186
éve
Technika kategória
186
éve
1840 – Megszületett Sir Hiram Stevens Maxim, a hajsütővas, az automata gépfegyver és az automata egérfogó feltalálója.
Műszerész fia volt, 14 évesen kocsikat épített, huszonhat évesen mutatta be első találmányát, a hajsütővassat, majd nem sokkal később a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet következett. Edisont is megelőzve kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, elektromos nyomásszabályozóját az 1881-es párizsi világkiállításon különdíjjal jutalmazták. Még ebben az évben Angliába költözött, ahol 1900-ban megkapta a brit állampolgárságot, egy évvel később lovaggá ütötték.A legenda szerint 1883-ban egy barátja ajánlotta neki: "Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást." Megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első teljesen automata gépfegyver terveivel. Már az amerikai polgárháborúban használatos volt a többcsövű Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. (A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik "dolgozott", a többi hűlt.)Az amerikai polgárháborúban alkalmazott gépfegyvert Richard Gatling találta fel, aki orvosi diplomával is rendelkezett. Gatling azt hitte, hogy találmánya miatt kevesebb ember fog meghalni, mert fegyvere "kiváltja" az élő erőt a hadseregekben. Gatling előtt egy belga katona, Fafschamps kapitány találta fel a "mitrailleuse" nevű szerkezetet, amely szintén a modern gépfegyverek előzménye volt, és ezt tartják az első modern géppuskának. Maxim újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből lehetett kilőni az összes golyót és újfajta lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő. Mivel sok lövést tudott nagyon kis felületre leadni, a gépfegyver vastag acélpáncélt is át tudott ütni. Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, neki tulajdonítják a klasszikus, önmagától záródó egérfogót, amelynek segítségével számos malmot sikerült a kártékony rágcsálóktól megszabadítani.Tervezett még hangtompítót, gázmotort, asztmás lévén zsebinhalátort. Ő építette az első, a vidámparkokban oly nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát. Maxim megélte, hogy az első világháborúban géppuskája óriási pusztítást végezzen: 1916. november 24-én, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt halt meg az angliai Streathamben, London egyik külvárosában. Több mutatása
166
éve
148
éve
90
éve
1936 – Charlie Chaplin bemutatta utolsó némafilmjét, a "Modern idők"-et, amiben már hanghatások is szerepeltek.
Ez a film Chaplin utolsó némafilmje volt, amiben már szerepelnek hanghatások (rádión keresztül zajló párbeszédek). A filmben csak egy alkalommal hallunk élő hangot, amikor a Csavargó - a film hőse - énekelni kezd. Több mutatása
80
éve
1946 – A magyar Hold-radar-kísérletet során sikeresen kimutatták a Holdról visszaverődő rádióhullámokat. Ez volt az első kísérlet Földön kívüli tárggyal.
Bay Zoltán az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője és csoportja saját fejlesztésű radarberendezéssel kimutatta a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. A kutatók érdeme a jelösszegzés eljárásának (long-time integration) kitalálása és gyakorlati kifejlesztése, amit a korszerű radarcsillagászat ma is alkalmaz. Ez az esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének.Ez volt az első természettudományos kísérlet, amit Földön kívüli tárgyon végeztek, addig csak megfigyelni tudtak. A kísérlet bebizonyította, hogy a Hold anyagi jellemzőkkel bíró tárgy, meghatározható távolságban a Földtől. Több mutatása
55
éve
1971 – Alan Shepard elütött egy golflabdát a Holdon.
Alan Shepard volt az első amerikai aki az űrben járt, valamint az egyike azoknak, akik sétáltak a Holdon.
222
éve
1804 – Meghalt Joseph Priestley angol természetbúvár, filozófus, teológus, az ammónia, a szénmonoxid és az oxigén felfedezője.
A pennsylvaniai Northumberlandben halt meg, 70 éves korában. 1774-ben ólomoxidból vonta ki az oxigént, függetlenül Carl Wilhelm Seele német származású svéd kémikustól, akinek már 1771-72 fordulóján különböző vegyületek melegítésével sikerült oxigént előállítania. Több mutatása
42
éve
192
éve