98
éve
Történelem kategória
88
éve
38
éve
1988 – A kormány politikai pártok létrehozását, és alternatív katonai szolgálatot lehetővé tevő törvényekett hagyott jóvá.
Politikai pártok alapítását is lehetővé tette az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagyott. A kormány döntött az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről. Több mutatása
63
éve
108
éve
1918 – A fegyverszünet napja, az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodás emlékére.
Matthias Erzberger, a német birodalmi gyűlés képviselője és Ferdinand Foch francia marsall, a compiegne-i erdőben egy vasúti kocsiban írta alá a győztes szövetségesek fegyverszüneti feltételeit, amelyek ultimátum jellegűek voltak, azaz tárgyalások nélkül kellett aláírni őket. Célja az volt, hogy lehetetlenné tegyék a németek számára a háború folytatását, valamint nagy mennyiségű hadianyag kiszolgáltatására kötelezték őket.1918. november 11-én írták alá és hivatalosan ekkor (a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 órakor) értek véget a harccselekmények a nyugati fronton. A háborús cselekmények ugyanakkor nem értek véget teljesen Oroszország és a volt Oszmán Birodalom területén. Több mutatása
500
éve
1526 – Székesfehérvárott királlyá koronázták Szapolyai Jánost.
Mivel az ország két rangidős főpapja, Szalkai László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érsek a mohácsi csatában elesett, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást. Szepesváron született 1487-ben Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő gyermekeként. 1505-ben a köznemesi párt jelölte a trónra, 1511-től erdélyi vajda volt. 1514-ben Temesvárnál megsemmisítő vereséget mért seregével a Dózsa György vezette paraszti hadra, majd kegyetlen kínzások közepette kivégeztette Dózsát és alvezéreit. 1526-ban azon a címen jelentette be trónigényét, hogy az 1505. évi országgyűlés határozata alapján többé idegen királyt nem lehet választani. Ennek alapján hívei az 1526. októberi tokaji országgyűlésen királlyá választották, majd novemberben meg is koronázták. Szembekerült I. (Habsburg) Ferdinánddal, akit decemberben szintén királlyá választottak hívei, 1527. november 3-án pedig megkoronázták. Magyarország két részre szakadt, ettől kezdve állandóan harcban állt I. Jánossal és az őt támogató törökökkel az ország teljes területe feletti uralomért. 1528-ban I. Ferdinánd hadai megszállták az ország nagy részét, I. János Lengyelországba menekült és a török szultántól kért segítséget. 1529-ben Szulejmán Bécs bevételére indult, hadjárata eredményeként visszakapta I. János a Ferdinánd által elfoglalt területeit és Buda várát. A két király egymás ellen folytatott váltakozó sikerű küzdelmét - V. Károly német-római császár ösztönzésére - az 1538-ban megkötött váradi béke zárta le. Elismerték egymás királyságát, az országot a birtokukban lévő területek határán osztották meg, valamint megegyeztek abban is, hogy I. János halála esetén Ferdinánd örökli a királyságát. 1539 végén Erdélyben összeesküvést szőttek I. János ellen. A lázadókat halálra ítélte, de az ítéletnek már nem tudott érvényt szerezni. 1540. május végén agyvérzést kapott. Nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy fia született. Követeket küldött a török Portára, hogy fia, János Zsigmond (II. János) királyságának elismerését kérje. Szászsebesen halt meg július 17-én, Székesfehérvárott temették el. Több mutatása
406
éve
1620 – A Mayflower nevű hajóval megérkeztek Észak-Amerikába az első telepesek.
41 angol puritán szállt partra és kezdett neki a település alapításnak. A puritánok néhány angol kereskedővel együtt szeptember 5-én indultak Southampton kikötőjéből, hogy Virginia angol gyarmaton letelepedjenek. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban már a Cod-foknál partra szálltak. Kivándorlásuk oka vallási összeütközés volt a presbiteriánusokkal. Az angol presbiteriánus egyház központilag vezetett volt, amely ellentétben állt a puritánok - az egyén és a közösség viszonylagos függetlenségét hangsúlyozó - elképzeléseivel. A puritánok többsége harcolni akart az angol egyházzal, azonban egy kis csoportjuk az emigráció mellett döntött. Később őket nevezték az Amerikai Egyesült Államok alapító atyáinak. A hajó szeptember 16-án hajózott ki Angliából, és egy kimerítő út után, melyet betegségek nehezítettek, november 11-én horgonyzott le Cape Cod kampós végében. (Provincetown kikötő). Eredetileg úgy tervezték, hogy a hajó majd a Hudson folyó torkolatánál köt ki, a mostani New York városánál. Azonban a Mayflower eltért eredeti útvonalától, ahogy a tél közelgett és inkább a Cape Cod kikötőben horgonyzott le. Sok történész úgy véli, hogy a partraszállás Cape Cod-nál nem volt véletlen, hiszen az kívül esett az angol Virginia kolónia ellenőrzési területén. 1621. március 21-én minden életben maradt utas, aki a telet a hajón töltötte, partra szállt Plymouthban, és a Mayflower, április 5-én elindult vissza Angliába. Több mutatása
108
éve
63
éve
44
éve