586
éve
Történelem kategória
573
éve
1453 – Franciaország legyőzte Angliát, ezzel véget ért a százéves háború.
A Százéves háború (1337-1453) az Anglia és Franciaország közt, Flandria gazdag ipari területeiért és a francia trón birtoklásáért folytatott, 116 évig tartó háború volt. A háború 1337-ben vette kezdetét, mikor III. Edward megszállta seregeivel Flandriát. Hatalmas győzelmet aratott a Crécy csatában (1346), sikerét főként 10000 kiválóan képzett, angol hosszúíjjal felszerelt íjászának köszönhette. Miután fia Edward, a Fekete Herceg a Poitiers-i csatában (1356) foglyul ejtette II. János királyt, aki 1350-ben vette át a trónt, a franciák jelentős területeket kényszerültek átadni az angoloknak. A királyért kért váltságdíj részeként Anglia birtokába került Aquitania, majd Calais. 1422-re angol fennhatóság alá kerültek a Loire folyótól északra fekvő területek. A háború fordulópontját 1429-ben Jeanne d?Arc angolellenes mozgalma hozta. A franciák 1453-ra Calais kivételével visszafoglalták területeiket. Érdekességek: Az angolok a hosszúíjat a Százéves háborúban alkalmazták először a kontinensen. Egy képzett íjász percenként 12 nyilat lőtt el. A franciák győzelmét a puskapor időközbeni feltalálása segítette. A háborút teljes egészében francia földön vívták. Az Azincourt-i csatában az angol katonák vérhastól szenvedtek, az íjászok emiatt félmeztelenül harcoltak. Jeanne d?Arc-nak nem volt fegyvere, egy lobogóval indult harcba. Több mutatása
486
éve
1540 – Meghalt I. (Szapolyai) János magyar király, aki a mohácsi katasztrófa után jelentette be trónigényét.
Szászsebesen 53 éves korában, pár héttel agyvérzése után halt meg. 1526-ban, a mohácsi katasztrófa és II. Lajos halála után jelentette be trónigényét szembekerülve I. (Habsburg) Ferdinánddal. Szepesváron született 1487-ben Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő gyermekeként. 1505-ben a köznemesi párt jelölte a trónra, 1511-től erdélyi vajda volt. 1514-ben Temesvárnál megsemmisítő vereséget mért seregével a Dózsa György vezette paraszti hadra, majd kegyetlen kínzások közepette kivégeztette Dózsát és alvezéreit. 1526-ban azon a címen jelentette be trónigényét, hogy az 1505. évi országgyűlés határozata alapján többé idegen királyt nem lehet választani. Ennek alapján hívei az 1526. októberi tokaji országgyűlésen királlyá választották, majd november 11-én Székesfehérvárott meg is koronázták. Szembekerült I. (Habsburg) Ferdinánddal, akit decemberben szintén királlyá választottak hívei, 1527. november 3-án pedig megkoronázták. Magyarország két részre szakadt, ettől kezdve állandóan harcban állt I. Jánossal és az őt támogató törökökkel az ország teljes területe feletti uralomért. 1528-ban I. Ferdinánd hadai megszállták az ország nagy részét, I. János Lengyelországba menekült és a török szultántól kért segítséget. 1529-ben Szulejmán Bécs bevételére indult, hadjárata eredményeként visszakapta I. János a Ferdinánd által elfoglalt területeit és Buda várát. A két király egymás ellen folytatott váltakozó sikerű küzdelmét - V. Károly német-római császár ösztönzésére - az 1538-ban megkötött váradi béke zárta le. Elismerték egymás királyságát, az országot a birtokukban lévő területek határán osztották meg, valamint megegyeztek abban is, hogy I. János halála esetén Ferdinánd örökli a királyságát. 1539. végén Erdélyben összeesküvést szőttek I. János ellen. A lázadókat halálra ítélte, de az ítéletnek már nem tudott érvényt szerezni. 1540. május végén agyvérzést kapott. Nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy fia született. Követeket küldött a török Portára, hogy fia, János Zsigmond (II. János) királyságának elismerését kérje. Székesfehérvárott temették el. Több mutatása
205
éve
157
éve
1869 – Henry M. Flagler és John D. Rockefeller megalapították a Standard Oil társaságot.
