★ Kiemelt esemény
November 9.
29
éve
117
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1909 – Meghalt Gyulai Pál író, költő, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tiszteletbeli tagja, Petőfi Sándor sógora.
1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a magyar főrendiház tagja és jegyzője. Felismerte, hogy a magyar irodalom fejlődésének kulcsa, ha nemzeti jellegét a népiesség teremti meg. Kiemelkedő regénye az Egy régi udvarház utolsó gazdája. Több mutatása
178
éve
1848 – Németországban a sors napja, a németek Schicksalstag-ja.
A német történelem több sorsfordító eseménye is november 9.-éhez kapcsolódik, ezért ezt a napot gyakran a Sors napjaként emlegetik. 1848 - Robert Blum kivégzése, az 1848-as forradalom végső kudarca. 1918 - II Vilmos császár lemondása, a Monarchia bukása, a köztársaság kikiáltása. 1923 - Hitler sikertelen puccskísérlete. 1938 - A Kristály éjszaka, ahol zsinagógákat, zsidó üzleteket gyújtotak fel. 1989 - A Berlini fal bontásának megkezdése, a német újraegyesítés. Több mutatása
131
éve
1895 – Megszületett Uray Tivadar Kossuth-díjas színész, kiváló és érdemes művész.
1923-tól játszott Budapesten. Mély jellemábrázoló képesség, tiszta szövegmondás, elegáns fellépés jellemezte.
122
éve
1904 – Nagyjából 5 percig tartott az első motoros repülőgépes repülés.
Wilbur Wright hajtotta végre.
121
éve
1905 – Felszentelték a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát.
A bazilika megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848?49-es forradalom és szabadságharcmiatt késedelmet szenvedett. A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Az építkezés lassan folyt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit ad. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt, valamint az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt 1868 elején egy vihar ledöntötte és beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével, akit a főváros közgyűlése bízott meg azzal a kikötéssel, hogy az építkezést Ybl tervei szerint kell folytatni. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig 1906. december 8-án került sor. A templom építészetileg nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkeresztalaprajzú. 1931-ben IX. Pius "Basilica minor" rangra emelte. A II. világháborús bombázások során, 1944?1945-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003.augusztus 14-én fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították. Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Hedy Lamarr magyar származású amerikai színésznő, feltaláló, az ugrókódos adó-vevő rendszer kitalálója.
Eredeti nevén Hedwig Eva Maria Kiesler. Rendkívül szép nő volt, akit sokan utánoztak. Bécsben született, 1913. november 9-én. Édesapja osztrák, édeasanyja magyar zsidó zongoraművésznő volt. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házi tanítók nevelték. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 1933. augusztus 10-én szülei kívánságára feleségül ment Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. A háború elől amerikába menekült, ahol sikeres színésznő lett. Újra divatba hozta a kalapviseletet, bár Hedy nemcsak a szó szoros értelmében vett kalapot hordott a fején, hanem mindenféle más fejfedőt, turbánt, sálat, kendőt. Számos kalandja és kapcsolata mellett hatszor ment férjhez. Férjei: Fritz Mandl, Gene Markey, Sir John Loder, Teddy Stauffer, W. Howard Lee és Lewis J. Boles. Szomszédjával, a zongorista George Antheilel mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művekkel foglalkoztak. Hedy első férjével töltött ideje alatt alaposan megismerte a fegyvereket, e két ismeretet ötvözve alkották meg torpedóvezérlő találmányukat, a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak, bár matematikailag több eset is lehetséges lett volna. A szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal (United States Patent Office) a 2.292.387-es számon jegyezte be a "Titkos Kommunikációs Rendszer"-t, amely lényege, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen. Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.Díjat is alapított: Hedy Lamarr-díjat, melyet csak nőknek adnak a hiradástechnika területén végzett különleges teljesítményért. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Dorothy Dandridge amerikai színésznő, énekesnő; az első afro-amerikai, akit főszerepért Oscarra jelöltek.
