304
éve
Történelem kategória
418
éve
1608 – Londonban megszületett John Milton, aki Shakespeare után a legjelentősebb angol költő volt (Az elveszett paradicsom).
1667-ben az emberiség bukásáról írt "Elveszett Paradicsom" ("Paradise Lost") című eposzával vált ismertté. Milton 1642 és 1660 között politikailag is kiállt a köztársaságért a királysággal szemben. I. Károly angol király kivégzése mellett foglalt állást írásaiban, majd a királyság helyreállítása után elégették a könyveit. 65 éves korában vakon és magányosan halt meg Londonban. Több mutatása
339
éve
1687 – I. Lipót magyar királlyá koronáztatta kilencéves fiát, I. Józsefet.
Uralkodása alatt 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején, az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Apja 1690-ben Augsburgban római királlyá is megkoronáztatta. I. József 1701-ben nagy lelkesedéssel támogatta a birodalom belépését a spanyol örökösödési háborúba, 1702-ben már ő vezette Landau ostromát. Apja halála után, 1705. május 5-én lépett trónra, reformokkal akart változtatni I. Lipót merev kormányzati rendszerén. I. József egész uralkodását végigkísérte a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc. A kurucok nem akartak békét kötni, sőt 1707-ben megfosztották a Habsburg-házat a magyar tróntól. Az elhúzódó harcok után, hosszas alkudozások eredményeként megszületett a béketerv, de a szabadságharcot lezáró tényleges békekötést, a szatmári békét (1711. április 30.) már nem érte meg, pár héttel annak aláírása előtt halt meg himlőben. Korához képest felvilágosult, nem túl vallásos uralkodó volt. Korlátozni igyekezett az egyház, különösen a jezsuiták befolyását. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
39
éve
1987 – Egy izraeli taxis összeütközött egy arabokat szállító taxival. Ezt tekintik az intifáda-mozgalom kezdetének.
Az arab szó "felkelés"-t, lázadás"-t, vagy "lerázás"-t jelent, a palesztinok Izrael elleni mozgalmának megjelölésére használják. A karambolt követően a Gáza-övezet menekülttáboraiban a megszállt területeken szolgálatot teljesítő izraeli katonákat az arab fiatalok rendszeresen kövekkel dobálták és gumiabroncs égetésekkel zavarták. Ciszjordániában és Gázában az ellenállás gyökerei már az 1967-es izraeli katonai megszállásig vezethetők vissza, mivel a jól felfegyverzett zsidó telepesek soviniszta megmozdulásai fenyegetően hatottak a palesztinok számára. 1987 novemberében figyelmeztető jelnek bizonyulta diplomáciai viszonyok megváltozása is. Már kezdettől fogva inkább fiatalok vettek részt a megmozdulásokban, a sztrájk és a bojkott módszerét alkalmazták, valamint kampányt indítottak, hogy az arab rendőröket és adóbeszedőket munkahelyük elhagyására késztessék. Az iskolások bojkottálták a tanítást, mire az izraeli hatóságok bezárták az iskolákat, s a megszállt területeken csak 1989 közepén nyitották meg azokat amerikai nyomásra. A többnyire spontán akciókkal szemben az izraeli hatóságok tehetetlennek mutatkoztak, ezért egyre erőteljesebben léptek fel a felkelőkkel szemben. Egy év alatt kb. 320 halottja volt az erőszakos fellépésnek, 1989 május végére pedig már 600 halott, s több, mint 4200 bebörtönzött palesztin volt a számlájára írható. Az intifáda elindításában a PFSZ-nek (Palesztin Felszabadítási Szervezet) nem volt szerepe, hiszen az kezdetben spontán, alulról induló szerveződésnek bizonyult, viszont idővel eszközként használta ezt a lázadást külföldi elismertetése, nemzetközi legitimitásának megteremtés érdekében. 1988.01.04-én jelentették be az intifáda-mozgalom vezetői első közleményükben, hogy a harcokat a független palesztin állam megterméséért folytatják, legitim képviselőjüknek pedig a PFSZ-t tartják. 1993-ban az oslói megállapodásnak is nevezett megegyezés keretében a palesztinok és izraeliek bár deklarálták egymás kölcsönös elismerését, a konfliktusok azóta is hol mérsékeltebben, hol radikálisabban, de mindvégig jelen vannak a világpolitikában. Ennek bizonyítéka az 1994. február 25-én Hebronban elkövetett mészárlás is, amelynek 30 palesztin esett áldozatul. 2000-ben a PFSZ (illetve annak meghatározó szervezete, a Fatah) fegyveresen is fellépett Izrael ellen. Míg az 1983-1993 közötti intifáda idején "csak" kövekkel dobálták az izraeli katonákat, most a radikális fellépésű fiatalok fegyverrel támadtak az izraeli hatóságokra. Több mutatása
36
éve
1990 – Lengyelország történetében először az állampolgárok közvetlenül választhattak köztársasági elnököt.
