Történelem kategória
43
éve
511
éve
1515 – A Svájci Államszövetség - zsoldoscsapatainak veresége után - kinyilvánította örök semlegességét.
I. Ferenc francia király német zsoldosserege győzte le Marignanónál a milánói Massimiliano Sforza herceg svájci zsoldosait, akiket kiűztek Milánóból, lerombolva ezzel legándás hírű harci dicsőségüket. Napjainkban a svájci zsoldosok utódaiból kerül ki a Vatikán testőrsége. Több mutatása
95
éve
1931 – Matuska Szilveszter felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat.
Szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perckor robbant a híd. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett pokolgépet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezetett be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie. 1944 végén, amikor a felszabadító orosz csapatok Vácra érkeztek, a börtön néhány órára gazdátlan maradt, Matuska Szilveszter megszökött a zűrzavarban és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták. Mélyen vallásos ember volt, a fegyházban verseket írt, vallási témájú, nagy részletességgel kidolgozott képeket festett, amelyekből később kiállítást is rendeztek. Életéről és a vonatszerencsétlenségről "Viadukt" címen film is készült. Több mutatása
238
éve
37
éve
33
éve
1993 – Jasszer Arafat palesztin és Jichak Rabin izraeli vezető megállapodást írtak alá.
Washingtonban írták alá a megállapodást, amely a négy és fél évtizede tartó ellenségeskedés lezárásának elveit rögzítette.
1945
éve
81 – Meghalt Titus császár, a Flavius-dinasztia szeretett, megbecsült uralkodója.
Titus apjának, Vespasianus római császárnak, a Flavius-dinasztia megalapítójának utódjaként 79-től uralkodott. 70 szeptemberében leverte a zsidók felkelését a júdeai római uralom ellen, elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet. A zsidók inkább isten segítségében bíztak, mint a Heródes által épített erős városfalakban. Titus felégettette a kapukat, felgyújtatta a templomot, ahol a nép gyülekezett. A lakosság nagy része életét vesztette, sokan fogolyként Rómába kerültek, a túlélők elmenekültek. Ezzel befejeződött a 66 óta tartó "zsidó háború". Titus császár csak két évig uralkodott, de megfontolt politikai döntései miatt nagy szeretet övezte. Halála után fivére, Domitianus követte a trónon. A Flavius-dinasztia uralkodása 69-96, Vespasianus (69-79) és fiai: Titus (79-81) és Domitianus (81-96) idején jelentős építkezések voltak Rómában. 80-ban Titus császár nyolc évi építés után befejeztette a Colosseumot és ünnepi játékokkal nyitotta meg, megépíttette a Titus termákat. Titus halála után a senatus és a nép márvány diadalívet állíttatott tiszteletére és dicsőségére Jeruzsálem elfoglalásáért. Több mutatása
321
éve
1705 – Meghalt Thököly Imre főnemes, kuruc hadvezér, erdélyi és felső-magyarországi fejedelem.
Teljes nevén: Gróf késmárki Thököly Imre. 1682–1685 között felső-magyarországi fejedelem, 1690-ben Erdély fejedelme.
90
éve
1936 – Megszületett Kovács Erzsébet költő, művészetpártoló, a 80-as évek magyarországi ellenzéki mozgalmak támogatója.
Született: Dezső Erzsébet. Az ausztriai magyar emigráció fontos alakja. Áder János köztársasági elnök 2016-ban kitüntette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével. Több mutatása
86
éve