Teljes nevén: Dorothy Jean Dandridge. A Carmen Jones[1] című 1954-es filmben címszereplőként nyújtott alakításáért legjobb női főszereplőnek jelölték BAFTA díjra is; 1959-ben pedig jelöltje volt a Golden Globe-nak a Porgy és Bess női főszerepéért. Több mutatása
103
éve
1923 – Münchenben megbukott a nemzetiszocialisták puccskísérlete, az úgynevezett Hitler-puccs.
November 8-án Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt, NSDAP - Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) vezére Münchenben meghirdette a "nemzeti forradalmat", és az olasz fasiszták mintájára előkészítette a Berlinbe menetelést. Hitler szélsőjobboldali pártját katonai és polgári körök finanszírozták, Erich Ludendorff volt tábornok szeparatista csoportjával együttmőködve lépett fel. A puccs célja az uralom megszerzése volt Bajorországban, de meghiúsult a bajor kormány ellenállásán. A tüntető menetet a bajor rendőrség fegyverrel szétkergette. Hitlert és több társát letartóztatták, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot feloszlatták. Hitlert ötévi fogházra ítélték, de 1924 végén szabadlábra helyezték. A börtönben írta meg életfilozófiáját, a náci ideológiai fő téziseit és a német imperializmus európai hódító programját összefoglaló politikai vitairatát, a "Mein Kampf" című könyvét. Több mutatása
100
éve
1926 – Megszületett Piero Cappuccilli olasz bariton operaénekes.
1959-ben a New York-i Metropolitanben kezdte pályafutását, fellépett a londoni Covent Garden, az Arena di Verona és a milánói Scala színpadán; utóbbiban a 60-as és a 70-es évek folyamán tizenkét egymást követő szezon nyitóelőadásában énekelt. Különösen Verdi Rigolettójában és Puccini Toscájában nyújtott emlékezetes alakítást. 1992-től nem lépett fel többé, tanárként dolgozott. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Berényi Ferenc festőművész, tanár, az alföldi festészet képviselője.
Tanárai közül Barcsay Jenőt és Domanovszky Endrét tartotta mestereinek. 1961-ben alapító tagja lett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. A Szolnoki művésztelepen dolgozott. Képein az alföldi festészet motítivumai dominálnak, konstruktivista elemekkel ötvözve. Az alföldi emberek mindennapjai, szerszámai, falusi udvarok és tájak láthatóak a képeken erősen redukált forma- és színvilágban. Kései alkotásai közel állnak a konstruktivista, néha az absztrakt képformáláshoz. 70. születésnapjára Kurtág György írt zenedarabot, amit Berényi Petra, a festő lánya adott elő cimbalmon. Több mutatása
97
éve
1929 – Budapesten megszületett Kertész Imre, az egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar író.
Gyermekként zsidó származása miatt Budapestről németországi munkatáborokba került. Megjárta és túlélte többek között Auschwitz és Buchenwald koncentrációs táborait. Hazatérte után fizikai munkából és újságírásból tartotta el magát, és 1960-ban elkezdte megírni élményeit. A könyv 1973-ban készült el, és 1975-ben, Sorstalanság címen látott napvilágot. A Holocaust-témájú mű nem talált kedvező fogadtatásra, így Kertész a továbbiakban fordításokból élt. A kilencvenes évek elején kezdtek újra megjelenni könyvei, az 1983-as Füst Milán-díj után pedig egyre több hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Megkapta többek közt 1995-ben a Brandenburgi Irodalmi Díjat, 1997-ben pedig a Lipcsei Könyvvásár díját és a Kossuth-díjat, valamint a legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Szent István Rend (2014) tulajdonosa. A Svéd Akadémia 2002-ben a következő indoklással ítélte Kertész Imrének és Sorstalanság című könyvének az irodalmi Nobel-díjat: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Több mutatása
94
éve
1932 – Meghalt Bauer Rudolf olimpiai bajnok diszkoszvető.
