Január 11.
Ágota névnapja

Január 11.

226 éve

1800 – Megszületett Jedlik Ányos István pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója.

A komárom megyei Szimő községben született, tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-től Szent Benedek-rendi szerzetes volt, ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban folytatta. A Jedlik István néven született fiú az Ányos nevet a rendben kapta, miután Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1825-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. 1839-ig a rend iskoláiban, majd negyven éven át a budapesti Tudományegyetem fizika-mechanika tanszékén tanított. Ekkor még kevesen sejtették, hogy az ő áldásos tevékenységének döntő szerepe lesz a fizikusok új generációjának felnevelésében. 1845-ben latin helyett magyarul kezdte oktatni hallgatóit. Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként tartják számon. 1848-ban a bölcsészkar dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1873-ban tiszteletbeli tagja lett. Foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt. Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik. Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve volt, illetve az ezt demonstráló egysarki villany-indító, ebben fogalmazta meg legalább hat évvel Siemens és Wheatstone előtt a dinamó elvét. A megoldás lényege, hogy az állandó mágnesek helyett két, egymással szemben lévő elektromágnes kelti a mágneses mezőt a forgórész körül. Amikor a tekercs egyik oldala elhalad az északi pólus előtt, metszi az erővonalakat, és áram indukálódik benne. A keret továbbfordulásával az áram elenyészik, majd a déli pólus elé érve feltámad, de az előbbivel elllentétes irányba folyik. A keret a kommutátorhoz csatlakozik, így a külső áramkörben mindig egy irányban folyik az áram. 1827-ben kezdett elektro-mágneses forgókészülékkel kísérletezni, amelyet "villámdelejes forgony"-nak nevezett. Ebben az álló- és forgórész egyaránt elektromágnes volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon mutatta be "csöves villamos-szedőkből alkotott villámfeszítő"-jét. Nyugdíjba vonulása után tovább dolgozott, utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte a győri rendházban. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. Összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Technika Magyar

131 éve

1895 – Megszületett Laurens Hammond amerikai mérnök, feltaláló, az elektromos orgona feltalálója.

Nevéhez fűződik többek között az általa 1933-ban tervezett és megépített elektromos hangszer, melyet 1934. január 19-én szabadalmaztatott. Kialakítása azóta is mintául szolgál sok hasonló elektromos, elektronikus orgonának. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben. Hamar elterjedt az akkori szalonzenében is, ill. iskolákban, klubokban, stadionokban, polgári otthonokban. Később, az ötvenes években népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd az 1960-as évektől a pop- és rockzenében is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Technika

107 éve

1919 – Miután Károlyi Mihály grófot megválasztották a Magyar Köztársaság elnökévé, a kormányt Berinkey Dénes alakította meg.

1919.03.20-ig volt miniszterelnök. Jogtudományi doktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen, majd 1898-ban ügyvédi vizsgát tett, a budapesti törvényszéken dolgozott aljegyzőként. 1901-től az Igazságügy-minisztérium nemzetközi osztályán 1917-re tisztviselőből miniszteri tanácsos lett. 1904 és 1916 között közigazgatástant és nemzetközi jogot tanított a budapesti keleti akadémián. Az "őszirózsás" forradalom győzelme után, 1918. novemberétől gróf Károlyi Mihály kormányának igazságügy-miniszteri, Károlyi köztársasági elnökké választása után a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. A tényleges hatalom azonban továbbra is Károlyi kezében maradt. A Vix-jegyzék benyújtása után - Károlyit követve - lemondott. Teljesen visszavonult a politikai élettől. 1920-ban ügyvédi irodát nyitott Budapesten, jogi és közgazdasági cikkeket írt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

94 éve

1932 – Megszületett Gonda János, Széchenyi- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, a hazai dzsessz meghatározója.

Elsősorban jazz-darabok szerzőjeként vált ismertté, de írt játékfilm-zenéket, balett- és színházi kísérőzenét, musicalt, tánckompozíciókat, valamint modern dalokat is. A jazz történetével és elméletével foglalkozó könyvei és tanulmányai a magyar nyelvű szakirodalom alapművei. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla konzervatórium jazz-tanszakát, amely 1990-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz művész- és tanárképző tanszékévé alakult át. Foglalkozott a kreativitást fejlesztő, alternatív zenepedagógiával, 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Zenepedagógiai Intézetet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

11 éve

2015 – 89 éves korában elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető, a Nemzet Sportolója.

