovon jár" - tehát felkészülhetünk a havazásra; "ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál", vagy "ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél". Több mutatása
500
éve
1526 – Székesfehérvárott királlyá koronázták Szapolyai Jánost.
Mivel az ország két rangidős főpapja, Szalkai László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érsek a mohácsi csatában elesett, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást. Szepesváron született 1487-ben Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő gyermekeként. 1505-ben a köznemesi párt jelölte a trónra, 1511-től erdélyi vajda volt. 1514-ben Temesvárnál megsemmisítő vereséget mért seregével a Dózsa György vezette paraszti hadra, majd kegyetlen kínzások közepette kivégeztette Dózsát és alvezéreit. 1526-ban azon a címen jelentette be trónigényét, hogy az 1505. évi országgyűlés határozata alapján többé idegen királyt nem lehet választani. Ennek alapján hívei az 1526. októberi tokaji országgyűlésen királlyá választották, majd novemberben meg is koronázták. Szembekerült I. (Habsburg) Ferdinánddal, akit decemberben szintén királlyá választottak hívei, 1527. november 3-án pedig megkoronázták. Magyarország két részre szakadt, ettől kezdve állandóan harcban állt I. Jánossal és az őt támogató törökökkel az ország teljes területe feletti uralomért. 1528-ban I. Ferdinánd hadai megszállták az ország nagy részét, I. János Lengyelországba menekült és a török szultántól kért segítséget. 1529-ben Szulejmán Bécs bevételére indult, hadjárata eredményeként visszakapta I. János a Ferdinánd által elfoglalt területeit és Buda várát. A két király egymás ellen folytatott váltakozó sikerű küzdelmét - V. Károly német-római császár ösztönzésére - az 1538-ban megkötött váradi béke zárta le. Elismerték egymás királyságát, az országot a birtokukban lévő területek határán osztották meg, valamint megegyeztek abban is, hogy I. János halála esetén Ferdinánd örökli a királyságát. 1539 végén Erdélyben összeesküvést szőttek I. János ellen. A lázadókat halálra ítélte, de az ítéletnek már nem tudott érvényt szerezni. 1540. május végén agyvérzést kapott. Nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy fia született. Követeket küldött a török Portára, hogy fia, János Zsigmond (II. János) királyságának elismerését kérje. Szászsebesen halt meg július 17-én, Székesfehérvárott temették el. Több mutatása
235
éve
1791 – Megszületett Katona József író, drámaíró (Bánk Bán).
Kecskeméti polgárcsalád fia volt, jogásznak szánták. Tagja a pesti magyar színtársulatnak, színész, fordító, dramaturg volt, majd darabokat kezdett írni. Viszonzatlanul szerelmes volt a későbbi Déryné primadonnába. A Bánk bánt az Erdélyi Múzeum 1814-ben meghirdetett pályázatára írta. A dicséretben részesített művek között nem szerepelt drámája. 1819-ben átdolgozza a Bánk Bánt, a pesten szereplő székesfehérvári társulat műsorra is tűzte, a cenzúra azonban nem engedélyezte az előadást. 1820-ban megjelent a dráma, írásban visszhangot azonban nem keltett. Kecskeméten jogi tevékenységet folytatott, ügyész, majd főügyész lett, az irodalommal, színjátszással nem foglalkozott. 1830 április 16-án szívrohamban halt meg. Bánk bán A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára, 1848. március 15-én Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák. Több mutatása
135
éve