Hajós Alfréd után második magyar sportemberként nyert olimpiai bajnokságot és a sors furcsaságaként aranyérmeseink közül másodikként hunyt el. A magyaróvári gazdasági akadémia fiatal hallgatója a világon elsőként dobta a diszkoszt fordulattal vett lendülettel. Az új technikával forradalmasította a dobótechnikát. A magyar atlétika első aranyérmét nyerte Párizsban 36.04 méteres dobásával. Olimpiai győzelme idején még csak 21 éves volt, de ezt követően már csak néhány atlétikai versenyen indult. Az evezéshez pártolt. Vidéken gazdálkodott, 53 éves korában bekövetkezett haláláig. Az 1900. július 15-én aratott győzelmének százéves jubileuma alkalmából 2000 nyarán emléktáblát helyeztek el egykori lakóházán a Kinizsi utcában. Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett Papachristos Andreas, Munkácsy Mihály-díjas görög származású magyar szobrászművész.
1948-ban érkezett húgával, Olgával Magyarországra, édesapját, Vangeliszt kivégezték, édesanyja Görögországban maradt. 1953–57 között a budapesti Kisképzőben Matzon Frigyes, Somogyi József (szobrász), Miskolczi László (festő) voltak a tanárai. 1962-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Mikus Sándor volt. 1965-től állított ki. 1969-től szentendrei új művésztelepen dolgozott, 1982 óta felváltva élt Görögországban és Magyarországon. Főként kőszobrokat, a klasszikus görög szobrászat által ihletett stilizált figurákat, figuraegyütteseket, portrékat készített. Műveit kis vázlatok alapján közvetlenül kőbe faragta. Több mutatása
88
éve
1938 – A kristályéjszakán (Kristallnacht), országos zsidóellenes erőszakhullámot hajtottak végre Németországban.
A kristályéjszaka (Kristallnacht) Franciaországban szolgáló német diplomata, Ernst Eduard vom Rath meggyilkolása miatt megtorlásként elrendelt, központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938. november 9-10-én. A zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel. A rendőrség nem avatkozott az eseményekbe. Nevét (Kristályéjszaka) a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta. 1938 júliusa és októbere között számos olyan rendelkezés született, amely a zsidó vagyon kisajátítását szolgálta. A rendelkezések előbb készültek el, mint ahogy a kristályéjszaka megtörtént. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán 267 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 7500 zsidó üzletet. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban. Meglincseltek közel száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. Goebbels naplója szerint a kristályéjszakát az NSDAP szervezte, azonban a nyelvezetből és néhány ellentmondó tényből feltételezhető, hogy ezeket a részeket utólag írták bele a naplóba. Több mutatása
85
éve
1941 – Budapesten is bevezették az új forgalmi rendet, a jobb oldali közlekedést.
Vidéken a rendelkezés már 1941. július 6. óta érvényben volt.
82
éve
1944 – 35 éves korában agyonlőtték Radnóti Miklós költőt (Nem tudhatom).
21 társával együtt agyonlőtték és tömegsírban helyezték el a Győr mellet Abda község határában.Asszimilálódott zsidó családba született, eredeti neve: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi. Nevét a Felvidéken található Nemesradnót nevű faluról választotta, ahol nagyapja született. Édesanyja és ikertestvére meghaltak a születése során. Nevelőanyjával és hugával, a szintén íróvá lett Erdélyi Ágnessel nagyon jó kapcsolata volt, ők mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.Magyar-francia szakos középiskolai tanár volt. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.35 éves korában halt meg, munkaszolgálatról hazatérőben lőtték agyon.Felesége, Gyarmati Fanni 102 éves koráig élt, nagy gonddal őrizte és kezelte Radnóti műveit. Több mutatása
61
éve
1965 – A "nagy áramszünet" Észak-Amerikában.
Kanadában és az Egyesült Államok 8 szövetségi államában 14 órára megszűnt az áramszolgáltatás. A kimaradás 80 ezer km2-en 30 millió embert érintett. Több mutatása
56
éve
1970 – Meghalt Charles De Gaulle francia politikus és tábornok, aki az V. Közársaság első elnöke volt 1959-től 1969-ig.
