14
éve
Történelem kategória
500
éve
1526 – A mohácsi csatában a török szultán legyőzte a II. Lajos király vezette magyar hadsereget. A király életét vesztette.
A harcban életét vesztette II. Lajos (1516-1526), akivel a Jagellók magyar-cseh ága kihalt. A győztes I. (törvényhozó) Szulejmán már 1521-ben bevette Magyarország legfontosabb végvárát, Nándorfehérvárt (ma Belgrád), majd a Török Birodalom kiterjesztette hatalmát a Földközi-tenger keleti medencéjére, és ellenőrzése alá vonta a velencei és genovai kereskedelmet. A mohácsi csata után a törökök előrenyomultak Bécs felé, ezzel áthárult Ausztriára a feladat, hogy megállítsa az iszlám törököket. Magyarország állami és politikai egysége a vereség után megszűnt. Több mutatása
485
éve
1541 – A török szultán csellel elfoglalta Budát, amely 145 évig a török uralom központjává vált.
Magyarország három részre szakadt: középső területe az oszmánoké lett, a Dunántúl nyugati fele és a Felvidék a Habsburgoké, míg Erdély és a vele határos területek külön államként Fráter György kezébe kerültek. Több mutatása
184
éve
1842 – A nankingi szerződéssel véget ért a Nagy-Britannia és Kína között az 1839 óta zajló ópiumháború.
A háború közvetlen kiváltó oka Tao-kuang kínai császár rendelete volt, amelyben betiltotta az ópiumkereskedelmet, majd 20 000 láda (kb. 1000 tonna), brit kereskedők tulajdonában lévő ópiumot megsemmisíttetett. Az intézkedésre Nagy-Britannia 1839. júliusában háborúval felelt. A nankingi békekötésben Kína átadta Nagy-Britanniának Hongkongot, öt kikötőt megnyitott a brit flotta előtt, valamint 21 millió mexikói dollár értékű háborús kártérítés kifizetésére kényszerült. Több mutatása
141
éve
1885 – Gottlieb Daimler német feltaláló szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját.
A fából ácsolt robosztus alkotmányt csak nagy jóindulattal lehetett biciklinek nevezni, de legalább elbírta a nehéz motort. Daimler bízott abban, hogy ha az ember a kerékpáron nem borul fel, akkor a motor hajtotta biciklin is egynsúlyban marad. Így kezdődött a motorkerékpár karrierje. Több mutatása
88
éve
1938 – Meghalt Kun Béla politikus, aki 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a kommün tényleges vezetője volt.
Bár hivatalosan 'csupán' a kül- és a hadügyi népbiztos volt, valójában ő vezette a kommünt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik megalapítója, s első elnöke, majd a magyar Tanácsköztársaság tényleges vezetője volt. A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült, ahol internálták. 1920-tól Moszkvában élt, részt vett a különböző magyar kommunista frakciók közötti vitákban. 1921-36 között a Komintern VB tagja volt. 1937-ben Sztálin utasítására letartóztatták, koncepciós perben halálra ítélték, és kivégezték. Több mutatása
82
éve
1944 – Horthy új kormányt nevezett ki, hogy végre tudja hajtani a háborúból való kilépést.
A Sztójay-kormány helyébe, Lakatos Géza vezetésével nevezett ki új kormányt. 1910-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, hadnaggyá avatták, majd a budapesti I. honvéd gyalogezrednél és a linzi gyalogezrednél szolgált. 1914-ben felvették a bécsi Hadiiskolába, amely az I. világháború kitörése után megszűnt. Az orosz frontra került, majd 1915. decemberétől 1916. novemberig a közös osztrák-magyar hadsereg egyik dandárjának vezérkari tisztje lett. 1917-18-ban az olasz fronton, a Tanácsköztársaság idején, 1919. májusában a Vörös Hadsereg gödöllői főparancsnokságán teljesített szolgálatot, végül beállt Horthy Miklós "nemzeti hadseregé"-be. 1921-től, a Hadiakadémia elvégzése után, harcászatot és hadseregszervezést tanított a Ludovika Akadémián, 1923-tól a Vezérkari Főnökség hírszerző és felderítő osztályán dolgozott. 1925-ben vitézzé avatták, 1928-ban a prágai követség katonai attaséja lett. 1934-től ezredparancsnok, 1935-től vezérkari főnök volt, 1939-ben tábornokká léptették elő, 1941-ben altábornagyi, 1943-ban vezérezredesi kinevezést kapott. Horthy Miklós kormányzó a honvédség főparancsnokává akarta kinevezni, de végül ezt a tisztséget nem hozták létre. A nácibarát Sztójay-kormány menesztésekor, 1944.08.29-én Horthy miniszterelnökké nevezte ki, és titokban megbízta a háborúból való kilépés és a fegyverszünet előkészítésével. Leváltották a zsidók deportálásáért felelős államtitkárokat, eltávolították a szélsőjobboldali politikusokat. Kormányában nyíltan német ügynök politikusok is voltak, akik tudtak mindent a kiugrási tervezgetéssel kapcsolatban. Október elején a németek közölték, hogy Hitler Szálasit szánja Magyarország következő miniszterelnökének. Az október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után Lakatos Géza is a németek fogságába esett. 1945.01.02-án letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták, ahonnan január 28-án szabadon engedték, de Sopronba internálták. A szovjet csapatok bevonulása után, 1945. áprilisában Kiskőrösre vitték és folyamatos kihallgatásoknak vetették alá. 1946. januárjában helyezték szabadlábra, számos népbírósági perben hallgatták ki tanúként. 1949-ben teljesen megvonták a nyugdíját, elvették a földreform után megmaradt birtokát is, így visszaköltözött Budapestre, ahol könyvillusztrálásból és selyemkendőfestésből tartotta fenn családját. A magyar hatóságok engedélyével 1965-ben az 1957 óta Ausztráliában élő lányához utazott, és ott is halt meg 1967-ben. Több mutatása
77
éve
1949 – A Szovjetunió végrehajtotta első sikeres atombomba kísérletét, elkezdődött a hidegháborús fegyverkezés.
Kazahsztánban történt a robbantás, a neve RDSZ–1 volt. Amerikai kódneve: Joe–1 bomba annak a Fat Man bombának a másolata volt, amit Nagaszakira dobtak le. A terveket szovjet, illetve velük együttműködő amerikai kémek juttatták el a Szovjetuniónak. Ezzel megindult a hidegháborús fegyverkezési verseny. Több mutatása
493
éve
1533 – Pizarro spanyol konkvisztádor átvette a hatalmas váltságdíjat, és mégis kivégeztette az utolsó inka uralkodót.
Atahualpát, az utolsó inka uralkodót a spanyol konkvisztádor, Francisco Pizarro - annak ellenére, hogy megkapta érte a hatalmas váltságdíjat - halálra ítélte és kivégeztette. Pizarro elpusztította a dél-amerikai Andokban lévő Inka Birodalmat és elfoglalta a fővárosát, Cuzcot. Több mutatása
277
éve