80
éve
Történelem kategória
493
éve
1533 – VIII. Henrik elvált feleségétől, Aragóniai Katalintól, hogy feleségül vegyen egy udvarhölgyet, Boleyn Annát.
Boleyn Annát három év múlva lefejeztette s még négyszer nősült. Boleyn Annától született lánya, I. Erzsébet uralkodása alatt Anglia protestáns nagyhatalommá vált és megteremtette az angol gyarmatbirodalom alapjait. Viszont válásának az lett a következménye, hogy VII. Kelemen pápa kitagadta a katolikus egyházból Henriket, aki válaszként megteremtette az anglikán egyházat. Több mutatása
262
éve
1764 – Megszületett John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok 6. elnöke.
1825?1829-ig volt elnök. 1848-ban halt meg.
84
éve
1942 – Megszületett Fónagy János jogász, gazdasági vezető, miniszter.
1998 és 2000 között a Gazdasági Minisztérium, majd rövid ideig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Ezt követően 2002-ig közlekedési és vízügyi miniszter. 2007-től a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség budapesti elnöke. 2010-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Több mutatása
536
éve
1490 – Székesfehérvárott királlyá koronázták II. Ulászlót.
A többi trónkövetelővel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választott királlyá az országgyűlés. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára. A többi trónkövetelővel szemben azért választotta királlyá az országgyűlés, mivel hívei azt hitték, hogy így Csehország, sőt Lengyelország is a magyar koronához kerülhet. Átadta neki Corvin János a magyar koronát, tanácsadói, Szapolyai István nádor, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek kormányzott helyette. 1492-ben az elmaradt zsoldja miatt lázongó fekete sereget szétverette, így a Délvidéken több alkalommal is győzedelmeskedtek a behatoló török csapatok. Többször is fegyverszünetet kötött a szultánnal. Az országgyűlést gyakran összehívta a belső problémák megszüntetésére, de teljesen tehetetlenül állt a főurak túlkapásai előtt. 1500-ban szövetséget kötött Velencével, a francia és a lengyel királlyal a törökök ellen. Hadai benyomultak Bulgáriába, de 1504-ben ismét békét kötött I. Bajezid török szultánnal. Az udvar állandó pénzhiányán az egyes vármegyék megadóztatásával akart enyhíteni, ami ellen erélyesen tiltakozott az országgyűlés. 1505-ben a rákosi országgyűlésen az idegen uralkodót tették felelőssé az ország hanyatlásáért, kimondták, hogy soha többé nem fognak idegen származású királyt választani, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg. Azonban 1506-ban fia született, Lajos, akit csak úgy tudott 1508-ban királlyá koronáztatni, hogy kikötötték a rendek, I. Miksa német-római császár nem lehet a gyámja, ha a fiú árván marad. 1510-ben újra meghoszabbította 3 évre a békét a törökökkel, de közben Bajezid meghalt, és utódja, I. Szelim már nem hosszabbította meg tovább a fegyverszünetet. A király X. Leó pápától kért segítséget a háborúra való felkészüléshez, aki Bakócz Tamás által 1514. tavaszán meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot. Dózsa Györgyöt szemelték ki a sereg vezéréül, aki viszont fegyvereit a törökök helyett az urak ellen fordította, ami a magyar történelem legnagyobb parasztháborújához vezetett. Nagy nehézségek árán tudták csak leverni a lázadást. Az ország erejét tovább gyöngítette a parasztháború, és a megtorló törvények az örökös jobbágyság kialakulásához vezettek. A bárók és a köznemesség - nem törődve az egyre növekvő török fenyegetéssel - folytatták egymás eleni küzdelmüket. 1515-ben II. Ulászló Bécsben megerősítette Anna leánya Habsburg Ferdinánddal való eljegyzését, és fiát is eljegyezte Máriával, Ferdinánd testvérével. Miksa császárral olyan szerződést kötött, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. 1516-ban bekövetkezett halálakor egy összeomlás előtt álló, teljes anarchiába zuhant országot hagyott a fiára. Több mutatása
85
éve
79
éve
1947 – Megszületett Kenedi János író, műkritikus, aki az 1960-as évektől a demokratikus ellenzék jelentős alakja volt.
A Máshonnan Beszélő társszerkesztője. A 60-as évek második felétől kezdve újságíróként dolgozott, de az 1968-as prágai bevonulást követően a Magvető Kiadónál vállalt irodalmi szerkesztői állást, majd innen is távoznia kellett az ’68-as megszállás elítélése és szamizdatirodalom terjesztése miatt. Foglalkoztatási, valamint publikációs tilalommal sújtották. Ezt követően más munkákból (szociológiai kérdőívek kitöltetése, mélyinterjúk készítése) tartotta fenn magát. Kezdeményezője volt az 1985-ben megszervezett monori találkozónak, ahol az akkori ellenzék gyűlt össze. Több mutatása
19
éve
2007 – A Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Gárda Kulturális Hagyományőrző Egyesületet.
Az egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének, Vona Gábornak a vezetésével alakul meg.
107
éve
48
éve