Augusztus 16.
Ma Ábrahám névnapja van

Történelem kategória

107 éve

1919 – A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést.

A béke területi rendelkezései szerint: Németország lemondott Elzász-Lotaringiáról Franciaország javára, részben Lengyelországhoz került Nyugat-Poroszország és Posen (Poznan) tartomány, Danzig (Gdansk) önálló terület (később szabadállam) lett, a Memel-vidék (Nyeman) szövetséges ellenőrzés alá került, Csehszlovákiának átadták Ratibor vidékét, Schleswig egy része Dániáé, Eupen és Malmédy Belgiumé lett. Megtiltották Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom). A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhetett. Jóvátételt kellett fizetnie, valamint kimondták, hogy a háború kitöréséért egyedül Németországot terhelte a felelősség. Több mutatása

Teljes esemény 0

1919. 06. 28. Történelem

66 éve

1960 – Bécsben 79 éves korában meghalt gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

Tanulmányait 1899 és 1904 között a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte, majd hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1906-ban alkotmánypárti programmal, a terebesi választókerület országgyűlési képviselőjeként kapcsolódott be a politikai életbe. 1910 és 1918 között szintén ezt a választókerületet képviselte pártonkívüli 67-es programmal. Az I. világháborúban a szerb, majd az orosz fronton harcolt a 9. huszárezred főhadnagyaként. Gróf Tisza István távozása után, 1917. május 15-én nevezte ki miniszterelnökké IV. Károly király. Kevés kormányzati tapasztalattal rendelkezett, és világháború okozta egyre nagyobb válságon nem tudott felülkerekedni. A munkapárti parlamenti többség miatt legfőbb célját, a választójogi reformot nem tudta keresztülvinni. Egyedül - a háborúból a békére való átmenet érdekében - 4 tárca nélküli miniszteri tisztség megteremtéséről szóló 1917. évi 11. törvénycikket tudta elfogadtatni. Kilátástalannak ítélve a bel- és külpolitikai helyzetet, augusztus 20-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Ezután Wekerle Sándor kormányában népegészségügyi miniszter volt, és rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot is vezette, majd visszavonult a politikai élettől. 1931-ben tért vissza ismét, 1939-ig a Keresztény Gazdasági Párt programjával képviselte a tapolcai választókerületet a képviselőházban. 1939 és 1944 között az Egyesült Keresztény Párt színeiben a Magyar Élet Pártja Zala vármegyei listáján volt a képviselőház tagja. A II. világháború idején a háborúból való kiválásra irányuló politika mellett állt. A nyilas hatalomátvétel után, 1944. október 16-án letartóztatta a Gestapo és átadta a nyilas hatóságoknak. A budapesti Margit körúti katonai fogházban, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva. 1945. februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták a németek, szeptemberben tért vissza Magyarországra. 1951 nyarán kitelepítették Budapestről családjával együtt, és vidéki kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra a kommunista hatóságok. 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsben telepedett le. 1916-ban a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1960. 06. 28. Meghalt Történelem Magyar

570 éve

1456 – A pápa elrendelte a déli harangozást.

A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-i, nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától.III. Kallixtus pápa "Imabullá"-jában rendelte el a déli harangozást és a győzelemért esdeklő imát, miután Európa uralkodóinak közömbössége miatt nem tudott keresztes hadjáratot szervezni a mindinkább előrenyomuló török ellen. Elrendelte, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak".1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1456. 06. 29. Történelem Magyar

96 éve

1930 – Firenzében megszületett Oriana Fallaci olasz írónő, újságíró, aki vezető politikusokkal készített interjúkat.

Az országok vezetőivel készített interjúit 1976-ban összegyűjtötte "Interviews with History" címmel. 1946. óta újságíró, 1949-től 1953-ig az "Il Mattino dell' Italia Centrale" riportere, 1954. és 1976. között az "Epoca", a "L' Europeo", a "The New York Times", a "The London Times", a "Corriere della Sera", a "Life", a "Look", a "The Washington Post", a "Der Stern", a "Der Spiegel", a "Le Nouvel Observateur" és az "Ayashi Shimbun" külső munkatársa volt. 1967. óta több alkalommal dolgozott haditudósítóként Vietnamban, Indiában, Pakisztánban, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában. Több amerikai egyetem előadója. 1968-ban és 1973-ban Szt. Vincent-, 1970-ben Bancarella-, 1972-ben Numero Uno-, 1973-ban Philadelphia New Media, 1979-ben Viareggio-díjat kapott. Fő műveiből: "Penelope alla guerra" (magyarul "Pénelopé a háborúban" címmel jelent meg), "Il sesso inutile" (magyarul "A haszontalan nem" címmel jelent meg), "Se il sole muore" (magyarul "Ha meghal a Nap"), "Lettera a un bambino mai nato" (magyarul "Levél egy meg nem született gyermekhez"). Több mutatása

Teljes esemény 0

1930. 06. 29. Született Történelem Nő Irodalom