A választás győztese a legendás munkásvezér, a Nobel-békedíjas villanyszerelő Lech Walesa volt.
589
éve
1437 – Meghalt Zsigmond magyar király, egyidejűleg német és cseh király, német-római császár.
A csehországi Znojmóban 69 éves korában halt meg. Uralkodása legvégén tört ki a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés. 1368-ban született Nürnbergben. A Luxemburg-ház tagja, IV. Károly német-római császár, cseh király és Pomerániai Erzsébet hercegnő gyermeke volt. 1385-ben vette feleségül Máriát, I. (Nagy) Lajos magyar király leányát. Az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak (Kis Károly), az Anjou-család utolsó férfi tagjának ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyre gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. A kedélyek azonban így sem csillapodtak le, a királynők személyesen mentek le a Délvidékre, hogy leszereljék a lázadókat. 1386. július 25-én fogságba estek, és a dalmáciai Novigrad várába zárták őket. Az anyakirálynét megfojtották, Mária pedig 1387. június 4-én szabadult ki egy velencei hajóhad segítségével. A hatalmat ismét elvesztette, mert férjét, Zsigmondot már március 31-én Székesfehérvárott királlyá koronázták. Mária gyermeket várt, de egy vadászat alkalmával leesett a lováról, és koraszülött gyermekével együtt meghalt. 1405-ben nősült meg másodszor, Cillei Borbálát, gróf Cillei Hermann leányát vette nőül, akitől egyetlen gyermeke, Erzsébet született. 1391-ben a délvidéki főurak Kis Károly fiát, Lászlót léptették föl trónkövetelőként Zsigmonddal szemben. Garai Miklós 1394-ben leverte a lázadást, és Horvátországot, valamint a dalmát városokat Zsigmond hűségére kényszerítette. 1403-ban számolt le végleg ellenfeleivel, többé nem fenyegette uralmát belső lázadás. A Sárkány-rendbe fogta össze 22 leghűségesebb támogatóját, amelynek tagjait örök hűségre kötelezte a dinasztia és egymás iránt. A törökök ellen megpróbálta felvenni a küzdelmet, de az 1396-os nikápolyi vereség után a támadás helyett védekezésre rendezkedett be. A telekkatonaság törvénybe iktatásával a nemességet birtokai arányában fegyveresek kiállítására kötelezte. Saját ellenőrzése alá vonta az egyházat, megadóztatta az egyházi vagyonokat. A városok politikai és gazdasági súlyát jelentősen növelte. Német-római császárként nagyhatalmi politikát is folytatott, Velencével több sikertelen háborút vívott Dalmácia birtoklásáért. A nagy egyházszakadás felszámolásának érdekében 1414-ben öszehívta a konstanzi zsinatot, amelyen a birodalom fejeként csaknem végig elnökölt. Husz János kivégzése után kezdetben fegyverrel próbált győzedelmeskedni a huszita háborúkban, végül kiegyezett a huszita mozgalom mérsékeltebb irányzatával, a kelyhesekkel. 1434-ben a katolikusokkal és a kelyhesekkel összefogva a lipanyi csatában megsemmisítő vereséget mért a táboritákra. 1419-től jogilag cseh király volt, de csak 1436-ban tudott bevonulni Prágába és elfoglalni a cseh trónt. Budán pazar épületeket emeltetett, egész Európában híre ment az újonnan épített palota pompájának. Tatán vadászkastélya volt, a pozsonyi várat átépíttette, ahová székhelyét is áthelyezte, hogy a német és csehországi ügyeket jobban ellenőrizhesse. 1437-ben halt meg Csehországban, de kívánsága szerint Váradon temették el első felesége mellé. Több mutatása
385
éve
1641 – Meghalt Sir Anthonis van Dyck flamand festő, a barokk festészet egyik legjelentősebb képviselője.
Londonban 42 éves korában halt meg. Pieter Pauwel Rubensszel szintén jelentős barokk festő volt. Van Dyck többek között Rubens műhelyében folytatta tanulmányait. Itáliai utazása után vallási témájú képeket festett a jezsuita rend számára, amelynek ő is tagja volt. 1632-ben Londonba költözött, ahol I. Károly angol király udvari festője lett. Itt bontakozott ki portréfestészete, amelyben jelentős műveket alkotott. A Házaspár című alkotása a Szépművészeti Múzeum tulajdona. Több mutatása
139
éve
1887 – Megszületett Grősz József római katolikus pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek.
Féltorony, 1887. december 9. – Kalocsa, 1961. október 3.
122
éve
1904 – Megszületett Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy.
Teljes nevén: Vitéz Nagybányai Horthy István
114
éve