113
éve
Történelem kategória
6
éve
2020 – Meghalt Gyekiczki András szociológus, jogász.
A Bibó István Szakkollégium tagja volt, a Fidesz alapítóival egy időben. Különösen jó viszony fűzte a szintén pápai Kövér Lászlóhoz. 1988 és 1990 a szakkollégium igazgatója volt. Több mutatása
1
éve
2025 – 54 éves korában meghalt Schmuck Andor politikus, közéleti személyiség.
Teljes nevén: Schmuck Andor Ákos
26
éve
2000 – A bíróságok napja Magyarországon.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000-ben július 15-ét a Bíróságok Napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy 1869-ben ezen a napon hirdették ki a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt. Az 1869. évi IV. törvénycikk deklarálta a bírói függetlenséget, amely szerint a bíró csak a törvénynek van alávetve és a szigorúan meghatározott eseteket kivéve elmozdíthatatlan és áthelyezhetetlen. Több mutatása
420
éve
1606 – Megszületett Rembrandt holland festő és rajzművész (Éjjeli őrjárat).
Teljes nevén: Rembrandt Harmensz van Rijn, Liedenben született. A németalföldi barokk híres festője 1631-ben költözött Amszterdamba, ahol a legkeresettebb csoportkép- és portréfestő lett. Az 1642-ben készített "Éjjeli őrjárat" című festményével érte el hírneve tetőfokát. Festményei mellett készített rézkarcokat, tollrajzokat, grafikai művei végigkísérik egész munkásságát. A németalföldi barokk festmények megbízói nem az egyház, a királyok és a főnemesség voltak, hanem a polgárság és a céhek, így a képeken előtérbe került a polgári élet ábrázolása. Pazarló életet élt, a megbízások csökkenésével pénze hamar elfogyott, így 1656-ban vagyonát el kellett árvereznie. Több mutatása
227
éve
1799 – Megtalálták a Rosette-i követ, aminek a segítségével fejtették meg az egyiptomi hieroglifákat.
Néhol rosettai kő néven is említik. Sötét színű gránit tömb, melyre ugyanannak a szövegnek három fordítását vésték: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A három nyelvű szöveg segítségül szolgált 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ 1802 óta a londoni British Museum őrzi. Több mutatása
95
éve
1931 – Justice For Hungary feliratú repülőgépükkel Endresz György és Magyar Sándor átrepülték az Atlanti-óceánt.
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként (a világon tizenötödikként) átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább kontinens fölött. 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába. Egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A Justice For Hungary nevet Rothermere javasolta. Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. (Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra.) A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban felhangok vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett politikai célokra is felhasználni. Endresz egy évvel később, 1932. május 21-én Rómában légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. A Déli Pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, ezt 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről ezután nem sok szó esett, csak 1991-ben emlékezhettek meg újra róla. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották. http://repulnijo.hu/2011/07/14/80-eve-tortent-az-elso-magyar-oceanatrepules/ Több mutatása
512
éve
1514 – Szapolyai János erdélyi vajda döntő vereséget mért a jobbágyfelkelőkre, Dózsa Györgyöt fogságba ejtette.
Temesvár közelében történt az ütközet. Dózsa György mellett a felkelést vezető társai is fogságba kerültek.
180
éve
1846 – Megnyílt az első magyarországi vasútvonal.
Pest és Vác között közlekedett a vonat.
51
éve