A MÁV Vasúti Tisztképző Intézete után végezte el a Testnevelési Főiskolát. Dolgozott a MÁV-nál, majd a Dorogi Szénbányáknál. 1942-től a Dombóvári Vasutas, majd a PVSK, 1947-től a Dorogi Bányász játékosa volt. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban, 274 NB I-es mérkőzésen játszott. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. 1960-tól 1973-ig edzőként tevékenykedett. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli. Ő élt legtovább a legendás Aranycsapatból. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Sport Magyar

103 éve

1923 – A Ruhr-vidéket francia és belga csapatok szállták meg Németország jóvátételi részletfizetéseinek elmaradása miatt.

A szövetségesek 1921.01.29-én, a párizsi konferencián a német jóvátételi összeget 226 milliárd aranymárkában határozták meg, amelynek teljesítése a háború és a gazdasági válság miatt majdnem lehetetlen. Mivel Németországnak készpénz nem állt a rendelkezésére, anyagi javakban törlesztette a jóvátétel egy részét. A francia és belga csapatok bevonulása után a lakosság passzív ellenállást fejtett ki, leállt a termelés, sztrájkok és szabotázsakciók kezdődtek a Ruhr-vidéken. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

81 éve

1945 – Meghalt Molnár Farkas építész, festő, grafikus, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

Teljes nevén: Molnár Ferenc Farkas. 1919-ben a kubizmusról és futurizmusról írt cikkeket. 1921-ben a Bauhaus tagja lett, tanulmányait ott folytatta, és többek között Walter Gropius tanítványa volt, aki bíztatta, hogy települjön Amerikába. Breuer Marcell sok házat, köztük középületeket tervezett. 1945-ben bombatámadásban halt meg Budapesten. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

56 éve

1970 – Meghalt Latabár Kálmán (Latyi) Kossuth-díjas színész-komikus.

Halála más forrás szerint január 10 vagy 12.Kecskeméten született. Dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád színészek. Fia, ifjabb Latabár Kálmán szintén színész. Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő. 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Első filmje 1937-ben készült el. 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Minden szerepére hallatlan gonddal készült, színpadi "rögtönzései" sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett. 1937. augusztus 28-án Budapesten feleségül vette Walter Katalint. Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, az eredményes kezelést nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Állapota 1970-ben válságosra fordult, január 11-én végleg eltávozott. Születésének 75. évfordulóján, 1977-ben, Kecskemét Város Tanácsa emléktáblát helyezett el az épületen, mely szülőházának helyén áll. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar Színház

50 éve

1976 – 55 éves korában meghalt Majláth Júlia zeneszerző (Nem várok holnapig, Különös éjszaka volt).

Más források szerint halála 1976. október 11. Halálhíre szerepel a Film, színház, muzsika 1976. január 24-én megjelent, és a Dunántúli napló 1976 január 14-én megjelent számában.Temetése 1976 január 19-én, 14 órakor volt, a Rákoskeresztúri új köztemetőben.Zongoraművésznek tanult, karrierjét azonban 1940-ben bénulásos betegsége félbeszakította. Sok slágerrel gazdagította a magyar könnyűzene repertoárját, dalai, sanzonjai, zenés játékai egységes, félreismerhetetlen stílusban születtek. Lírai hangon, humorral és játékossággal szólt a világhoz és a világról. Munka közben, a zongoránál érte a hirtelen halál. Dalait olyan művészek adták elő, mint Németh Lehet, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri, Szécsi Pál, Záray Márta és Vámosi János. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Zene Magyar

3 éve

2023 – Meghalt Záborszky Gábor festő, grafikus.

1980-tól a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, 1989-től 1995-ig a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. A sokszorosító grafikai eljárások és az anyagok beható ismerete jellemzi, a mozaik és a kollázstechnika mesteri szintű alkalmazója saját művészetében is. Korai grafikáiban nagy szerepet játszott a fotó, festményeibe föld-anyagokat, homokelemeket épített be. 1976 óta kiállító művész. Az arany és az ezüst felületeket is műveibe komponálta, s behatóan tanulmányozta a papírmasszát, mint alapanyagot, ebből alkotta térbe helyezett műtárgyait, amelyek egy-egy motívum, gondolatsor vagy éppen az „anyagból valóság” által váltak egységes sorozatokká, kiállítás együttesekké, köztük Aranykor (1991), Lélek és természet (1994), Üveg és Papír (1994). Művészetének egyedi stílusa hamar feltűnt itthon és a nagyvilágban, számos hazai és külföldi múzeum, galéria őrzi műveit. Munkácsy Mihály-díjas, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar