176
éve
Történelem kategória
157
éve
1869 – Meghalt Haraszthy Ágoston földbirtokos, a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megalapítója.
Az 1830-as évektől a nemesség kapcsolata megromlott az uralkodó Habsburg házzal, Haraszthy barátságban volt Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal. Amerikai tanulmányútja után 1840-ben családjával együtt végleg kivándorolt az Egyesült Államokba, és először Wisconsin államban telepedett le, ahol megalapította Haraszthy-falvát, más források szerint Széptájat, ami ma Sauk City(wd) néven ismert. Európából hozott szőlőtőkékkel szőlészetet is alapított, de több év próbálkozás után sem volt megelégedve a termelt bor minőségével, a párás éghajlat az asztmájának sem tett jót. Így hát orvosa javaslatára és egy jobb bortermő vidék megtalálása reményében 1848-ban Kaliforniába költözött. Előbb az akkor 650 lelkes San Diegóban vállalt üzleti és politikai szerepet, majd végül 1857-ben találta meg a megfelelő adottságú területet a szőlőtermesztéshez, a Sonoma-völgyben (en). Borászatát Buena Vistá-nak keresztelte, ez a borászat a mai napig aktív. Több mutatása
241
éve
1785 – Az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa elfogadta az amerikai dollár használatát.
1792-ben lett egységes fizetőeszköz. Az Amerikai Egyesült Államok hivatalos fizetőeszköze mára már a legelterjedtebb pénznem a világon.
84
éve
1942 – Anne Frank és családja beköltözött a titkos búvóhelyre.
Anne apjának irodája fölött, egy Amszterdami bérházban bújt el a család a zsidó üldözés elől menekülve. A házban rejtett szobák voltak kialakítva. A ház 1635-ben épült, 1960 óta múzeumként megtekinthető. Több mutatása
486
éve
1540 – Budán megszületett János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya.
Uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában elsőként - a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően -, 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan 1571-ben bekövetkezett halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. Több mutatása
147
éve
1879 – Meghalt báró Wenckheim Béla, aki 1875-ben a választások lebonyolítása alatt Magyarország miniszterelnöke volt.
Budapesten 68 éves korában halt meg. Már 16 évesen, 1827-ben elvégezte a jogot Pesten, ezután patvarista, majd jurátus volt. 1830-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1831-től Békés vármegye aljegyzője, 1832-től táblabírája, 1837-től alispánja, 1839-től egyik országgyűlési követe volt. 1840-ben a büntető törvénykönyv reformjára kiküldött országgyűlési bizottságba választották be. Gróf Széchenyi István körének tagjaként részt vett a Békés megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. 1848-ban Békés vármegye főispánja, és István főherceg nádor udvarmestere volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Békés vármegyei honvéd zászlóalj felállításában játszott jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után bujdosott egy ideig, majd 1861-ben ismét kinevezték Békés vármegye főispánjává. 1867. februárjában, a kiegyezés utáni első magyar kormányban belügyminiszter lett. Betegsége miatt 1869. októberében lemondani kényszerült tisztségéről. 1871. és 1879. között a király személyi körüli miniszter volt minden kormányban, valamint a Szent István-rend kancellárja. 1875. 03. 01-jén nevezték ki miniszterelnökké, amelyet csak a választások lebonyolítására vállalt el. A választások után, október 20-án távozott a miniszterelnöki székből. 1878. októberétől decemberig a belügyminiszteri tisztséget töltötte be Tisza Kálmán kormányában. Kitűnő lovasként a magyar sportügy önzetlen támogatója volt. A Szent István-rend és a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
454
éve
1572 – II. Zsigmond Ágost lengyel és litván király halálával kihalt a Jagelló-dinasztia férfiága.
1386 óta uralkodtak a Jagellók. Lengyelország választókirálysággá alakult, nemesi köztársasággá, élén a királlyal, akinek hatalma korlátozott. Az első választott királyuk Valois Henrik volt. Több mutatása
719
éve
1307 – Meghalt I. Eduárd angol király.
Születésének napja más forrás szerint június 18. Melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye. Anglia királya volt 1272-től haláláig. Heves, erőszakos ember volt, de ezzel együtt rátermett, jó uralkodónak tartották, akit tiszteltek. Határozott, tehetséges hadvezér, a lovagi eszmények megtestesítője volt, aki rendszeresen járt misére, és bőkezűen adakozott a szegényeknek. Különösen érdekelte Artúr király története. Arany János a Walesi bárdok című művében emlékezett meg róla. Több mutatása
163
éve
1863 – Kiküldték az első katonai behívót Amerikában.
A mentesség 300 dollárba került.
80
éve