Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

121 éve

1905 – Felszentelték a budapesti Szent István-templomot, a későbbi Bazilikát.

A bazilika megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848?49-es forradalom és szabadságharcmiatt késedelmet szenvedett. A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Az építkezés lassan folyt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit ad. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt, valamint az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt 1868 elején egy vihar ledöntötte és beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével, akit a főváros közgyűlése bízott meg azzal a kikötéssel, hogy az építkezést Ybl tervei szerint kell folytatni. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig 1906. december 8-án került sor. A templom építészetileg nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkeresztalaprajzú. 1931-ben IX. Pius "Basilica minor" rangra emelte. A II. világháborús bombázások során, 1944?1945-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003.augusztus 14-én fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították. Több mutatása

Teljes esemény 0

1905. 11. 09. Történelem Magyar

103 éve

1923 – Münchenben megbukott a nemzetiszocialisták puccskísérlete, az úgynevezett Hitler-puccs.

November 8-án Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt, NSDAP - Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) vezére Münchenben meghirdette a "nemzeti forradalmat", és az olasz fasiszták mintájára előkészítette a Berlinbe menetelést. Hitler szélsőjobboldali pártját katonai és polgári körök finanszírozták, Erich Ludendorff volt tábornok szeparatista csoportjával együttmőködve lépett fel. A puccs célja az uralom megszerzése volt Bajorországban, de meghiúsult a bajor kormány ellenállásán. A tüntető menetet a bajor rendőrség fegyverrel szétkergette. Hitlert és több társát letartóztatták, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot feloszlatták. Hitlert ötévi fogházra ítélték, de 1924 végén szabadlábra helyezték. A börtönben írta meg életfilozófiáját, a náci ideológiai fő téziseit és a német imperializmus európai hódító programját összefoglaló politikai vitairatát, a "Mein Kampf" című könyvét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1923. 11. 09. Történelem

88 éve

1938 – A kristályéjszakán (Kristallnacht), országos zsidóellenes erőszakhullámot hajtottak végre Németországban.

A kristályéjszaka (Kristallnacht) Franciaországban szolgáló német diplomata, Ernst Eduard vom Rath meggyilkolása miatt megtorlásként elrendelt, központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938. november 9-10-én. A zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel. A rendőrség nem avatkozott az eseményekbe. Nevét (Kristályéjszaka) a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta. 1938 júliusa és októbere között számos olyan rendelkezés született, amely a zsidó vagyon kisajátítását szolgálta. A rendelkezések előbb készültek el, mint ahogy a kristályéjszaka megtörtént. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán 267 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 7500 zsidó üzletet. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban. Meglincseltek közel száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. Goebbels naplója szerint a kristályéjszakát az NSDAP szervezte, azonban a nyelvezetből és néhány ellentmondó tényből feltételezhető, hogy ezeket a részeket utólag írták bele a naplóba. Több mutatása

Teljes esemény 0

1938. 11. 09. Történelem