Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

107 éve

1919 – A pártok elfogadták az általános választójog elvét, és Huszár Károly miniszterelnökségével koalíciós kormányt alakítottak.

1901-ben tanítói oklevelet szerzett a szatmárnémeti tanítóképzőben, majd az Esztergom vármegyei Bajnán helyezkedett el. Itt került kapcsolatba a Katolikus Néppárttal, amelynek vezetői 1902-ben rábízták a "Néppárt" című lapjuk szerkesztését. 1903-tól vezető szerepet játszott a keresztényszocialista mozgalomban, 1908-ban a Katolikus Népszövetség központi szervezőtitkára lett. 1910-ben képviselői mandátumot szerzett a sárvári választókerületben a Katolikus Néppárt programjával. 1914-ben önkéntesként bevonult, majd 1917-18-ban az erdélyi hadsereg politikai és hírszerző osztályára került. Vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelölték gróf Hadik János kormányában, de az "őszirózsás" forradalom győzelme miatt nem foglalhatta el hivatalát. 1918 őszén a Néppárt helyébe lépő Keresztényszocialista Párt megalakításában vett részt, majd a Tanácsköztársaság idején letartóztatták és betiltották a lapját. A budapesti gyűjtőfogházban túszként őrizték 5 hétig, majd kiszabadulása után Ausztriába menekült. A Tanácsköztársaság bukását követően József főherceg hívására hazatért, és 1919.08.05-én Friedrich István kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Közben Horthy Miklós ígéretet tett - az antant megbízásából Budapesten tárgyaló - G. R. Clerk brit diplomatának a terror megszüntetésére. Létrejött a magyar belpolitikai kompromisszum, amelynek eredményeként 1919.11.25-én az antant elismerte Huszár Károly koalíciós kormányát. Két fő feladata volt: az alkotmányosság helyreállítása (az államfő kérdésének megoldása, nemzetgyűlési választások rendezése) és a béketárgyalásokon való részvétel megszervezése. 1920. januárjában megtartották a választásokat, amelyből a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja került ki győztesen. Kompromisszum született az államfő ügyében: fennmaradt a királyság mint államforma, de az ország élére Horthy Miklós kormányzó személyében ideiglenes államfő került, mivel az antant és az utódállamok számára Habsburg nádor vagy kormányzó nem volt elfogadható. 1920.03.15-én, Horthy kormányzóvá választása után felmentették miniszterelnöki, valamint 1920. január óta betöltött munkaügyi és népjóléti miniszteri tisztségéből is. 1920-tól ismét a sárvári választókerületet képviselte a nemzetgyűlésben, majd 1927-től a képviselőházban. 1922-ben a nemzetgyűlés második, majd 1926-ig az első, 1927-28-ban a képviselőház első alelnöke volt. Szociálpolitikai, választójogi és a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozott. Kezdeményezte és megszervezte az oroszországi magyar hadifoglyok hazahozatalát. 1928-ban kinevezték az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökévé. 1934-ben vonult vissza a politikai és a közélettől. 1931-ben a pápától megkapta a Nagy Szent Gergely-rend nagykeresztjét a katolicizmus érdekében kifejtett tevékenységéért, 1936-ban a kormányzótól magyar királyi titkos tanácsosi címet kapott. Több mutatása

Teljes esemény 0

1919. 11. 05. Történelem Magyar

86 éve

1940 – Franklin Delano Rooseveltet harmadszor is az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választották.

1944-ben negyedszer is újraválasztották. Az Egyesült Államok 32. elnöke volt, aki külpolitikailag és belpolitikailag egyaránt nehéz időkben 12 éven át kormányzott. Ő volt az első, és egyben egyetlen elnök, aki négyszer jelöltette magát e legmagasabb tisztségre sikeresen. 1928-ban került a nyilvánosság elé, New York állam kormányzójaként, a gyermekbénulásban szenvedő, demokrata Roosevelt. 1932-ben választották először elnökké. 1933-ban "New Deal" (Új irány) programjával úrrá lett a világgazdasági válságon: jelentős állami hiteleket folyósított, intézkedéseket hozott a munkanélküliség csökkentésére, állami vállalatokat létesített, elektrifikálási programot hirdetett, valamint a szakszervezeteknek biztosította a szabad tevékenységet, bevezette az aranykivitel tilalmát. A diktatúrák elleni küzdelemben az Egyesült Államok az elszigetelődés helyett Nagy-Britannia és a Szovjetunió oldalán belépett a második világháborúba. Több mutatása

Teljes esemény 0

1940. 11. 05. Történelem

58 éve

1968 – Richard Milhous Nixon győzött az Amerikai Egyesült Államokban az elnök- és kongresszusi választásokon.

Az Egyesült Államok 37. elnökeként legfőbb külpolitikai célja Kínával és a Szovjetunióval való megállapodás volt, miközben folyt a vietnami háború. 1972.02.21-én - az amerikai elnökök közül elsőként - a Kínai Népköztársaságban tett látogatást, ahol Mao Ce-tung kínai pártvezetővel az amerikai-kínai kapcsolatok normalizálásában egyezett meg. Három hónappal később Moszkvában aláírta a SALT-I-szerződést a hadászati fegyverek korlátozásáról, miközben parancsára a Vietkong szovjetek által támogatott utánpótlási vonalait bombázták. A második világháború óta ő volt az első amerikai elnök, aki a Szovjetunióba utazott. 1972.11.07-én az elnök- és kongresszusi választásokon újraválasztották. 1973.01.27-én a Párizsban megkötött fegyverszüneti megállapodás értelmében az amerikaiak vietnami beavatkozása véget ért, a háború azonban még nem. 1973 szeptemberében a republikánus Nixon belekeveredett a Watergate-botrányba, mivel előzőleg kijelentette, hogy a Fehér Háznak semmi köze nincs az ügyhöz. 1972.06.12-én Washingtonban a Watergate-irodaházban tetten értek öt férfit, amint a Demokrata Párt választási központjában lehallgató készülékeket szereltek fel. Az ügy kivizsgálása során kiderült, hogy a betörők kapcsolatban álltak a Nixon újraválasztását szervező bizottsággal, majd a Fehér Ház megpróbálta eltussolni a botrányt. Nixon végül bevallotta, hogy tudott az ügyről, így a republikánus frakció azt ajánlotta, hogy mondjon le. 1974.08.09-én egy televíziós beszédében bejelentette visszavonulását. Utóda az alelnök, Gerald Rudolph Ford lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 11. 05. Történelem

421 éve

1605 – Letartóztatták az angol parlament épülete és az I. Jakab király elleni "lőpor-összeesküvés" vezetőjét és egyik tagját.

Guy Fawkes-ot és Thomas Wintert, tartóztatták le. Az angol katolikusok összeesküvése meghiúsult. Céljuk az angol katolikusok felkelésének megszervezése, a parlament épületének levegőbe röpítése és I. Jakab angol király meggyilkolása volt. A merénylethez pénzeszközöket III. Fülöp spanyol király bocsátott az összeesküvők rendelkezésére. A per során ezt titokban tartották, I. Jakab csak a tettesek vallási indokokkal magyarázható cselekedeteit hozta nyilvánosságra. Az összeesküvőket 1606-ban kivégezték. Több mutatása

Teljes esemény 0

1605. 11. 05. Történelem