575
éve
Történelem kategória
496
éve
1530 – Megszületett IV. (Rettegett) Iván, minden oroszok cárja.
1553-tól Moszkva nagyhercege, majd 1547.01.16-tól minden oroszok cárja volt. Fia, a gyengeelméjű I. Fjodor Ivanovics lett az új cár, aki helyett Borisz Godunov vette át a kormányzást. IV. Iván kormányzását brutális kegyetlenség és szigor jellemezte, kortársai ezért nevezték "Rettegettnek". Belpolitikája az ősi orosz nemesség leszármazottai, a hatalmuktól megfosztott bojárok ellen irányult, akiknek birtokai nagy részét kisajátította. Létrehozta a központilag irányított orosz birodalom alapjait (egységes törvénykönyvet adott ki, megszervezte az állandó katonaságot). Külpolitikájában kiterjesztette uralmát a Kaszpi-tengerig, és megindult Oroszország szibériai terjeszkedése is. A kezdeti sikerek után a Lengyelország és Svédország elleni 25 éves háborúban (1558-1583) súlyos vereséget szenvedett. IV. Ivánnak le kellett mondania összes hódításáról a Baltikumon, Oroszország gazdasága szétzilálódott. Több mutatása
406
éve
1620 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották a besztercebányai országgyűlésen.
A besztercebányai országgyűlésen miután kimondták a Habsburg - ház trónfosztását, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy az isztambuli Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont Erdély megkapott a Habsburgoktól hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Több mutatása
378
éve
1648 – Kalazanci Szent József ünnepe, a piarista rend alapítója halálának emlékére.
Szent József (José Calasanza, Calasanatius) spanyol származású katolikus pap, a piarista rend alapító tagja halálának emlékére. A Szent József által alapított piarista paptanítók társulatát V. Pál pápa előszőr kongregáció rangra, majd XV. Gergely pápa 1621-ben ünnepélyes fogadalmi papi renddé, szerzetesrendi rangra emelte. José Calasanzát 1748-ban avatták boldoggá, 1767-ben pedig XIII. Kelemen pápa a szentek sorába emelte. José Calasanza 27 évesen lett felszentelt pap, s 9 évvel később Aragóniából Rómába ment, ahol összegyűjtötte az utcán rendetlenkedő gyerekeket, majd iskolát alapított vallásos és gyakorlati életre való nevelésükre "Scholae piae" (kegyes iskolák) néven. Az iskolák népszerűsége rohamosan nőtt, s Itálián kívül más országokban is számos piarista tanodát létesítettek. Több mutatása
233
éve
207
éve
1819 – Meghalt James Watt skót feltaláló és mérnök, aki a gőzgép továbbfejlesztésével hozzájárult az ipari forradalomhoz.
Thomas Newcomen gőzgépei Angliában elterjedtek voltak Watt születése előtt. Watt találmánya egy fontos részegység, a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátor, amellyel a gép hatásfokát növelte meg jelentősen. Több mutatása
88
éve
1938 – Pethő Sándor megalapította a Magyar Nemzet című napilapot.
Bemutatkozó cikkében Pethő kijelentette, hogy "a fajmagyarság megdönthetetlen felsőbbségének szerves és intézményes megalapozása"-t is feladatának tekinti a lap hasábjain. A Magyar Nemzetet 1944-ben betiltották, majd 1945. május 1-jén indult meg ismét. Fő feladatának a városi értelmiség tájékoztatását tekintette. A lap hasábjain jelentek meg Kassák Lajos, Szekfű Gyula, Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő írásai, s a klasszikus magyar tárca jelentős alkotásai Ambrus Zoltán és Krúdy Gyula tollából. 1954-1990 között a Hazafias Népfront lapja, 1991-től a francia Hersant érdekeltség tulajdona volt, 1996-tól a laptulajdonos a Postabank Rt. Több mutatása
66
éve
1960 – Rómában rendezték meg az 1960. évi nyári olimpiát. A megrendezés jogáért Budapest is versenyzett.
A sportesemény rendezési jogáért pályázó másik város Budapest volt, azonban az 1956-os forradalom leverése után "a vasfüggöny mögött maradt Magyarország" esélyei jóval kedvezőtlenebbek voltak. Az olaszok a gyönyörű történelmi környezetben remek olimpiát rendeztek. A versenyeken 83 ország 5133 sportolója indult, s a legtöbb aranyérmet - a játékok történetében másodszor - a Szovjetunió nyerte, szám szerint 37-et, az amerikaiak végeztek a második helyen 32 arannyal. Az "örök városban" olyan sztárok születtek, mint Wilma Rudolph, "a Fekete gazella", vagy Cassius Clay, későbbi ismertebb nevén Muhammad Ali ökölvívó. Az amerikai atlétanő, a római olimpiai stadion kedvence, 3 aranyérmet szerzett hazájának a 100 és 200 méteres síkfutásban, illetve 4x100 méteres váltóban. Afrika számára is emlékezetes marad az olasz főváros: a mezítláb futó etióp Abebe Bikila nyerte a maratoni viadalt és ezzel együtt Afrika első aranyérmét. A magyarok a vártnál lényegesen gyengébben szerepeltek: "mindössze" 6 arany, 8 ezüst és 7 bronzéremmel tértek haza. Az aranyakat a kenus Parti János, az öttusázó Németh Ferenc, az öttusa csapat, az ökölvívó Török Gyula, valamint a kardvívó Kárpáti Rudolf és a kard csapat szerezte. Több mutatása
92
éve
1934 – Megszületett Ali Akbar Rafszandzsani iráni politikus, államfő.
Rafszandzsani Khomeini egyik tanítványa volt, s rövidesen politikai követője is lett. Reza Pahlavi trónfosztása után tagja lett a Forradalmi Tanácsnak, rövid ideig belügyminiszter is volt. 1980-ban az iráni parlament, a Medzslisz elnökévé választották. Túlélt két bombamerényletet, majd 1981-ben a forradalmi vezetők rangsorában a második helyre került. Ügyesen manőverezett a politikai vezetők között, pragmatikus államférfinak bizonyult és így élhette túl a politikai válságokat. Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála után - 1997-ig - államelnök lett. Államfőként megtartotta az iszlám - fundamentalizmus eszméjét; külpolitikai lépéseivel azonban igyekezett megakadályozni országának elszigetelődését. Több mutatása
81
éve