72
éve
Technika kategória
69
éve
1957 – Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
Neumann János matematikai tehetsége ellenére, bankár apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott. A zsidó származású, bár nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba. Princetonban, a mérnöktovábbképző intézetben matematika-professzor lett, majd részt vett az amerikai atombomba elkészítésében, amely rengeteg számítást igényelt. Egy évvel később már Pennsylvaniában igazgatott egy hadászati számítógép-projektet, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. Neumann ezután haláláig együtt dolgozott ottani kollégájával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének. Neumann élete végéig, halálos betegen is dolgozott; 1957-ben tüdőrákban halt meg.Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon. Több mutatása
299
éve
1727 – Megszületett Jean André Deluc francia fizikus, geológus.
Ő fedezte fel 1772-ben a víz sűrűségének maximumát, és annak hőmérsékletét 41 Fahrenheit-fokban határozta meg.
47
éve
1979 – Londonban meghalt Gábor Dénes Nobel-díjas villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
Általános tanulmányai után Gábor Dénes először a Műegyetem gépészmérnöki szakán tanult, majd 20 éves korától, 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a műszaki főiskola elektromérnöki tagozatán. Dolgozni is Németországban kezdett, egy nagyfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkozó kutatóintézet munkatársa lett. Itt került kapcsolatba az elektronoptikával és az elektronsugaras berendezésekkel, 1927-ben doktori értekezését a katódsugárcsőről írta. Később a plazmajelenségek vizsgálatával foglalkozott, 1934-benl pedig Angliába települt, ahol a Thomson Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott. A holográfia feltalálásához az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette, felismerte ugyanis hogy ha egy tárgyról visszavert hullámok intenzitását, fázisát és amplitúdóját is felhasználhatja, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető. Az optikai holográfia elméletének kidolgozása után a holográfia szélesebb körű elterjedése akkor következett be, mikor 1962-ben felfedezték a lézert. Ez után ugyanis a lézertechnika és a holográfia egyesítésével lehetővé vált a lézerhologramok készítése. Tudományos munkásságáért, elsősorban a hologram felfedezéséért 1971-ben kapott Nobel-díjat. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és több, nemzetközi tudományos szervezetnek is, nevéhez több mint száz szabadalom fűződik. 79 éves korában, Londonban halt meg. Több mutatása
66
éve
1960 – Megszületett Peggy Whitson amerikai űrhajósnő, aki több utazása során összesen közel 2 évet töltött az űrben, és tízszer tett űrsétát.
Teljes nevén: Peggy Annette Whitson. Az Axiom 4 utazás parancsnoka, melynek egyik résztvevője Kapu Tibor.
55
éve
179
éve
1847 – Megszületett Thomas Alva Edison amerikai feltaláló például a villanykörte és a fonográf megalkotója.
Több mint 1000 szabadalmat nyújtott be. Születésnapja 1983 óta a Nemzeti Feltalálók Napja (National Inventors' Day) az USA-ban. Ellentmondásos ember volt: egyszer jókedvű, máskor pedig zsarnok a kollégáival és a családjával egyaránt. Munkatársai közé tartozott a telefonközpont feltalálója, Puskás Tivadar is, akivel sok konfliktusa volt. Híres volt sokoldalúságáról: foglalkozott cementgyártással, kísérletezett röntgensugárzással, az autógyártó Henry Ford T-modelljeihez készített elektromos önindítót, az első világháború idején (1914-1918) pedig a haditengerészetnek is dolgozott. Híres mondásai: A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték. Nincs olyan eszköz, melyhez az ember ne folyamodna, hogy megmeneküljön a gondolkodás fáradalmaitól! Több mutatása
226
éve
1800 – Megszületett William Henry Fox Talbot angol természettudós, a fényképezési eljárás egyik úttörője.
Matematikus, botanikus, nyelvész, asszirológus, régész is volt. Daguerre-ral egy időben kidolgozta a papírra való fényképezés technikáját és a papírnegatívok számára alkalmas előhívót (talbotypia). 1843-ban készítette az első fényképnagyításokat és 1848-ban már megjelentette az első fényképekkel illusztrált könyvet. Több mutatása
128
éve
1898 – Megszületett Szilárd Leó atomfizikus, az atomreaktor és a nukleáris láncreakció elméletének megalkotója.
Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát.A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Több mutatása
21
éve