17
éve
Történelem kategória
15
éve
2011 – 98 éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg-trónörökös.
Teljes nevén: Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-LothringenI. (IV.) Károly császár és Zita hercegnő gyermeke. 1919-ben szüleivel Svájcba, majd Spanyolországba költözött, 1922 óta a Habsburg család feje. 1925-től Belgiumban élt, 1936 óta a Páneurópai Unió tagja. 1940 és 1944 között az Amerikai Egyesült Államokban washingtoni képviselője volt, majd 1944-től Nyugat-Európában élt. 1957-től a Páneurópai Unió alelnöke volt, 1973 óta elnöke, valamint 1979-től az Európai Parlament bajorországi képviselője. Tagja a Francia Akadémiának és a madridi Erkölcs- és Politikatudományi Királyi Akadémiának, 7 nyelven 27 történelmi és politikai témájú könyvet írt.Ottó évtizedekig igényt formált a trónra, s csak 1961-ben mondott le osztrák igényéről. A monarchisták I. Ottó osztrák császárt, a magyar legitimisták II. Ottó örökös magyar királyt tisztelték személyében. Több mutatása
1689
éve
337 – Meghalt Constantinus császár, az első keresztény uralkodó.
Eredeti nevén Flavius Valerius Aurelius Claudius római császár. Constantinus uralkodása alatt a kereszténység államvallás lett Rómában. A birodalom keleti felében, Bizánc területén új fővárost alapított, amelyet magáról nevezett el Konstantinápolynak. Több mutatása
1119
éve
907 – A Pozsony melletti csatában a magyarok legyőzték a bajor sereget.
A magyarok hadjárataikkal ("kalandozások") - amelyek során Bizáncig, Dél-Itáliáig és a Pireneusi-félszigetre is eljutottak - állandóan fenyegették Bajorországot és Szászországot. Kereskedelmi útvonalaikat elvágták az Elbától, valamint Oroszországtól. 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében. A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "...decretum..Ugros eliminandos esse..." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak". Ezt a célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, "biztosra mentek". Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő, még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni. 907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a 'gyengébb', kb. 40 ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő. Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította. Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%os veszteséget a hajóhad. Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult (40.000 ember). A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg 'orra előtt', éjszaka, teljes csöndben, ami akkor elképesztő haditechnikai bravúrnak számított. Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet után szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét - még a trónszékét is - hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt (grófok, püspökök tucatjai). A csata következményeként a magyar határ az Enns folyó lett (Ober Enns - innen a meséink 'Óperenciás tengere'), valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. Legközelebb Szent István idején, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a Hazáért. Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe - a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében! Több mutatása
982
éve
1044 – A Győr közelében fekvő Ménfőnél megütköztek III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel magyar király hadai.
Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett, majd nem sokkal ezután megölték. Aba Sámuel 990 körül született a Mátra-vidéken, egy, a magyarokkal szövetséget kötött kabar törzs fejedelmi családjából származott. Egyes történeti források szerint Szent István húgát vette feleségül, más forrás szerint Szent István unokaöccse volt, mivel apja Géza fejedelem leányát vette feleségül. Elnyerte a nádori méltóságot, vezette a király hadait a lengyel fejedelem elleni háborúban. Támogatta a kereszténységet, kolostorokat alapított. Valószínűleg ő is felesküdött István király halálos ágyánál a trón örökösére, Orseolo Péterre. Péter király azonban népszerűtlenné vált, mivel a magyar főurak és főpapok tisztségét szinte mindenütt idegenekkel töltette be. Megszegte Szent Istvánnak tett ígéretét is, mert háziőrizetbe vétette az özvegy Gizella királynét, elvette javait és zár alá helyezte birtokait. 1041-ben Aba Sámuel vezetésével űzték el Pétert, aki Regensburgba menekült és III. Henrik német-római császártól kért segítséget. 1042-ben Aba Sámuel csellel magához hívta és bunkósbottal agyonverette az 50 legtekintélyesebb ellenzéki főurat. Ezzel szembe került Gellért püspökkel, aki 1044-ben Csanádon a húsvétra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. Abát mégis megkoronázták, és hatalma megvédése érdekében háborút indított III. Henrik ellen. A császár Péter megsegítésében jó alkalmat látott arra, hogy kiterjessze uralmát Magyarországra is, ezért 1044-ben Aba Sámuel ellen küldte hadseregét. Július 5-én a Győr vármegyei Ménfőnél került sor a döntő ütközetre, ahol Aba Sámuel árulás miatt elvesztette a csatát. Menekülés közben fogságba esett és megölték. Az általa alapított sári (ma: Abasár) monostorban temették el. Amikor néhány év elteltével felnyitották a sírját, a hagyomány szerint begyógyulva találták a sebeit. Mondák szövődtek alakja köré, a nép majdnem szentként tisztelte. Több mutatása
844
éve
1182 – Megszületett Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő, Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje.