Colombey-les-deux-Églises-ben 79 éves korában halt meg. 1955-től visszavonultan élt és emlékiratain dolgozott Colombey-les-deux-Églises-ben. 1958.05.29-én az algériai válság miatt miniszterelnökké nevezték ki, majd december 21-én az V. Köztársaság elnökévé választották. 1962.03.18-án sikerült véget vetnie az algériai háborúnak, az egykori francia gyarmat teljes függetlenséget kapott. A második világháború idején a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság vezetőjeként az ellenállásra szólította fel Franciaországot. A politikai vezetés együttműködőkre és ellenállókra szakadt. 1940-ben, miután Franciaország aláírta a fegyverszüneti egyezményt, De Gaulle Londonban létrehozta az emigráns kormányt. A második világháború után ideiglenes kormányfői tisztséget töltött be, majd 1946.01.20-án lemondott. Több mutatása
41
éve
37
éve
37
éve
1989 – Megkezdődött a berlini fal lebontása, amelyet az NDK kormánya építtetett Nyugat-Berlin köré.
Az NDK vezetés megnyitotta a határt az NSZK és Nyugat-Berlin irányában. Ezzel Németország két részének lakói számára egy új korszak vette kezdetét. A fal építését Berlin két része között 1961.08.13-án kezdték meg, hogy megakadályozzák az egyre növekvő arányú kivándorlást, a munkaerőcsábítást, valamint az ügynökök átdobását, de biztosították továbbra is a nyugati hatalmak jogait és a közlekedés lehetőségét az NSZK és Nyugat-Berlin között. Több mutatása
35
éve
1991 – Meghalt Yves Montand olasz származású francia filmszínész, sanzonénekes és politikus (A félelem bére).
Szívroham következtében 70 éves korában halt meg. Olasz munkáscsaládból származott, a favágás és az ökölvívás világától 1951-ben szakította el Simone Signoret, akivel házasságot kötött. Az 1952-ben bemutatott "A félelem bére" című film tett világhírűvé. Újszerű sanzonéneklésével, a mélyen emberi előadásmódjával és a színpadon viselt barna nadrágjával és ingével vált ismertté. A világhírűvé "A félelem bére" című filmmel vált. Ismert kommunista művészként vendégszerepelt Moszkvában, ahol megpróbált kiállni Nagy Imre érdekében. Az 1968-as csehszlovákiai bevonulást követően szakított a párttal, keményen bírálta a Francia Kommunista Párt Moszkvához hű vezetését. Legismertebb filmjei: "A vörös kör", "Felszarvazták őfelségét", "Ostromállapot". Több mutatása
33
éve
208
éve
1818 – Megszületett Ivan Turgenyev orosz író, költő (Apák és fiúk).
Teljes nevén: Ivan Szergejevics Turgenyev, Иван Сергеевич Турге́нев
162
éve
159
éve
157
éve
1869 – Megszületett Marie Dressler kanadai-amerikai színésznő (Vacsora nyolckor).
Az erőteljes, önálló, humoros öreg hölgyek szívmelengető ábrázolásával vált Hollywood legnépszerűbb sztárjává az 1930-as években. 1933-ban a Broadway korabeli sikerdarabjának filmváltozatában, a George Cukor rendezte "Vacsora nyolckor"-ban főszerepet játszott John Barrymore-ral és Jean Harlow-val. Több mutatása
147
éve
122
éve
1904 – Megszületett Kerkai Jenő jezsuita szerzetes, a KALOT létrehozója és fő szervezője.
KALOT - Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete
108
éve
1918 – Meghalt Guillaume Apollinaire francia költő (Szeszek).
Eredeti nevén: Wilhelm Apollinaris de Kostrowitzky Apollinaire. A modern költészet jelentős képviselője, a művészet régi formáival szembeforduló francia kubizmus egyik legkiemelkedőbb alakja. Munkássága nagy hatást gyakorolt a költészet megújítására törekvőírónemzedékre. A magyar irodalomra főleg Kassák és köre révén hatott. Első jelentős verseskötete a "Szeszek", az utolsó a "Kalligrammák". Híres képversei az "Esik", valamint "A megsebzett galamb és a szökőkút". Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Anne Sexton, amerikai költő, akinek leghíresebb műve a "gyónás" verse.
