82
éve
Történelem kategória
1957
éve
69 – Rómában - négy császár közül - Vespasianus került ki győztesen a Iulius-Claudius dinasztia kihalása utáni harcokból.
A Római Birodalomban Nero császár öngyilkosságával, 68-ban kihalt a Iulius-Claudius dinasztia. A trónutódlásért folytatott polgárháborúban négy hadseregparancsnok küzdött egymással: Servius Sulpicius Galba, Aulus Vitellius, Marcus Salvius Otho és Titus Flavius Vespasianus. Galbát saját csapatai kiáltották ki császárnak, Othót és Vitelliust pedig ellencsászárokká nyilvánították. Összeesküvésekre került sor, Galbát meggyilkolták. Otho hadseregét legyőzte Vitellius, erre Otho öngyilkosságot követett el. Vitellius ellen lépett fel Vespasianus, mire Vitellius megegyezett Titus Flavius Sabinusszal, Vespasianus fivérével, hogy lemond a hatalomról 100 millió sestertius és szabad elvonulás ellenében. A római nép azonban megakadályozta Vitellius elvonulását - aki az utcai harcokban szerzett sebeibe belehalt -, és Vespasianus, a Flavius-dinasztia megalapítója, mint uralkodó bevonult Rómába. Több mutatása
351
éve
1675 – Meghalt Jan Vermeer holland festő (Lány gyöngy fülbevalóval).
Teljes nevén: Jan Vermeer van Delft. Delftben született. Rembrandt mellett a holland aranykor másik legnagyobb festője. Festményein a holland polgári interieurt ábrázolta: szépen berendezett szobabelsőket, amelyek lakói kézimunkáznak, festegetnek, zenélnek, olvasnak vagy beszélgetnek egymással. Bensőséges hangulatú képein főként kék, piros és sárga tónusú színeket használt. Vermeer legismertebb festményei: "A csipkeverőnő", "A festészet allagóriája", "Delft látképe". Több mutatása
136
éve
1890 – Meggyilkolták Ülő Bika sziú törzsfőnököt, aki a dakota indiánok utolsó nagy felkelését vezette.
Sziú nyelven: Tatanka Ijotake, angolul: Sitting Bull Amerikai indián sámán és a hunkpapa sziúk vezetője volt. Dél-Dakotában ölték meg. A dakoták felkelései a szellemtánc-mozgalommal álltak összefüggésben, amelynek vezetője, Wovoka - a vörösbőrű próféta - megjósolta a fehérek eltűnését és a bölények visszatérését, ezzel támasztotta fel az európaiak érkezése előtti jobb időket. Az ellenállás szimbólumának, Ülő Bikának a meggyilkolásával vérfürdő vette kezdetét Wounded Knee mellett. Több mint kétszáz sziú indiánt, köztük nőket és gyermekeket, mészároltak le az amerikai katonák. Több mutatása
69
éve
221
éve
1805 – III. Frigyes Vilmos porosz király feladta semlegességét, I. Napóleon nyomására szövetséget kötött Franciaországgal.
A schönbrunni szerződés keretében Poroszország véd- és dacszövetséget kötött Franciaországgal. Poroszország megkapta Hannovert kisebb területi engedmények fejében. Több mutatása
253
éve
1773 – A "Bostoni teadélután", ahol 3 hajónyi tearakományt öntöttek a tengerbe tiltakozásul Anglia ellen.
Az amerikai telepesek így tiltakoztak az anyaország, Anglia politikája ellen. A gyarmatokon élőknek adót fizetniük kellett, de a törvénykezésben nem vehettek részt, érdekeiket nem képviselhették. A Bostoni teadélután után általános felkelés kezdődött, majd 1775-ben kitört a Függetlenségi Háború, melynek végére megalakult az Amerikai Egyesült Államok. Több mutatása
196
éve
1830 – Megszületett Tisza Kálmán nagybirtokos, politikus, miniszterelnök (1875-1890).
Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a szabadságharc leverése után külföldre távozott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagyszalontai református egyházmegye segédgondnoka lett, 1861-ben a debreceni I. választókerületben országgyűlési képviselővé, a képviselőházban pedig első alelnökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választókerületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzékeként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48-as Függetlenségi Párttól, amely a Deák-pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"-val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875. márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövidebb ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnöksége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatásügyben. Kormányzata idején zajlott Magyarország modern gazdasági fejlődésének első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete megrendült, mivel a "véderő-vitában" engedményekre kényszerült és elvesztette Ferenc József bizalmát. Lemondásával, személyében búcsúzott egy feltörekvő korszak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisztelettel írt róla. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
500
éve
1526 – I. Ferdinánd ausztriai főherceg személyében a Habsburg-dinasztia jutott uralomra Magyarországon.
Mivel II. Lajos király (1516-1526) életét vesztette a mohácsi csatában, vele kihalt a Jagellók magyar-cseh ága. 1527-ben Habsburg Ferdinánd lett Csehország királya is, így az osztrák örökös tartományokat egyesítette István és Vencel koronájának országaival. Több mutatása
381
éve