Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

20 éve

2006 – Meghalt Augusto Pinochet Chile korábbi elnöke.

Tanulmányait a Katonai Akadémia Gyalogsági Intézetében, a Hadiakadémián és a Nemzetvédelmi Akadémián végezte. 1954-től a Hadiakadémia tanára, majd a Védelmi Minisztérium államtitkár-helyettese, 1956-tól a washingtoni katonai misszió tagja volt, majd az Ecuadori Katonai Akadémia tanított. 1964 és 1969 között a chilei Hadiakadémia parancsnokhelyettese, 1966-tól ezredes, 1969-től dandártábornok, a 6. szárazföldi hadosztály parancsnoka, 1970-ben vezérőrnagy volt. 1971-72-ben a santiagói 2. hadtest parancsnoka, 1972-73-ban a szárazföldi csapatok főparancsnoka, 1973-ban pedig tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka lett. 1973. szeptember 11-én Salvador Allende Gossens szocialista kormánya elleni puccsal jutott hatalomra, 1973-74-ben a Kormányzótanács elnöke, 1974 és 1990 között köztársasági elnök volt. 1990-től a szárazföldi erők parancsnoka lett. Az emberi jogok megsértésének vádjával bíróság elé kellett volna állnia, de szellemileg alkalmatlanná nyilvánították. Több mutatása

Teljes esemény 0

2006. 12. 10. Meghalt Történelem

178 éve

1848 – Louis Napóleon Bonaparte herceget, I. Napóleon császár unokaöccsét választotta a francia nemzetgyűlés a II. Köztársaság elnökévé.

A szavazásra jogosult lakosság 75%-a (5,4 millió fő) választotta négy évre a II. Köztársaság elnökének. Három ellenjelöltjére együttesen is csak 2 millióan szavaztak. A véres júniusi munkásfelkelést követően a polgárság béke és nyugalom utáni vágyát tükrözte a választás kimenetele. Több mutatása

Teljes esemény 0

1848. 12. 10. Történelem

136 éve

1890 – Megszületett Bárdossy László miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság golyó általi halálra ítélt.

Szombathelyen született. Jogi tanulmányait a budapesti, a berlini és a párizsi egyetemen végezte, 1912-ben szerzett jogi doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte 1913-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelőjeként is dolgozott egy ideig. 1918-tól miniszteri segédtitkár, 1921-től miniszteri titkár volt. 1922-ben a Külügyminisztérium sajtóosztályára került, amelynek 1924-ben kinevezett vezetője lett. 1926-ban miniszteri tanácsossá, 1930-ban követségi tanácsossá nevezték ki, első beosztott tisztviselője lett a londoni magyar követségnek. 1934. októberétől bukaresti magyar követként és meghatalmazott miniszterként vezette a követséget, 1941.02.04-én a külügyminiszteri székbe került, majd gróf Teleki Pál öngyilkosságát követően, 1941.04.04-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. Amikor Jugoszlávia már ténylegesen szétesett, hozzájárulását adta a Délvidék megszállásához. Elhallgatva Molotov szovjet külügyi népbiztos baráti hangú üzenetét, 06.26-án bejelentette a parlamentben a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. A régi határok visszaszerzése érdekében hitt a németek győzelmében. A tengelyhatalmak nyomására decemberben bejelentette, hogy Magyarország és Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok között is beállt a hadiállapot, majd 1942. januárjában német követelésre a keleti frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Belpolitikájára nagy hatással volt Gömbös Gyula jobboldali radikális ideológiája. Beterjesztette a III. zsidótörvényt, amely megtiltotta a házasságot a zsidók és nem zsidók között, "fajgyalázás"-nak minősítette a közöttük fennálló nemi kapcsolatot, ezért büntette, és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A háborúba való belépés és a radikális zsidótörvény miatt szembekerült a konzervatív-nyugatbarát körökkel, akik menesztését követelték Horthytól. 1942. márciusában távozott a kormányfői tisztségből, majd a németbarát szélsőjobboldal egyik vezéralakja, 1943-ban az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke lett. 1944. májusában szülővárosa, Szombathely országgyűlési képviselőjévé választották, októberben a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének megalakításában vett részt. 1945 elején Bajorországban telepedett le, áprilisban beutazási vízumot kapott Svájcba. Egy vidéki gyűjtőtáborba került, ahol diplomata útlevelével szabad mozgást követelt magának és családjának, így az igazságügyi és rendőrségi miniszterhez került az ügye. Május 4-én visszatoloncolták Németországba, az amerikaiak letartóztatták, és október 3-án másokkal együtt Budapestre szállították. Október 29-én Népbíróság elé állították háborús bűnök miatt, ahol szellemi fölényességgel, bátran védekezett. November 3-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélték, de a kivégzés előtti napon "kegyelemből" golyó általi halálbüntetésre változtatták az ítéletet. 1946.01.10-én végezték ki a Markó utcai fegyház udvarán. Több mutatása

Teljes esemény 0

1890. 12. 10. Született Történelem Magyar

95 éve

1931 – Létrejött a Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations).

Nagy-Britanniában a parlament elfogadta az úgynevezett Westminster-statútumot, amely formailag egyenlő jogú államok szövetségévé alakította a brit birodalmat. Az 1926-os kerekasztal-konferencia határozatait egészítették ki. Ezek alapján megszűnt Anglia előjoga a domíniumok törvényhozásában, amelyek közül Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-afrikai Unió, az Ír Szabad Állam és Új-Founland szuverén állammá vált. Több mutatása

Teljes esemény 0

1931. 12. 11. Történelem

234 éve

1792 – Franciaországban elkezdődött XVI. Lajos pere, akit a Nemzeti Konvent szeptember 21-én megfosztott trónjától.

A Nemzeti Konvent egyhangúlag elhatározta a monarchia megszüntetését, szeptember 22-én kikiáltotta az I. Francia Köztársaságot, így a forradalomnak sikerült megvalósítania a monarchiából a köztársaságba való átmenetet. XVI. Lajost a harmadik rend üléseinek akadályoztatásával, a Nemzetgyűlés vezetőjének megnyerésével, reakciós minisztérium létrehozásával, szökési kísérlettel, a külföld és a lázadó tartományok felé tanúsított tehetetlen viselkedésével, hanyag magatartással és letartóztatásánál ellenállással vádolták. Halálos ítéletét Maximilien de Robespierre kérte. Az ítéletről több napon át szavaztak, majd 1793.01.21-én a Forradalom terén (Place de la Révolution) lefejezték. Több mutatása

Teljes esemény 0

1792. 12. 11. Történelem