Történelem kategória
460
éve
100
éve
1926 – Meghalt Mária Valéria, aki Ferenc József császár és magyar király és Sissy bajor hercegnő lánya volt.
Alsó-ausztriai wallseei kastélyában 56 éves korában halt meg. Ferenc József császár és magyar király és Erzsébet (Sissy) bajor hercegnő legkisebb lánya . Magyar-nemzeti szellemben neveltették, majd 1883-tól Bécsben német nyelvet, történelmet és irodalomat tanult. Édesanyjához hasonlóan több lírai költeményt is írt, amelyek kis példányszámban 1884-ben verseskötetben is megjelntek, naplója jelentős forrásmű a történészek számára, valamint pedagógiai tartalmú vallásos elmélkedései is említésre méltók. Közösen adta ki a császárnéval az "Ein Herbst im Süden" ("Egy ősz délen") című könyvet. Gyakran ekísérte édesanyját magyarországi, salzkammerguti, merániai, németországi, franciaországi és angliai utazásaira. 1890-ben házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, a Habsburgok toscanai ágából származó Ferenc Szalvátorral. Mária Valéria szívesen folytatott jótékonysági tevékenységet. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején katonai kórházat rendezett be, majd a "Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt alapította meg, amiért a helybéliek "Wallsee angyalá"-nak nevezték el. Emellett finanszírozta kolostorok és templomok működését, a szegények megsegítésére alapítványokat hozott létre, valamint több jótékonysági egyesület védnöke is volt. Az ausztriai fordulat után az 1919. évi Habsburg-törvényt elismerte, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Az alsó-ausztriai Sindelburghban nyugszik. Több mutatása
85
éve
1941 – Magyarországon elrendelték, hogy a zsidóknak sárga csillagot kell viselniük.
A csillagban a "zsidó" feliratnak is szerepelnie kellett. A rendelet csak a 6 évnél idősebbekre vonatkozott.
78
éve
1948 – Az ÁVO átalakult BM ÁVH-vá, azaz a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságává.
ÁVO - a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya
40
éve
1986 – Sikertelen merényletet követtek el Augusto Pinochet Ugarte tábornok, a Chile köztársasági elnöke ellen.
Santiago közelében történt a merénylet, mely során hat testőre életét vesztette. Tanulmányait a Katonai Akadémia Gyalogsági Intézetében, a Hadiakadémián és a Nemzetvédelmi Akadémián végezte. 1954-től a Hadiakadémia tanára, majd a Védelmi Minisztérium államtitkár-helyettese, 1956-tól a washingtoni katonai misszió tagja volt, majd az Ecuadori Katonai Akadémia tanított. 1964 és 1969 között a chilei Hadiakadémia parancsnokhelyettese, 1966-tól ezredes, 1969-től dandártábornok, a 6. szárazföldi hadosztály parancsnoka, 1970-ben vezérőrnagy volt. 1971-72-ben a santiagói 2. hadtest parancsnoka, 1972-73-ban a szárazföldi csapatok főparancsnoka, 1973-ban pedig tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka lett. 1973. szeptember 11-én Salvador Allende Gossens szocialista kormánya elleni puccsal jutott hatalomra, 1973-74-ben a Kormányzótanács elnöke, 1974 és 1990 között köztársasági elnök volt. 1990-től a szárazföldi erők parancsnoka lett. Az emberi jogok megsértésének vádjával bíróság elé kellett volna állnia, de szellemileg alkalmatlanná nyilvánították. Több mutatása
167
éve
158
éve
1868 – Meghalt Szendrey Júlia író, költő, fordító, Petőfi Sándor felesége, aki az Andersen meséket magyarra fordította.
Később Horvát Árpád történész felesége volt. Koppenhágában köztéri szobrot állítottak neki, ez a szobor a legészakibb köztéri szobor, amely magyar személynek állít emléket. Több mutatása
122
éve
1904 – Meghalt Czetz János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, argentín katonai vezető.
Argentínában ismert nevén: Juan Fernando Czetz Az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első nemzeti katonai akadémiájának (Collegio Militar de la Nación) 25 éven keresztül az igazgatója. Katonai tevékenysége mellett jelentős a földrajztudományi munkássága, földmérőként dolgozott Argentínában ahol feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Több mutatása
93
éve
35
éve