67
éve
Történelem kategória
66
éve
1960 – Létrejött az EFTA (European Free Trade Association) - Európai Szabadkereskedelmi Társulás Stockholmban.
Létrejött az EFTA(European Free Trade Association) - Európai Szabadkereskedelmi Társulás Stockholmban, ami egy szabadkereskedelmi megállapodás, ahol a tagok az egymás közti kereskedelmet támogatják pl. vámmentességgel, de ez az egyezmény nem érinti a tagországok külső kereskedelempolitikáját. Több mutatása
62
éve
143
éve
1883 – Versecen megszületett Sztójay Döme, aki 1944-ben a németek által megszállt Magyarország miniszterelnöke volt.
Eredeti nevén: Sztojakovics 1902-ben, a pécsi hadapródiskola elvégzése után zászlóssá avatták és a 28. honvéd gyalogezredhez került. 1910-ben elvégezte a bécsi Hadiiskolát, és beosztották a vezérkarhoz. Az I. világháborúban vezérkari századosként, majd őrnagyként szolgált, vezérkari főnök, végül a hadsereg-főparancsnokság hírszerző osztályán a Balkán-csoport vezetője lett. 1918. novemberétől 1919. márciusig a Hadügyminisztérium 5. osztályát vezette, júliusig a Vörös Hadsereg hírszerző és kémelhárító osztályának volt a csoportfőnöke, augusztusban belépett Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. A Honvédelmi Minisztériumban a hírszerzés, kémelhárítás vezetője lett. 1925-től a berlini magyar követség katonai szakelőadója, 1927-től katonai attasé volt, 1929-től tábornoki rangban. 1933-ban hazarendelték és az Elnökség vezetője lett a Honvédelmi Minisztériumban. 1935. decemberében rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként a berlini magyar követség élére került, előléptették altábornaggyá. A németek kezdeti sorozatos sikerei, a náci birodalom felemelkedése egyre jobban elkábította, így a német érdekek legbuzgóbb magyarországi követévé vált. A náci vezetés is teljes mértékben megbízott benne, így Magyarország német megszállásakor, 1944.03.19-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Horthy Miklós kormányzó azért járult hozzá Sztójay kinevezéséhez, mert politikai elképzeléseinek engedelmes végrehajtóját látta benne, de súlyosan csalódnia kellett. Kormánya feloszlatott és betiltott minden baloldali és ellenzéki pártot, bevezette a teljes sajtócenzúrát, a közigazgatásban, a kormánypártban és a hadseregben nagyarányú tisztogatást hajtott végre. Az antifasisztákat tömegesen tartóztatták le, bevezették a sárga csillag kötelező viselését, megkezdődött a zsidó lakosság gettókba tömörítése és deportálása. A németek oldalán harcoló magyar csapatok létszámát a sorozatos behívásokkal 300 000 főre emelték, jelentősen növelték a Németországba irányuló nyersanyag- és élelmiszerszállítmányokat, és hozzájárultak a megszállási költségek fizetéséhez is. A nemzetközi tiltakozások hatására 1944. júniusában Horthy közbelépett és megakadályozta a budapesti zsidóság deportálását, Sztójay és kormányának eltávolítására törekedett, amelyre augusztus 29-én került sor. A németek az újonnan alakult Lakatos-kormány külügyminiszterévé szerették volna tenni, de Horthy Miklós és Lakatos Géza ellenállásán meghiúsult a tervük. Novemberben még szolgálaton kívüli vezérezredessé léptették elő, 1945-ben letartóztatták. Mint háborús főbűnöst 1946-ban golyó általi halálra ítélték, augusztus 24-én a budapesti Markó utcai börtönben kivégezték. Több mutatása
6
éve
2020 – A kínai hatóságok bejelentették a koronavírus-járvány elterjedését Kínában.
A vírust 2019 végén mutatták ki először, de a kínai kormány ezt hetekig titkolta. Ezzel járvány indul az országban. Napokkal később már minden kontinensen azonosították a jelenlétét. Több mutatása
437
éve
1589 – Meghalt a firenzei patríciuscsaládból származó Medici Katalin.
Blois-ban 69 éves korában halt meg. 1533-ban vette feleségül II. Henrik francia király. Medici Katalin férje halála után három francia király, II. Ferenc (1559-1560), IX. Károly (1560-1574) és III. Henrik (1574-1589) anyjaként jelentős befolyást gyakorolt a francia politikára. Az ő nevéhez fűződik a Szent Bertalan-éji párizsi vérnász, amely több ezer hugenotta lemészárlásához vezetett. Több mutatása
151
éve
1875 – Felavatták a párizsi Garnier operaházat, ahol az Operaház Fantomja című musical játszódik.
A megnyitón a Zsidónő, a Portici téma, a Tell Vilmos, A Hugenották egy-egy részletét játszották neves közéleti személyiségek előtt. A világ egyik legnagyobb operaházának építését 1860-ban III. Napóleon rendelte el. A Garnier-palotának is nevezett épület változatos stíluselemekkel készült, a klasszikus épületet például a nézőtér fölött Marc Chagall orosz származású festőművész modern freskója díszíti. Ez az épület a képzeletbeli helyszíne az Operaház Fantomja című musicalnek. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Straub Ferenc Brunó biokémikus, az MTA tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes tagja (1949). 1985–1990 közt országgyűlési képviselő; 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke. Több mutatása
105
éve
1921 – Megszületett I. János Luxemburg nagyhercege.
Eredeti nevén: Jean Guillaume Marie Robert Louis Antoine Adolphe Marc d'Aviano. Bourbon-Pármai Félix és Sarolta gyermeke. János luxemburgi és angliai egyetemeken jogot és közgazdaságot tanult, valamint a kanadai Laval Egyetemen filozófiát. 1940-ben emigrált Kanadába, majd 1942 és 1945 között részt vett a II. világháborúban a brit hadsereg önkénteseként. 1946 óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. 1951-től az Állami tanács tagja, a hadsereg főfelügyelője volt, 1961-től trónörökös. Luxemburg nagyhercege, Nassau és Bourbon-Párma hercege 1964. november 12. és 2000. október 7. között. Több mutatása
88
éve