Ma Ábrahám névnapja van

Történelem kategória

121 éve

1905 – A "darabont"-kormány miniszterelnöke Fejérváry Géza báró lett, aki tisztségét 1906. 04. 08-ig töltötte be.

Ferenc József nevezte ki a többség nélküli hivatalnokkormányt, a "darabont"-kormányt. 1851-ben végzett a bécsújhelyi katonai akadémián, ahol hadnaggyá avatták, majd 1852-ben főhadnagy lett. A Hadiiskola elvégzése után, 1857-től a vezérkarnál teljesített szolgálatot. 1859-től kapitányként az olasz-francia-piemonti háborúban vett részt, ahol a solferinói ütközetben kitüntette magát, 1860-ban kamarási méltóságot kapott, 1862-ben osztrák bárói rangra emelték. 1864-ben a Dánia elleni háborúban harcolt, 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje, 1868-tól alezredes és a 32. gyalogezred, majd a 72. tartalékos ezred parancsnoka volt. 1872-ben került át a magyar honvédséghez ezredes dandárparancsnokként. 1872-től honvédelmi minisztériumi államtitkár, 1884. októberétől honvédelmi miniszter volt, 1885-ben a főrendiház tagjává választották. 1875-ben elnyerte a magyar báróságot és vezérőrnaggyá léptették elő, 1884-ben altábornagy, 1887-ben a szegedi gyalogezred parancsnoka, 1890-től táborszernagy lett (1908-ban minősítették át gyalogsági tábornokká). 1887-ben kormánypárti programmal Budapest I. választókerületében képviselői mandátumot szerzett, amelyet az 1892. évi választásokon az ellenzék sikeresen megtámadott, így ismét a főrendiház tagja lett. Honvédelmi minisztersége idején rövidebb időszakokra a király személye körüli és a földművelésügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. 1896-tól 1906-ig Temesvárt képviselte az országgyűlésben kormánypárti programmal. Mivel személyes, bensőséges viszony fűzte az uralkodóhoz, az udvar teljes bizalmát élvezte. A haderő állandó vitája miatt 19 év után, 1903. júniusában távozott a Honvédelmi Minisztérium éléről. 1904. októberében a magyar darabont testőrség kapitányává nevezte ki a király. Az 1905. januári választásokon ugyan az ellenzék szerezte meg a győzelmet, de a parlamentarizmus szabályait figyelmen kívül hagyva, Ferenc József nem az új parlamenti többségből jelölt ki miniszterelnököt. Célja az volt, hogy megtörje a nemzeti koalíció ellenállását, és ezzel a feladattal Fejérváry Géza bárót bízta meg, akit június 18-án nevezett ki miniszterelnökké. Betöltötte a király személye körüli és 1906. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is. Az ellenzék hajthatatlansága miatt 1905. 09. 12-én lemondott és ügyvezetőként maradt hivatalban. Azonban Ferenc József nem engedett és október 16-án ismét kinevezte. Ekkor már felhagyott az udvar és az új parlamenti többség közötti közvetítéssel, hatalmi bázisának megteremtésére törekedett. Október 30-i értekezletén a Szabadelvű Párt kormányának programját ellenezte, valamint elutasította hatalmi törekvéseit. "Nemzeti ellenállás" bontakozott ki, a megyékben úgynevezett alkotmányvédő bizottságokat hoztak létre. Az ellenzék végül feladta eredeti programját és Fejérváry Géza közvetítésével kiegyezett az udvarral, 1906. 04. 08-án, a "darabontkormány" elnökének lemondásával végre hatalomra jutott. Fejérváry ismét a darabont testőrség kapitánya lett, majd 1912. decemberében a bécsi magyar testőrség élére került. 1859-től a Mária Terézia katonai rend lovagja (1909-ben a gyémántokat is megkapta hozzá), 1896-tól kancellárja volt. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1901-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1905. 06. 18. Történelem Magyar

82 éve

1944 – Megjelentek a Life magazinban Robert Capa magyar fotós képei a normandiai partraszállásról.

