454
éve
Történelem kategória
253
éve
1773 – Mária Terézia aláírta a zálogház alapító levelét és ezzel létrejött a mai Bizományi Áruház Vállalat jogelődje.
Az okirat latinul íródott 20 db finomított kutyabőrre. Tartalmát tekintve a zálogtárgyak kezelésével, őrzésével valamint felvételével kapcsolatos körülményeket szabályozta olyan részletességgel, hogy még ma is ez képezi a záloghitelezés működésének alapjait. A zálogház intézménye Pozsonyban működött, 1787-ben Budán állították fel az első királyi zálogházat, amely 1802-ben Pestre költözött. A XIX. század második felében a Szerb utcában, a volt klarissza kolostorban működött. A XX. század elején épült az új központ, modern raktárral és árverési termekkel a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán. 1950-ben a megalakult Bizományi Áruház Vállalat vette át a zálogházak kezelését. A BÁV 1991 óta Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. néven működik. Több mutatása
193
éve
178
éve
1848 – A képviselőház elfogadta a magyar honvédzászlóaljak alakításáról szóló törvényjavaslatot.
Az elképzelés értelmében Magyarország sorköteles újoncainak nagyobb része nem a császári, hanem a magyar seregbe került. A javaslat megengedte ugyan, hogy az újoncok egy részét a Magyarországon állomásozó magyar császári sorezredek állományába sorozzák, a sorkatonák nagyobb részét viszont az akkor létrehozott magyar vezényleti nyelvű és felségjelű új honvédzászlóaljakba sorolta. Több mutatása
177
éve
1849 – Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elásták a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát.
Magyarország koronáját 1790-től (rövid megszakításokkal) Budán, a várban őrizte a koronaőrség. 1848 decemberében Budána nemzetgyűlési képviselők jelenlétében felnyitották a koronát rejtő ládát és megbizonyosodtak arról, hogy a helyén van. A kormány Debrecenbe költözésekor a ládika is odakerült, majd 1849 nyarán visszahozták Pestre. Július elején, Pest újabb kiürítésekor (Kossuth álláspontjával szemben) Szemere Bertalan elvitette, majd a szóbeszéd szerint Aradon kíváncsiságból fel is próbálta azt, s megállapította: "e föveg nem emberi fejre való". Ezután megpróbálta elrejteni, de ez végül csak Orsovánál sikerült, ahol a Havasalföldre vezető út mellett segítőivel 1849. augusztus 23-án elásta és a rejtekhelyet jól leírta. A császári hatóságok megszerezték a leírást és 1853. szeptember 8-án akadtak rá a ládára. A koronát és az ékszereket előbb Bécsbe, majd Budára szállították. Több mutatása
87
éve
1939 – Aláírták a Szovjet-Német meg nem támadási szerződést, amit Molotov-Ribbentrop paktumnak is neveznek.
Miután 1939 tavaszán és nyarán kudarcba fulladtak a szovjet - angol - francia tárgyalások a németek elleni közös harcról, a Szovjetunió attól tartott, hogy ismét létrejön a nyugati hatalmak szovjetellenes egységfrontja. Hogy ezt megelőzze Sztálin, orosz diktátor Németországgal vette fel a diplomáciai kapcsolatot - és aláírták a szovjet - német megnemtámadási szerződést. A szerződés titkos záradéka kijelölte a két hatalom érdekszféráit Kelet - Európában. Eszerint Hitler szovjet befolyás alá engedte Finnországot és hozzájárult ahhoz, hogy a szovjetek hamarosan bekebelezzék Besszarábiát, Lengyelország keleti területeit, majd a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia). Ugyanakkor Hitler - a világháború megindításával -birtokba vette Lengyelország nyugati részét, s ezzel elérte a Nagynémet Birodalom régi határainak helyreállítását. A 10 évre szóló, Molotov szovjet és Ribbentrop német külügyminiszter által áláírt szerződés ellenére Németország 1941-ben hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Több mutatása
69
éve
1957 – Megszületett Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus.
Az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, Ferge Zsuzsa osztályán kezdte kutatói pályáját, ahol 1996-ig dolgozott. Több mint három évtizede oktat egyetemeken. 2004-től egyetemi docens a Debreceni Egyetemen. A rendszerváltás után több fontos kormányzati pozíciót töltött be, minisztériumi szociálpolitikai háttérintézményeket vezetett, valamint az Országos Munkaügyi Központot irányította. Szakértői munkát végzett nemzetközi szervezetek számára (EU, EBESZ, OECD). Több mutatása
88
éve
1938 – Debrecenben megrendezték az I. Református Világtalálkozót.
A második református világtalálkozóra 1991 júniusában került sor Debrecenben, míg a harmadikat 1996 augusztusában tartották Erdélyben.
83
éve
1943 – Történelmi jelentőségű ifjúsági találkozót rendeztek Balatonszárszón.
A Püski Sándor vezette Magyar Élet könyvbarátainak társasága és a Soli Deo Gloria Szövetség rendezte a találkozót. Az egyhetes szárszói rendezvényen mintegy 600 résztvevő jelent meg, ahol - többek között - Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Erdei Ferenc, Veres Péter író, Karácsony Sándor, László Gyula, és Szent-Györgyi Albert professzor, Nagy Ferenc és Kovács Béla kisgazdapárti politikus tartottak előadást. A találkozón megvitatták Magyarország bel- és külpolitikai helyzetét, és vázolták a háború utáni fejlődés lehetőségeit. Több mutatása
82
éve