63
éve
Történelem kategória
223
éve
1803 – Megszületett Asbóth Lajos honvéd ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1849. január 15-étől Debrecen katonai parancsnoka, majd január 26-ától alezredesként a szerveződő 12. (tartalék) hadosztály parancsnoka volt. Hadosztályával részt vett a tavaszi hadjáratban. Érdemeket szerzett a császári hadsereg megtévesztését célzó hadműveletekben, ezért április 18-án ezredessé léptették elő és megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Buda ostromában, mint a II. hadtest egy hadosztályának parancsnoka, majd a II. hadtest parancsnoka vett részt. Az 1849. júniusi Vág melletti hadműveletekben, majd a peredi csatában a II. hadtest kiválóan szerepelt, azonban Asbóth nem a parancsok szerint irányította hadtestét, ezért Görgei leváltotta a hadtest éléről. Július 19-étől a tartalék hadtest egy hadosztálya, majd a tervezett tartalék hadtest parancsnoka lett. A fegyverletétel után halálra ítélték, majd az ítéletet 18 évi várfogságra változtatták. 1856-ban kapott kegyelmet. Részt vett a szabadságharc utáni függetlenségi szervezkedésekben. 1862-ben megírta emlékiratait, majd 1867-ben az amerikai polgárháború történetét. Több mutatása
202
éve
1824 – Megszületett Podmaniczky Frigyes báró, politikus, író, a MTA levelező tagja.
Budapesten utca őrzi az emlékét.
1575
éve
451 – A catalaunumi csatában Attila királyt megállították a továbbhaladásban.
A catalaunumi csata (másképp: catelaunorumi csata) a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között zajlott a mai Franciaország területén, a mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon, Tricassis (Trecas, ma Troyes) környékén, 451-ben. A catalaunumi csata érdekessége, hogy egyik fél sem nevezhető egyértelmű győztesnek: az Attila által vezetett hun inváziót feltehetőleg az Aetius vezette római csapatok állították meg, de átfogó győzelmet nekik sem sikerült kivívniuk. 452-ben Attila megszállta Itáliát, és csak I. Leó pápa közbenjárására vonult el Róma városa alól.A népvándorlás korának legjelentősebb csatájaként tartják számon. Az általában Châlons-sur-Marne (ma: Châlons-en-Champagne) városához kapcsolt catalaumi csata tulajdonképpen hibás elnevezés; későbbi, a helyszínt nem ismerő krónikások (Cassiodorus, Sevillai Izidor, Iordanes stb.) nyomán terjedt el, viszont az egykorú galliai és itáliai források (Chronica Gallica, Fredegar stb.) a Troyes-tól 7,5 km-re nyugatra fekvő Mauriacum nevű helység körüli síkságra helyezik a csatát. Több mutatása
189
éve
1837 – IV. Vilmos halála után unokahúga, Viktória került Nagy-Britannia és Írország trónjára.
IV. Vilmos Nagy-Britannia, Írország és Hannover uralkodója volt. Nagyapja III. György király, apja Edvárd kenti herceg (III. György harmadik fia) volt. IV. Vilmos nem volt gyermektelen, csak a törvényes felesége által szült két kislányt még csecsemő korukban eltemették, a szeretője által szült öt fiút és öt lányt pedig nem sikerült törvényesíttetnie.Hannover trónját - mivel ott a férfi örökösödés volt érvényben - IV. Vilmos fiatalabb öccse foglalta el. 1840-ben Viktória szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt. 1877-ben Delhiben Viktória királynő felvette az "India császárnője" címet, felelevenítve ezzel az 1858-ban trónjuktól megfosztott nagymogulok hagyományát, így bizonyítva India kulcsszerepét a brit gyarmatbirodalomban. Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től haláláig, 1901-ig. Több mutatása
189
éve
1837 – Meghalt IV. Vilmos Nagy-Britannia, Írország és Hannover uralkodója.
IV. Vilmos nem volt gyermektelen, csak a törvényes felesége által szült két kislányt még csecsemő korukban eltemették, a szeretője által szült öt fiút és öt lányt pedig nem sikerült törvényesíttetnie. Nagy-Britannia és Írország trónját unokahúga, Viktória örökölte. Hannover trónját - mivel ott a férfi örökösödés volt érvényben - IV. Vilmos fiatalabb öccse foglalta el. Több mutatása
63
éve
1963 – Moszkva és Washington között létrejött a "forró drót", vagyis a közvetlen telefonkapcsolat.
Moszkva és Washington megállapodtak, hogy a Kreml és a Fehér Ház között "forró drótot", azaz állandó, közvetlen telefonkapcsolatot hoznak létre. Több mutatása
36
éve
1990 – Újra megnyílt a Budapesti Értéktőzsde.
A Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltást követően újra megnyitotta kapuit: 41 alapító taggal és az induláskor egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal. A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. 1948. május 25-én a kormány feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette. 1989 októberében kormánydöntés született a tőzsde újranyitásáról. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde. Több mutatása
255
éve
1771 – A Szent Jobb Budára érkezett.
Az ereklyét Mária Terézia váltotta ki a raguzai domonkos kolostorból.A Szent Jobb nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Viszontagságos története során többször került különböző helyekre, most a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. Több mutatása
136
éve