Capa volt az egyetlen fotós, aki 1944. június 6-án hajnalban, a partraszállók első hullámával Normandia földjére lépett. Délután 2 óráig 6 tekercs filmet fotózott el, majd az első kórházhajóval visszatért Portsmouth-ba, a filmtekercseket bevitte a Life magazin londoni irodájába, és fáradtan lefeküdt aludni. A laborban az asszisztens, az akkor 15 éves Larry Burrows (aki később maga is hadifotós lett) annyira kiváncsi volt a képekre, hogy az előhívás után a szokásosnál magasabbra állította a szárítóban a hőmérsékletet, hogy gyorsabban száradjanak a képek. A hő azonban leolvasztotta az emulziót, sok felbecsülhetetlen értékű, megismételhetetlen fotó megsemmisült, a megmaradtak is elmosódottak lettek. Mindazonáltal a Life magazin június 19-én közölt 10 képet "slightly out of focus" (enyhén életlen) magyarázkodó képaláírással. Az eset annyira felbosszantotta Capa-t, hogy később ezt, a "Kissé elmosódva" címet adta önéletírásának is. Több mutatása

Teljes esemény 1

1944. 06. 19. Történelem Érdekes

863 éve

1163 – III. István magyar király Székesfehérvár mellett döntő győzelmet aratott nagybátyja, IV. István felett.

III. Istvánt száműzött nagybátyja, István herceg (a későbbi IV. István) I. Manuél bizánci császár támogatásával elűzte, így a király Ausztriába menekült. A Bizánci Birodalomtól túlságosan is függő (IV.) László helyett a főurak bátyját, II. Lászlót ismerték el királynak, ő azonban már 1163. januárjában meghalt. Júniusban IV. István döntő vereséget szenvedett, menekülés közben fogságba esett, de III. István szabadon bocsátotta. 1163. őszén megkötötte I. Manuéllal a belgrádi egyezményt, amelyben a bizánci császár Magyarország törvényes uralkodójának ismerte el, valamint a dalmát, horvát és szerémségi területek fejében megvonta további támogatását IV. Istvántól. III. István nem adta át a területeket, így 1164-ben és 1165-ben beavatkozott IV. István oldalán, aki Magyarországot ajánlotta fel neki hűbérül. A Bizánci Birodalom végül 1165-ben bekebelezte Horvátországot, Dalmáciát, a Szerémséget és Boszniát is, sőt Zimonyt is elfoglalta IV. István áprilisban bekövetkezett hirtelen halála után. Több mutatása

Teljes esemény 0

1163. 06. 19. Történelem Magyar

13 éve

2013 – Meghalt Horn Gyula politikus, miniszterelnök, aki 1989-ben megnyitotta a határt a keletnémet menekültek számára nyugat felé.

Politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere, 1994 és 1998 között a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt.1948-tól műszerész tanuló, 1949-ben szakérettségizett. 1950-től a Rosztovi Pénzgazdasági Főiskolán tanult és szerzett diplomát. Oroszul, angolul, szerbül, horvátul és bolgárul beszélt. 1954 és 1958 között a Pénzügyminisztérium előadója volt. A Külügyminisztériumban dolgozott 1959-től 1990-ig, ezalatt Szófiában és Belgrádban volt diplomata. 1969-től az MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott, 1985-től külügyi államtitkár, 1989-től külügyminiszter volt. 1989. 10. 08-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezsővel, Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. Az MSZP megalakulásától 1998-ig az országos elnökség tagja, 1990. és 1998. között az MSZP elnöke, 1996-tól a Szocialista Internacionálé alelnöke, 1990-től országgyűlési képviselő, 1993-ig a parlament külügyi bizottságának elnöke, 1994-től 1998-ig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. A stockholmi SIPRI igazgató tanácsának, valamint 1991-től az európai tiszteleti szenátusnak a tagja, 2000-től az Európai Unió Konzultatív testületének tagja volt. Aachenben 1990-ben Károly-díjat kapott. Több mutatása

Teljes esemény 0

2013. 06. 19. Meghalt Történelem Magyar