51
éve
Történelem kategória
29
éve
543
éve
1483 – Eislebenben megszületett Luther Márton német teológus, a reformáció elindítója.
Luther, az Ágoston-rendi szerzetes, a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora 1517. október 31-én Wittenbergben közzétett 95 tézisével indította el a reformációt, amely súlyos tudati válságot okozott a nyugati kereszténységben és az egységes egyház evangélikus és katolikus egyházra szakadt. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette, III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Több mutatása
477
éve
1549 – Rómában meghalt III. Pál pápa, aki ezt a méltóságot 1534.10.13. óta töltötte be.
Eredeti nevén: Alessandro Farnese született: 1468.02.02. Az arisztokrata családból származó III. Pál a reneszánsz pápák életmódját követve, támogatta a művészeteket, elsősorban az építészetet. Michelangelo az ő megbízásából tervezte a római Szent Péter-bazilika kupoláját és festette a Sixtus-kápolnában az "Utolsó ítélet" című freskót. III. Pál pápa hozta létre a Farnese-kertet és megszépíttette a Farnese-család palotáját is, ahol szintén Michelangelo dolgozott. III. Pál utódjául III. Gyulát választották. Több mutatása
134
éve
1892 – Kirobbant a Panama-botrány.
Korrupció és hűtlen kezelés miatt bíróság elé került a Lesseps-féle csoport, amely a csatorna építésére koncessziót kapott. Ferdinand Marie Vicomte de Lesseps francia mérnök, aki egyiptomi alkonzul volt, először a Szuezi-csatorna építésénél tűnt fel. Mohamed Szaid pasa egyiptomi alkirálytól 1854.11.30-án előzetes, 99 évre szóló koncessziót kapott a Szuezi-csatorna megépítésére. Nagy-Britannia és a Török Birodalom tiltakozása ellenére - akik a közel-keleti francia hegemóniától tartottak - a csatorna megépítéséhez, francia pénzügyi támogatással megalapította a "Compaigne universelle du Canal de Suez"-t. 1869.11.17-én - 10 évig tartó építőmunka után - Eugénia francia császárné ünnepélyesen megnyitotta a Szuezi-csatornát, amely közvetlen összeköttetést teremtett a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között. Lesseps volt a Panama-csatorna tervének kezdeményezője és a kivitelezés vezetője is, azonban a csatornaépítő társaság 1889-ben a rossz gazdálkodás miatt csődbe ment, így a kisrészvényesek szinte egész vagyonukat elvesztették. A Panama-csatorna körüli botrány válságba sodorta Franciaországot. Számos képviselőt azzal vádoltak, hogy kölcsönt vettek fel az elfogadott részvényekre, amikor a pénzügyi helyzet már nyilvánvaló volt. A Panama-botrány kirobbanása után, 1893-ban lemondott a kormány, Lessepset 5 évi börtönre ítélték, de végül az ítéletet hatálytalanították. Több mutatása
82
éve
56
éve
44
éve
1982 – Meghalt Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet államfő, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, pártvezető.
Moszkvában 75 éves korában halt meg. Számos külföldi állam- és kormányfő részt vett a november 15-i temetésen, ahol a Kreml falába helyezték örök nyugalomra. Halálával véget ért a 18 évig tartó Brezsnyev-korszak. Utódjául az SZKP Központi Bizottsága a titkosrendőrség volt főnökét, Jurij Vlagyimirovics Andropovot választotta meg. Több mutatása
582
éve
1444 – A törökök elleni hadjárat során, a várnai csatában 20 éves korában meghalt I. Ulászló magyar király.
Lengyelország királya 1434-től, Magyarország királya 1440-től haláláig. 1424-ben született Krakkóban II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermekeként, a Jagelló-dinasztia tagja volt, az első Jagelló a magyar trónon. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hossza alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én a fehérvári bazilikában a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává avatták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghirdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. Hunyadi figyelmeztetése ellenére a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, ahol rövid küzdelem után a király elesett. A magyar seregben pánik tört ki, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása
282
éve