Október 14.
Ma Helén névnapja van

Magyar kategória

226 éve

1800 – Megszületett Jedlik Ányos István pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója.

A komárom megyei Szimő községben született, tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-től Szent Benedek-rendi szerzetes volt, ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta. A Jedlik István néven született fiú az Ányos nevet a rendben kapta, miután Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1825-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. 1839-ig a rend iskoláiban, majd negyven éven át a budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékén tanított. Ekkor még kevesen sejtették, hogy az ő áldásos tevékenységének döntő szerepe lesz a fizikusok új generációjának felnevelésében. 1845-ben latin helyett magyarul kezdte oktatni hallgatóit. Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként tartják számon. 1848-ban a bölcsészkar dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1873-ban tiszteletbeli tagja lett. Foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt. Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve volt, illetve az ezt demonstráló egysarki villany-indító, ebben fogalmazta meg legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt a dinamó elvét. A megoldás lényege, hogy az állandó mágnesek helyett két, egymással szemben lévő elektromágnes kelti a mágneses mezőt a forgórész körül. Amikor a tekercs egyik oldala elhalad az északi pólus előtt, metszi az erővonalakat, és áram indukálódik benne. A keret továbbfordulásával az áram elenyészik, majd a déli pólus elé érve feltámad, de az előbbivel elllentétes irányba folyik. A keret a kommutátorhoz csatlakozik, így a külső áramkörben mindig egy irányban folyik az áram. 1827-ben kezdett elektro-mágneses forgókészülékkel kísérletezni, amelyet "villámdelejes forgony"-nak nevezett. Ebben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be "csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő"-jét. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte a győri rendházban. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. Összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét. Több mutatása

Teljes esemény 1

1800. 01. 11. Született Technika Magyar

107 éve

1919 – Miután Károlyi Mihály grófot megválasztották a Magyar Köztársaság elnökévé, a kormányt Berinkey Dénes alakította meg.

1919.03.20-ig volt miniszterelnök. Jogtudományi doktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen, majd 1898-ban ügyvédi vizsgát tett, a budapesti törvényszéken dolgozott aljegyzőként. 1901-től az Igazságügy-minisztérium nemzetközi osztályán 1917-re tisztviselőből miniszteri tanácsos lett. 1904 és 1916 között közigazgatástant és nemzetközi jogot tanított a budapesti keleti akadémián. Az "őszirózsás" forradalom győzelme után, 1918. novemberétől gróf Károlyi Mihály kormányának igazságügy-miniszteri, Károlyi köztársasági elnökké választása után a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. A tényleges hatalom azonban továbbra is Károlyi kezében maradt. A Vix-jegyzék benyújtása után - Károlyit követve - lemondott. Teljesen visszavonult a politikai élettől. 1920-ban ügyvédi irodát nyitott Budapesten, jogi és közgazdasági cikkeket írt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1919. 01. 11. Történelem Magyar

94 éve

1932 – Megszületett Gonda János, Széchenyi- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, a hazai dzsessz meghatározója.

Elsősorban jazz-darabok szerzőjeként vált ismertté, de írt játékfilm-zenéket, balett- és színházi kísérőzenét, musicalt, tánckompozíciókat, valamint modern dalokat is. A jazz történetével és elméletével foglalkozó könyvei és tanulmányai a magyar nyelvű szakirodalom alapművei. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla konzervatórium jazz-tanszakát, amely 1990-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz művész- és tanárképző tanszékévé alakult át. Foglalkozott a kreativitást fejlesztő, alternatív zenepedagógiával, 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Zenepedagógiai Intézetet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 01. 11. Született Zene Magyar

11 éve

2015 – 89 éves korában elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető, a Nemzet Sportolója.

A MÁV Vasúti Tisztképző Intézete után végezte el a Testnevelési Főiskolát. Dolgozott a MÁV-nál, majd a Dorogi Szénbányáknál. 1942-től a Dombóvári Vasutas, majd a PVSK, 1947-től a Dorogi Bányász játékosa volt. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban, 274 NB I-es mérkőzésen játszott. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. 1960-tól 1973-ig edzőként tevékenykedett. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. Ő élt legtovább a legendás Aranycsapatból. Több mutatása

Teljes esemény 0

2015. 01. 11. Meghalt Sport Magyar