Születéskori neve: Giovanni Bernadore. Latinul: Franciscus Assisiensis, ahogy a Ferenc-rendiek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (latinul: Franciscus Seraphicus vagy „Pater seraphicus”). Pontos születési dátuma ismeretlen, különböző források szerint: 1181 január 12, 1182 április 29, 1182 július 5, vagy 1182 szeptember 26.Édesapja dúsgazdag posztókereskedő volt, aki fia ifjúkori léhaságait szó nélkül finanszírozta. A férfivá serdült katona lett, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomásában megjelent előtte Jézus Krisztus, aki felszólította, forduljon vissza. Felhagyott a léha élettel, nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbehozatta a Monte Subinco-i bencés szerzetesek Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérélemmel fordult III. Ince pápához, aki ezt rneg is adta. A rend a szegénység erényén alapult és Ferenc halála után a közösségek gyorsan szaporodtak Itáliában, de misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is. Magyarországon először a XIV. században íródott Jókai-kódexben jegyezték le tetteit: prédikált a madaraknak, megszelídítette a városban garázdálkodó gubbiói farkast, testén viselte Krisztus sebeit. 1228-ban avatták szentté.A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Több mutatása
161
éve
1865 – Londonban megalapították az Üdvhadsereget.
Nemzetközi egyház, amelynek hitvallása a Bibliára épül. A világ több mint száz országában működő Üdvhadsereg mindenütt azonos irányelvek szerint munkálkodik, munkamódszereit azonban az adott ország körülményeihez igazítja. A jelszava: "Levest, szappant, üdvösséget." Más szóval, ha az ember éhes, vagy nincs lehetősége tisztálkodni, nem elég Isten szeretetéről beszélni neki.A szervezetet "Keresztény misszió" néven alapította William Booth metodista pap Londonban, elsősorban az alkoholizmus és a prostitúció leküzdésére, a legalsóbb néposztályok megsegítésére és lelki gondozására. A szervezet 1878-ban vette fel az "Üdvhadsereg" nevet. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Horn Gyula miniszterelnök, aki 1989-ben megnyitotta a határt a keletnémet menekültek számára nyugat felé.
Politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere, 1994 és 1998 között a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt. 1948-tól műszerész tanuló, 1949-ben szakérettségizett. 1950-től a Rosztovi Pénzgazdasági Főiskolán tanult és szerzett diplomát. Oroszul, angolul, szerbül, horvátul és bolgárul beszélt. 1954 és 1958 között a Pénzügyminisztérium előadója volt. A Külügyminisztériumban dolgozott 1959-től 1990-ig, ezalatt Szófiában és Belgrádban volt diplomata. 1969-től az MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott, 1985-től külügyi államtitkár, 1989-től külügyminiszter volt. 1989. 10. 08-án az MSZMP rendkívüli kongresszusán Nyers Rezsővel, Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal új pártot hoztak létre Magyar Szocialista Párt néven, amely meghirdette a lenini pártrendszer és a pártállam megszüntetését a reformkommunista és szociáldemokrata elvek szerint. Az MSZP megalakulásától 1998-ig az országos elnökség tagja, 1990. és 1998. között az MSZP elnöke, 1996-tól a Szocialista Internacionálé alelnöke, 1990-től országgyűlési képviselő, 1993-ig a parlament külügyi bizottságának elnöke, 1994-től 1998-ig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. A stockholmi SIPRI igazgató tanácsának, valamint 1991-től az európai tiszteleti szenátusnak a tagja, 2000-től az Európai Unió Konzultatív testületének tagja volt. Aachenben 1990-ben Károly-díjat kapott. Több mutatása
204
éve
196
éve