A társaságból mindketten dúsgazdagok lettek. A szegény származású, ám tehetséges és szorgalmas Flagler már 20 éves korára összegyűjtött annyi pénzt, hogy beindíthassa saját kereskedését. Néhány szerencsétlen körülmény miatt azonban többször is a nulláról kellett újrakezdenie mindent. 1866-ban családjával együtt átköltözött Ohioból Clevelandbe, és itt rátalált a szerencse. John D. Rockefeller, akit még kereskedő korából ismert, épp olajüzletbe készült belevágni, Flaglernek pedig aranyat érő ötletei voltak. 1896-ben megalapították a Standard Oil-t, és hét év múlva Flaglernek már 6 millió dollárja volt. Floridai utazása során felismerte a remek klímájú hely kiaknázatlan lehetőségeit, és megálmodta a földi paradicsomot. Olcsón vett hatalmas földeket, majd pár év alatt szállodákkal és vasútvonalakkal teli luxusbirodalmat épített. Flagler fényűző életet élt 83 éves korában bekövetkezett haláláig. Több mint 60 millió dolláros vagyonát harmadik felesége, az akkor 45 éves Mary Lily örökölte, ezzel ő lett Amerika leggazdagabb asszonya. Rockefeller 1863-ban olajfinomító vállalatot létesített Cleveland közelében, az elsők között felismerve a motorbenzin jövőjét. 1870-ben megszerezte a világ első nagy kőolajipari monopóliumát, a Standard Oil Company of Ohio nevű céget, ezáltal a kezében tartva az egész amerikai olajipart. Vagyonából rendszeresen jótékonykodott, az alapítvány számos magyart is támogatott. 1891-ben ő alapította a Chicagói egyetemet. Több mutatása
108
éve
1918 – Meghalt Hesseni Alekszandra Fjodorovna orosz cárné, akinek része volt a cári rendszer megdöntésében.
Hessen–Darmstadti Alexandra, németül: Alix von Hessen-Darmstadt), oroszul: Александра Фёдоровна, teljes nevén: Viktória Aliz Ilona Lujza Beatrix. II. Miklós orosz cárral kötött házassága révén az Orosz Birodalom cárnéja. Személye nagyban hozzájárult a cári rendszert megdöntő forradalom kitöréséhez. Az ortodox egyház mártírként tiszteli és szentté avatta. Több mutatása
79
éve
6
éve
2020 – Meghalt John Lewis amerikai politikus, polgárjogi aktivista, akit 43 éven keresztül megválasztottak kongresszusi képviselőnek.
1963–66 között a Martin Luther King vezette polgárjogi mozgalom diákszervezetének (Student Nonviolent Action Committee) elnöke volt. 1987. január 3-tól haláláig, 2020. július 17-ig kétévente újra és újra megválasztották Georgia állam képviselőjének a washingtoni kongresszusba. A demokráciáért és az erőszakmentes konfliktuskezelésért dolgozott, híres jelmondata: "Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor?" Több mutatása
39
éve
1987 – Elhunyt Szűcs Sándor szakaszvezető, akit 14-dikként tüntettek ki Magyar Arany Vitézségi Éremmel.
Nevelőapja az első világháború után Magyarországon maradt orosz hadifogoly volt, így oroszul is megtanult. A gyorshadtest előnyomulása során 1941 októberében a Dnyeper túlpartját fel kellett deríteni. Szűcs egy raj élén átkelt a folyón. Hét kilométerrel az ellenség háta mögé került, ahol egy tábori őrs felfedezte. A ködös időben orosz tudását felhasználva megtévesztette őket. Három napig voltak az ellenség háta mögött, és fontos adatokat gyűjtött, majd veszteség nélkül visszatért saját egységeihez. Bevonulása előtt, majd leszerelése után a MÁV-nál dolgozott. Medgyesegyházi (Békés megye) nyughelye a Nemzeti sírkert védettségét élvezi. Több mutatása
1962
éve