86
éve
Történelem kategória
513
éve
1513 – Meghalt II. Gyula római pápa, aki hadvézer, politikus és egyházfő is volt. Az ő idejében vált Róma építészeti és festészeti központtá.
Eredeti nevén: Giuliano della Rovere. A 216. római pápa 1503-tól haláláig. Bramante, Michelangelo, Raffaello is megfordultak Gyula udvarában. A freskók és épületek mellett a pápa a krónikákban is jelentékeny nyomot hagyott. Határozott vezér volt, hozzá kapcsolható a Svájci Gárda megalapítása, és ő hívta össze az ötödik lateráni zsinatot, amely a reformáció előtti utolsó lehetőség lett volna a pápai udvarnak a reformokra és a változtatásokra. Több mutatása
413
éve
349
éve
1677 – Meghalt Baruch de Spinoza holland filozófus (Principia philosophiae, Tractatus theologico-politicus, Etika).
Hágában 44 éves korában halt meg.
90
éve
1936 – Megszületett Barbara Jordan amerika ügyvédnő, oktató és politikus, az első fekete képviselőnő "Dél"-ről.
1972-től 1978-ig Texas kongresszusi képviselője volt, az első fekete képviselőnő, aki "Dél"-ről jött.
89
éve
1937 – Skaugumban megszületett V. Harald norvég uralkodó V. Olav király és Märtha hercegnő gyermekeként.
V. Harald tanulmányait az oslói Lovastiszti Iskolában, a Katonai Akadémián és az oxfordi Balliol College-ban végezte. 1940 és 1945 között az USA-ban élt édesanyjával és két nővérével. 1964-ben, 1968-ban és 1972-ben a norvég yacht-válogatott tagjaként szerepelt a nyári olimpiai játékokon. 1977-től a szárazföldi légierők tábornoka, valamint a Természetvédelmi Világalap elnöke. 1957-től 1990-ig trónörökös volt, 1991-ig régens. 1991. január 17-től Norvégia uralkodója. Címe: Royal Palace, Oslo, Norway. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Bauer Sándor, aki 17 évesen a kommunista rendszer elleni tiltakozásul öngyilkosságot követett el.
Az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül követte el tettét a 17 éves Bauer Sándor autószerelő-tanuló 1969 január 23-án. Több mutatása
66
éve
586
éve
1440 – Komáromban megszületett V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót.
Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
514
éve