373
éve
Történelem kategória
409
éve
1617 – Hernando Arias de Saavedra spanyol helytartó kezdeményezésére új területekkel bővült a spanyol gyarmatbirodalom.
Megalapították a két új tartományt, Rio de la Platát (ma Argentína) és Guairát (ma Paraguay), amelyeket Peru alkirálysága alá rendeltek.
236
éve
1790 – Kőbe vésett azték naptárat fedeztek fel Mexikóvárosban.
A 1479 körül készült szobor kb. 4 méter átmérőjű, és 25 tonnát nyom.
123
éve
1903 – Az amerikai Wright fivérek végrehajtották repülőgépükkel az első sikeres motoros repülést.
Az Észak-Karolina állambeli Kitty Hawk közelében repültek. A Wright fivérek - Orville és Wilbur - 1900 óta foglalkoztak repülő szerkezetek építésével. Repülőgépüket négyhengeres, 12 lóerő teljesítményű, vízhűtéses motor hajtotta és két légcsavar emelte a magasba. Egy magassági kormány és két - a 12,29 m hosszú hordouófelületen elhelyezett - oldalkormány gondoskodott az irányításáról. A Kitty Hawk melletti homokdűnéken Orville Wright ezzel a 355 kg-os "Flyer I" repülőgéppel négy irányított, egyenes vonalú repülést hajtott végre, amelyek közül a leghosszabb 59 másodperces és 265 méteres volt. Több mutatása
90
éve
1936 – Megszületett Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője 2013 márciusától, a 266. az egyházfők sorában.
Latin neve: Franciscus. Buenos Airesben, Argentínában született Jorge Mario Bergoglio néven. Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről. Több mutatása
63
éve
1963 – Először nyitották meg a berlini falat.
A nyugat-berliniek számára nyitották meg, hogy meglátogathassák kelet-berlini rokonaikat. 1964. január 6-án visszazárták.
30
éve
475
éve
1551 – Alvinci kastélyában meggyilkolták a 69 éves Fráter György erdélyi kormányzót.
Eredeti nevén: Martinuzzi Utiesenic 1490-ben Corvin János herceg udvarába került, apród lett, majd Szapolyai János erdélyi vajda seregében szolgált. 1509-ben kezdte meg tanulmányait, amikor Budalőrincen belépett a pálos rendbe. 1528-ban az I. Ferdinánd seregei elől Lengyelországba menekült I. (Szapolyai) János király szolgálatába állt, akinek sikeresen előkészítette a visszatérését Magyarországra. Az uralkodó befolyásos tanácsadója lett, 1529-ben királyi tanácsossá, 1534-ben váradi püspökké nevezte ki. A Habsburgokkal való béke megkötését tűzte ki célul a törökök elleni sikeres védekezés érdekében, így jött létre 1538-ban a váradi béke. 1540 nyarán I. János halálos ágyán fia, János Zsigmond gyámjává tette meg, ettől kezdve Erdély és Magyarország Szapolyaiak uralma alatt álló részének teljhatalmú kormányzója lett. II. Szulejmán szultán hozzájárulásával a Rákos mezején tartott országgyűlésen a csecsemő János Zsigmondot királlyá választatta, és Budáról kormányozta az országot az özvegy Izabella királyné és fia nevében. 1540-ben visszaverte a Buda várát ostromló I. Ferdinánd hadait. Végül 1541.08.29-én a törökök mentették meg a várat azért, hogy néhány nap múlva csellel a hatalmukba kerítsék. 1541.12.29-én megegyezett Ferdinánddal, átadta megbízottainak a Szent Koronát, és közölte, hogy kész átengedni János Zsigmond országrészét a szepeségi Szapolyai-birtokok fejében. 1543-ban Ferdinánd megerősítette kincstartói tisztségében, valamint kinevezte királyi helytartóvá. Fráter György fő politikai célja volt, hogy Magyarország területi egységét helyreállítsa, ennek érdekében fogott össze I. Ferdinánddal. 1549-ben megállapodtak, hogy Erdélyért cserébe két sziléziai hercegséggel kárpótolják János Zsigmondot. Ferdinánd serege azonban nem tudta megvédeni a török támadástól Erdélyt. 1551-ben Izabellának és fiának még sikerült Sziléziába távoznia, de a szultán megtorló akciót indított. A kezdeti török sikerek után az erdélyi rendekkel közösen harcoló zsoldosok visszafoglalták a várakat. Fráter György, hogy a Porta iránti hűségét bizonyítsa, szabad elvonulást engedélyezett a török várvédőknek, amiért a bécsi udvarban árulással vádolták meg. Habsburg Ferdinánd király tudtával és beleegyezésével, Giovanni Castaldo őrgróf emberei, Pallavicini Sforza vezetésével, saját titkára segítségével gyilkoltatták meg alvinci kastélyában. Halála előtt nem sokkal esztergomi érseki kinevezést és bíborosi kalapot kapott. Két hónapi temetetlenül maradt a holtteste a gyilkosság színhelyén, a gyulafehérvári káptalan temette el 1552. februárjában. Mivel Fráter György magas állású egyházi személy is volt, meggyilkolása a pápaság és a bécsi udvar közötti bonyodalmakhoz vezetett. Több mutatása
249
éve
234
éve