44
éve
Történelem kategória
237
éve
1789 – A franciák függetlenségi napja, a Bastille várbörtön lerombolásának és a francia forradalom kezdetének emlékére.
A francia forradalom kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintik, amikor a párizsiak elfoglalták a Bastille várbörtönt. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető rendszert megbuktatták, ám a gazdasági és társadalmi válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársaság nem bizonyulhatott tartósnak, végül Bonaparte Napóleon tábornok lett az ország diktatora 1799-ben. Franciaországban 1790 óta, Charles-Maurice Talleyrand püspök javaslatára e napon ünneplik a Függetlenség Napját. Több mutatása
177
éve
1849 – A Kishegyesi csatában a magyar haderő szétverte Jellasics horvát bán császári seregét. Ez volt a szabadságharc utolsó győzelmes csatája.
A Bácskában, Kishegyes, Feketehegy, ma Bácsfeketehegy és Szeghegy között volt a csata. A magyar sereget Vetter Antal és Guyon Richárd vezette. Az 1848-as szbadságharc első győztes csatáját szintén Jelasics bán ellen vívta a magyar sereg 1848 szeptember 29-én Pákozdnál. Több mutatása
168
éve
1858 – Megszületett Emmeline Pankhurst angol szüfrazsett, a nők egyenjogúságáért harcoló mozgalom vezetője.
Manchesterben született Emmeline Goulden néven. 1903-ban a nők választójogáért küzdő egyesület, a "Woman's Social and Political Union" (Nők Politikai és Társadalmi Szövetsége) társalapítója volt. A nőmozgalom szervezett harca a férfiak uralta világban a politikai, szociális és kulturális egyenjogúságért 1913-ban érte el csúcspontját Angliában. Minden eszközt felhasználtak ahhoz, hogy a közömbös közvélemény figyelmét felhívják: az utcán minisztereket támadtak meg, ablakokat dobáltak be, éhségsztrájkot folytattak és terrorcselekményeket (gyújtogatás, robbantás) is elkövettek. Közel 200 szüfrazsett - köztük Emmeline Pankhurst is - börtönbe került. Több mutatása
145
éve
1881 – 21 éves korában meghalt Henry McCarty, azaz Billy, a kölyök, aki az amerikai vadnyugat egyik legismertebb és legellentmondásosabb alakja volt.
Egyéb nevek: William Antrim, William Harrison Bonney. Pat Garrett seriff lőtte le 1881. július 14-én Fort Sumner közelében, Új-Mexikóban. Főleg ló- és marhatolvajlásból tartotta el magát. Neve a későbbi legendák és történetek révén vált ismertté. New York Cityben született, és fiatal korában árván maradt, a nyugat felé vándorolt, és fiatal korában már kisebb bűncselekményeket követett el. Elsősorban az 1878-as Lincoln Megyei Háború során vált hírhedtté, amikor a két helyi frakció közötti konfliktusban részt vett. Ez idő alatt számos emberölést tulajdonítottak neki, bár az igazságot sok legenda színezte ki. A „Billy the Kid” nevet valószínűleg fiatal kora miatt kapta, hiszen mindössze 21 éves volt, amikor meghalt. Az amerikai kultúra egyik legismertebb alakjává vált. Számos könyv, film, és zenei alkotás dolgozta fel az életét, gyakran romantizálva vagy démonizálva a tetteit. A valóság és a mítosz közötti határvonal az ő esetében különösen elmosódott. Több mutatása
69
éve
424
éve
1602 – Az itáliai Pescinában megszületett Jules Mazarin, az akkori Franciaország vezető politikusa.
Eredeti nevén: Giulio Raimondo Mazzarino 1641-tól bíboros, 1643-tól első miniszter volt. XIII. Lajos halála után a négyéves XIV. Lajos lett Franciaország királya. 1661-ig az anyakirálynő, Ausztriai Anna töltötte be a régens szerepét, valamint első minisztereként Jules Mazarin bíboros vezette az államügyeket. Az itáliai származású Mazarin nagy befolyást gyakorolt az anyakirálynő politikájára, és megalapozta Franciaország nagyhatalmi helyzetét Európában. Több mutatása
225
éve
209
éve
1817 – Meghalt Anne Louise Germaine von Stael-Holstein bárónő, svájci származású francia írónő.
Párizsban - agyvérzését követő több hónapos gyötrelmes szenvedés után -, 51 éves korában halt meg. Szalonja a politikai és irodalmi élet központja volt. Jacques Necker, XVI. Lajos pénzügyminiszterének leánya volt, már fiatal korában történelem-, irodalom- és filozófiaoktatást kapott. Művészek, politikusok és tudósok rendszeres találkozóin vehetett részt édesanyja szalonjában, ahol szellemes megjegyzéseivel általános elismerésnek örvendett. 1789-ben kötött házasságot a svéd követtel, Magnus Stael von Holstein báróval, majd a svéd követségre költözött, ahol szalont nyitott. Eleinte támogatta a francia forradalom eszméit, később a jakobinusok mérséklésére törekedett. 1792-ben menekülni kényszerült Párizsból, de Robespierre bukása után visszatért és ismét megnyitotta népszerű szalonját. 1796-ban találkozott Napóleonnal, aki elutasító magatartása és hatalmi törekvései miatt politikájának elszánt ellenfelévé tette. 1803. és 1815. között külföldön élt száműzetésben, főként Coppet-ban, a Genfi-tó mellett, amely ezáltal az európai politikai, tudományos és művészeti élet találkozóhelye lett. Madame de Stael korának egyik leghíresebb írónője volt, aki már "Az irodalomról" című legnagyobb művének 1800-as megjelenése előtt 15 kötetet publikált. Az 1803-ban kiadott "Delphine" és az 1807-es "Corinne" című regényei bejárták egész Európát. Egy németországi utazása során írta meg hatkötetes művét "Németországról" címmel, amelynek 1810-es első kiadását Napóleon utasítására megsemmisítették. Egy példányt azonban sikerült megmentenie, így 1813-ban újra megjelentethette a napóleoni kor német kulturájáról szóló munkát. 1815. után testileg és lelkileg is kimerült a sok munkától és az aktív politizálástól, visszavonult a nyilvánosságtól. Szalonját még fenntartotta, egészsége gyorsan romlott. 1817. februárjában egy fogadáson agyvérzést kapott és lezuhant a lépcsőről. Több hónapos gyötrelmes szenvedés után halt meg. Több mutatása
200
éve