Történelem kategória
44
éve
499
éve
1527 – Meghalt Niccolo Machiavelli, itáliai politikus, író (A fejedelem), aki az államhatalomról írt korát megelőzően.
Könyveket gyűjtött és mindent elolvasott. Tanácsot adott korának szinte minden vezetőjének. Az A fejedelem című művét az állam feladatairól írta. Szerinte az uralkodónak a hatalmat mindenáron meg kell szereznie, ha lehet erkölcsös úton, de nem szabad visszarettennie más eszközöktől sem. Elveti az Isten kegyelméből való uralkodás elvét, az államot a realitásokkal számolva, a vágyakat, a célokat, lehetőségeket, kilátásokat, fogyatékosságokat és hibákat figyelembe véve kell kormányozni. Szerinte minden rátermett férfi, aki a felsorolt realitásokkal számol, az bármilyen államot elkormányozhat. A hadseregnek nem lehet karhatalmi szerepe, a belső békét nem lehet fegyverrel tartósan biztosítani, ahhoz az alattvalók, a polgárok többségének egyetértése szükséges. Firenze története című krónika az első történelmi véleményírás, amiben a történelmet a politikai cselekvés iskolájaként fogja fel. Az A mandragóra című színműve az első modern európai jellemkomédia, amiben kifigurázta még saját tételét is, amely szerint "a cél szentesíti az eszközt". Több mutatása
113
éve
67
éve
1959 – Meghalt Kovács Béla kisgazdapárti politikus, földművelésügyi miniszter.
A Tildy Zoltán- és Nagy Ferenc-kormány, majd Nagy Imre második és harmadik kormányának földművelésügyi minisztere.1947-ben a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba szállították, és évekig ismeretlen helyen tartották fogva. Ez az esemény kijózanítólag hatott számos magyar politikusra, akik előtte még bíztak a magyar politikai rendszer demokratikus úton maradásában, mások számára pedig bizonyítékot jelentett a kommunista egyeduralom bekövetkeztére. Több mutatása
50
éve
41
éve
1985 – Bejelentették, hogy azonosították a náci háborús bűnös, Dr. Josef Mengele holttestét.
Amerikai, brazil és német szakemberek jelentették be.
393
éve
1633 – Galileo Galilei olasz csillagász visszavonta állítását, miszerint a Föld kering a Nap körül.
Rómában, hű katolikusként az inkvizíciós bíróság előtt vonta vissza nézeteit a kopernikuszi tanokról. 1616. 02. 22-én az egyház - mivel veszélyeztetve érezte hatalmát - elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galileit, aki matematikus, filozófus és csillagász volt, hogy ismerje el, tudományos nézetei tévesek. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe - amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja - szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Galilei ezek után visszavonultan folytatta kutatásait. 1632. februárjában megjelent korszakalkotó munkája "Dialógus a két világrendszerről" címmel, amelyben párbeszéd formájában, közérthetően védte meg a kopernikuszi világképet. Már 1632. augusztusában betiltotta az inkvizíció a könyvet, pert indított Galilei ellen és villájában házi őrizetbe vették. Több mutatása
189
éve
1837 – Elkezdték a Magyar Nemzeti Múzeum építését.
Az építés 10 évig, 1847-ig tartott. A múzeum tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója pedig gróf Széchényi Ferenc. Az itt található gyűjtemény a magyar történelem kiemelkedő tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyomány szerint 1848. március 15-én Petőfi Sándor a homlokzat előtti téren szavalta el a Nemzeti dalt. Több mutatása
178
éve
1848 – Párizsban kitört a munkások felkelése, a "júniusi csata", a történelem első nagy szocialista megmozdulása.
Párizs munkásai barikádokat emeltek, miután a francia nemzetgyűlés végrehajtó bizottsága a ráfizetéses nemzeti műhelyek bezárását rendelte el. Június 26-án Eugéne Cavaignac, a katonai diktátornak kinevezett hadügyminiszter vérbe fojtotta a felkelést, amelynek során mintegy 11.000 ember vesztette életét. Több mutatása
85
éve