1967-ben Pulitzer-díjat kapott a "Live or Die" című művéért, 1974-ben öngyilkosságot követett el.
85
éve
75
éve
1951 – Meghalt Sigmund Romberg a magyar származású zeneszerző.
Nagykanizsa, 1887. július 29. – New York, 1951. november 9.Eredeti nevén: Rosenberg ZsigmondOperettjei és filmzenéi nevezetesek. Életéről 1954-ben film készült. Több mutatása
73
éve
1953 – Meghalt Dylan Thomas költő, akinek nevét Robert Zimmerman zenész vette fel, hogy Bob Dylanként ismerje meg a világ.
New Yorkban 39 éves korában halt meg. Dylan Thomas walesi költő és prózaíró volt. Már életében nagy népszerűséget szerzett, amiben nagy szerepe volt harsány megjelenésének, ragyogó felolvasásainak. Verseire jellemző a romantikus sokszínűség mellett az erős zeneiség. Több mutatása
62
éve
59
éve
59
éve
53
éve
51
éve
1975 – Béke Nobel-díjat kapott Andrej Szaharov szovjet tudós, a hidrogénbomba atyja.
Hivatalosan decemberben vehetett át a díjat.
48
éve
1978 – Meghalt Mécs László premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő.
eredeti neve: Martoncsik József
47
éve
44
éve
1982 – Meghalt Hlatky László színész, színházigazgató.
Először Békeffy László Pódium Kabaréjában játszott, majd Debrecenben, Pécsett, Szegeden szerepelt. 1955-től a Vidám Színpad tagja volt. Kibédi Ervinnel újra színpadra vitte Hacsek és Sajó híres párosát. Több mutatása
33
éve
30
éve
1996 – Meghalt Szilvási Lajos író, újságíró.
1950-1953 között az MTI munkatársa volt, majd a Szabad Népnél, a Szabadságnál, az Igazságnál dolgozott. 1957-1958-ban az MTI külpolitikai főosztályán rovatvezető, kiadványszerkesztő volt. 1958-tól 1977-ig az Újítók Lapja olvasószerkesztője, 1977-től a Delta főszerkesztő-helyettese volt. Romantikus-kalandos történetei, olvasmányos lektűrjei tették népszerűvé. 27 regénye jelent meg. Több mutatása
29
éve
23
éve
2003 – Meghalt Gordon Onslow Ford francia-amerikai szürrealista festő.
Az 1930-as években André Breton köré csoportosuló párizsi szürrealisták csoportjából ő élt legtovább, és ő volt, aki tudott angolul. A Society for the Preservation of European Culture jóvoltából került New Yorkba, ahol számos kiállítás és esemény szervezésében vett részt. 1941-ben feleségül vette Jacqueline Johnson amerikai írónőt. Olyan alkotókat inspiráltak, mint Jackson Pollock, Robert Motherwell és mások, akik később az absztrakt expresszionista irányzat kulcsfigurái lettek. Több mutatása
18
éve
63
éve
60
éve
1966 – Először találkozott John Lennon Yoko Onóval a londoni West Enden, az Indica Galleryban.
Az avangard kiállításon állítólag Yoko Ono nem ismerte fel Lennonban a Beatles világhírű zenészét.
56
éve
41
éve
1985 – A Billboard Hot 100-as listájának élén a Miami Vice című tv-sorozat főcimdala állt.
A zene szerzője Jan Hammer volt, akit nem csak muzsikája miatt kapott fel a média, hanem azért is, mert Csehszlovákiából emigrált. A Miami Vice című nagylemez is remekül szerepelt az LP-listán, 11 héten keresztül maradt a csúcson. Több mutatása
38
éve
1988 – Megszületett Nikki Blonsky amerikai színész- és énekesnő.
Első és legismertebb szerepe a Hajlakk című filmben volt.
33
éve