109
éve
Történelem kategória
1025
éve
1001 – I. István fejedelmet a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták.
Egyes történészek szerint erre az eseményre december 25-én került sor. I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, 969., Esztergom? 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály az első magyar király. A Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik, megszervezte meg a magyar keresztény egyházat. Minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Több mutatása
404
éve
163
éve
150
éve
1876 – Az Osztrák-Magyar Monarchiában bevezették az egységes mértékrendszert (méter, kilogramm, liter) .
Ferenc József osztrák császár és magyar király 1874.04.17-én szentesítette az egységes mértékrendszer bevezetéséről szóló törvénycikket.
53
éve
1973 – Magyarországon bevezették a postai irányítószámok rendszerét.
Az irányítószám a postai küldemények rendeltetési hely szerinti csoportosítását segítő azonosító szám. Magyarországon négyjegyű, 1973. január 1-jén vezették be. Ugyanekkoe kezdődött a küldemények gépesített válogatása és az egységes méretű borítékokkal használata is. Az irányítószámok alapján történik a ?zárlatok?-nak nevezett zsákos egységcsomagok összeállítása is. Magyarországon az irányítószámok első számjegye által jelölt gócterületek közül az 1-es Budapestet, a 2-es Budapest környékét jelöli, a továbbiak pedig az óramutató járásával megegyező sorrendben körbejárják az országot. A 3-as: Észak-Magyarország, 4-es: a Tiszántúl északi része, 5-ös: az Alföld középső része, 6-os: Dél-Alföld, 7-es: Dél-Dunántúl, 8-as: a Balaton környéke, 9-es: Nyugat-Magyarország. A harmadik számjegy általában Budapesttől távolodva növekszik Például: 3000 Hatvan, 3300 Eger, 3400 Mezőkövesd, 3500 Miskolc. Több mutatása
577
éve
1449 – Megszületett Firenzében Lorenzo (Il Magnifico) De'Medici költő, filozófus, államférfi.
A művészetek és a tudomány patrónusa, aMedici-család legkiemelkedőbb alakja. A San Marco-kerti szobrásziskola megalapítója, melyet Michelangelo is látogatott. 1469. december 2-től 1478. április 26-áig négy évvel fiatalabb öccsével,Giulianóval együtt, majd annak meggyilkolása után egyedül uralkodott Firenzében. Több mutatása
326
éve
1700 – Oroszországban I. (Nagy) Péter cár bevezettette a Julián-naptárat, amely a bizánci időszámítást váltotta fel.
A bizánci eredetű időszámítás szerint i.e.5509.09.01-jétől, a világ teremtésétől számolták az éveket. I. (Nagy) Péter, hogy Európához felzárkóztassa Oroszországot a napév szerinti időszámításon alapuló, Gaius Iulius Caesar nevéhez fűződő Julián-naptár alkalmazását rendelte el. A Julián-naptárat 1582-ben XIII. Gergely pápa újította meg (Gergely-naptár), majd 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban viszont a régi Julián-naptárat használták: Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig. Több mutatása
246
éve
1780 – Megjelent Pozsonyban a Rát Mátyás által alapított első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó.
1780. január 1-jén, szombaton jelent meg a lap, Rát Mátyás evangélikus lelkész alapította. A hírlap Patzkó Ferenc nyomdájában készült. Ez volt az első magyarul szerkesztett újság, amelyben a napi eseményeken kívül tudományos, különösen statisztikai és gazdasági jellegű cikkek is megjelentek. Éves előfizetési díja helyben 3 forint, vidéken 4 forint volt. Hetenként kétszer, kis nyolcrét alakban és félíves számokban jelent meg, amelyeket "Leveleknek" nevezett a szerkesztő. A lap közölte többek között Gyarmathi Sámuel írásait. Amikor Rát Mátyást 1782 végén győri evangélikus lelkésznek megválasztották, a szerkesztést barcafalvi Szabó Dávidnak adta át. Több mutatása
189
éve