640
éve
Történelem kategória
507
éve
1519 – Meghalt Lucrezia Borgia itáliai hercegnő, akit méregkeverőnek tartottak.
Egyéb névváltozatok: Lucretia Borgia, Borgia Lukrécia, katalánul: Lucrècia Borja. Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa és Vannozza de Cattanei leánya. Testvérei: Cesare Borgia, Giovanni (Juan) Borgia, Goffredo (Joffré) Borgia. Volt két féltestvére is, akiknek az anyjuk ismeretlen: Don Pedro Luis de Borja és Girolama de Borja. A Borgiák a reneszánsz hírhedt családja volt. Kimagasló testi és szellemi képességeik voltak, és erkölcstelen életet éltek. Számos Lucreziát ért vád (apjával és testvérével folytatott vérfertőző viszony és két férjének rejtélyes halála) megalapozatlannak bizonyult,de így is méregkeverőként tartják számon. Több mutatása
167
éve
1859 – Az olasz-francia csapatok súlyos vereséget mértek az osztrákokra a véres solferinoi ütközetben.
Ennek következtében III. Napóleon megriadva az olaszok túlságos megerősödésétől - Villafrancában megegyezik a békéről I. Ferenc József osztrák császárral. Henri Dunant svájci író szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. Az itt szerzett benyomásai indították arra, hogy megalapítsa a Vöröskeresztet. Több mutatása
78
éve
66
éve
1960 – Felbontották a Balkán-paktumot, mely a feleket háború esetén kölcsönös segítségnyújtásra kötelezte.
A paktumot Görögország, Törökország és Jugoszlávia 1954. augusztusában kötötte.
52
éve
214
éve
35
éve
418
éve
1608 – Nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt, hogy mondjon le trónjáról.
Az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. 1557-ben született Bécsben I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermekeként. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608. november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg 1619-ben, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
353
éve
1673 – Meghalt d’Artagnan lovag, francia nemesember és katona, kormányzó, aki létező személy volt.
Teljes neve: Charles de Batz de Castelmore, Artagnan grófja, szüleinek nemesi címei alapján felvett utónevein Charles de Batz de Montesquiou, comte d’Artagnan. Születési ideje ismeretlen, 1611 és 1615 között. A királyi muskétások tisztje, majd a királyi gárda kapitánya, XIV. Lajos király bizalmasa, 1667-től Lille város katonai kormányzója volt. Ő tartóztatta le a kegyvesztett Nicolas Fouquet minisztert. . 1673-ban Maastrichtostrománál esett el. A XIX. században id. Alexandre Dumas író, A három testőr című regényének egyik főszerplőjévé tette. A regény nem követte a történelmi tényeket. A regényfolytatások és számos filmadaptáció megőrizte d'Artagnan lovag nevét. Több mutatása
1673. 06. 25. Meghalt Történelem Érdekes Film/Média Irodalom