Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

33 éve

1993 – Antall József halála után Boross Péter belügyminisztert nevezték ki miniszterelnökké.

Boross Péter 1951-től a Fővárosi Tanácsnál dolgozott. 1956-ban forradalmi bizottsági tag, az Értelmiség Forradalmi Tanácsának tagja volt. Ezért 1957-ben elbocsátották állásából, majd letartóztatták és internálták. 1959-ben rendőri felügyelet alatt tartották. Ezután munkás, ellenőr, ügynök, ügyvédjelölt, üzletvezető, csoportvezető, áruforgalmi vezető volt különböző intézményeknél. 1965-71 között a Délpesti Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese,1971-1989-bena Délpest iVendéglátó Vállalat igazgatójaként dolgozott. A rendszerváltozást követően 1990-ben a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd tárcanélküli miniszter lett. 1990 végétől 1993 végéig belügyminiszterként tevékenykedett. Antall József halála után, 1993. december 21-től 1994. július 15-ig miniszterelnök volt. 1992-től a Magyar Demokrata Fórum tagja, 1994 óta országgyűlési képviselő. Több mutatása

Teljes esemény 0

1993. 12. 12. Történelem Magyar

33 éve

1993 – Meghalt Antall József történész és politikus, az MDF elnöke, miniszterelnök.

Hosszú betegség után 61 éves korában halt meg. Teljes nevén: Dörgicsei és kisjenei Ifjabb Antall József TihamérA budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett 1954-ben történelem-magyar szakos középiskolai tanári szakon, majd 1962-ben levéltáros, könyvtáros és muzeológus, 1968-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1954-55-ben a Magyar Országos Levéltár munkatársa, 1954 és 1957 között a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatója, majd a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956. évi forradalom idején az FKgP újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában vett részt, megválasztották az Eötvös József Gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé. A forradalom leverése után letartóztatták, majd szabadon engedték, többször kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi úton, publikációs tilalom alá került, 1959-ben eltiltották a tanítástól politikai magatartása miatt. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott könyvtárosként, 1962-től részt vehetett a felnőttoktatásban, 1963-tól ismét publikálhatott. 1964-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba került tudományos kutatóként, amelynek főmunkatársa, igazgatóhelyettese, 1974-től megbízott, 1984-től kinevezett főigazgatója volt. 1968 és 1990 között a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke és az "Orvostörténeti Közlemények" szerkesztője, majd főszerkesztője volt. A Nemzetközi Orvos- és Gyógyszertörténeti Akadémia tagjává választották, 1982-től főtitkára, majd elnöke volt a Magyar Orvostörténeti Társaságnak. Az 1980-as évek végén újította fel politikai tevékenységét, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt, szeptemberben az MDF alapító tagja lett. 1989-ben az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, októberben az MDF elnökévé választották. Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát. 1990.03.25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyílták a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990.04.29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. A közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt. Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991.06.19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. 1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért. 1993.12.12-én hosszú betegség után hunyt el. Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el. Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották. Több mutatása

Teljes esemény 0

1993. 12. 12. Meghalt Történelem Magyar

120 éve

1906 – Megszületett Barankovics István hírlapíró, a Demokrata Néppárt elnöke.

A Demokrata Néppárt elnöke 1945-től annak 1949. évi önfeloszlatásáig. A II. világháborút követő 1947-es országgyűlési választásokat követően pártja a legerősebb ellenzéki erő volt. A Rákosi-rendszer kiépülésével emigrációba kényszerült.Többek között az Ország Útja, a Kis Újság, a Magyar Nemzet, aHazánk című újságokat szerkesztette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1906. 12. 13. Született Történelem Magyar