46
éve
Magyar kategória
34
éve
17
éve
2009 – Meghalt Engelsz József, kétszeres Munkácsy-díjas ötvös, szobrász, aki a SOTE rektori láncát díszítő Semmelweis-érmét készítette.
II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásakor az egyik számára készült ajándékot, egy Szent Mártont ábrázoló réz domborművet ő készítette. Felesége, Engelszné Bokor Kornélia Munkácsy-díjas ötvösművész volt, Szentendrén éltek. Több mutatása
13
éve
2013 – Meghalt László Károly könyvkiadó, műgyűjtő, színész és író, az Art Basel egyik kezdeményezője.
Neve külföldön: Carl Laszlo. Az Art Basel a világ legnagyobb művészeti vására, évente rendezik a svájci Baselben, Floridában és Hong Kongban. Több mutatása
11
éve
131
éve
1895 – Megszületett Uray Tivadar Kossuth-díjas színész, kiváló és érdemes művész.
1923-tól játszott Budapesten. Mély jellemábrázoló képesség, tiszta szövegmondás, elegáns fellépés jellemezte.
121
éve
1905 – Felszentelték a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát.
A bazilika megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848?49-es forradalom és szabadságharcmiatt késedelmet szenvedett. A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Az építkezés lassan folyt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit ad. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt, valamint az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt 1868 elején egy vihar ledöntötte és beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével, akit a főváros közgyűlése bízott meg azzal a kikötéssel, hogy az építkezést Ybl tervei szerint kell folytatni. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig 1906. december 8-án került sor. A templom építészetileg nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkeresztalaprajzú. 1931-ben IX. Pius "Basilica minor" rangra emelte. A II. világháborús bombázások során, 1944?1945-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003.augusztus 14-én fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Berényi Ferenc festőművész, tanár, az alföldi festészet képviselője.
Tanárai közül Barcsay Jenőt és Domanovszky Endrét tartotta mestereinek. 1961-ben alapító tagja lett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. A Szolnoki művésztelepen dolgozott. Képein az alföldi festészet motítivumai dominálnak, konstruktivista elemekkel ötvözve. Az alföldi emberek mindennapjai, szerszámai, falusi udvarok és tájak láthatóak a képeken erősen redukált forma- és színvilágban. Kései alkotásai közel állnak a konstruktivista, néha az absztrakt képformáláshoz. 70. születésnapjára Kurtág György írt zenedarabot, amit Berényi Petra, a festő lánya adott elő cimbalmon. Több mutatása
97
éve
1929 – Budapesten megszületett Kertész Imre, az egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar író.
Gyermekként zsidó származása miatt Budapestről németországi munkatáborokba került. Megjárta és túlélte többek között Auschwitz és Buchenwald koncentrációs táborait. Hazatérte után fizikai munkából és újságírásból tartotta el magát, és 1960-ban elkezdte megírni élményeit. A könyv 1973-ban készült el, és 1975-ben, Sorstalanság címen látott napvilágot. A Holocaust-témájú mű nem talált kedvező fogadtatásra, így Kertész a továbbiakban fordításokból élt. A kilencvenes évek elején kezdtek újra megjelenni könyvei, az 1983-as Füst Milán-díj után pedig egyre több hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Megkapta többek közt 1995-ben a Brandenburgi Irodalmi Díjat, 1997-ben pedig a Lipcsei Könyvvásár díját és a Kossuth-díjat, valamint a legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Szent István Rend (2014) tulajdonosa. A Svéd Akadémia 2002-ben a következő indoklással ítélte Kertész Imrének és Sorstalanság című könyvének az irodalmi Nobel-díjat: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Több mutatása
94
éve