★ Kiemelt esemény
Február 5.
90
éve
146
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1880 – Meghalt Marco Casagrande olasz szobrász, aki az egri főszékesegyház és az esztergomi bazilika díszítésén is dolgozott.
1833-ban Pyrker egri érsek hívására érkezett Magyarországra, két évtizeden át dolgozott Magyarországon. Ő készítette az egri főszékesegyházban a feljáró melletti nagyméretű szobrokat (két magyar szent király, István és László, mögöttük a két főapostol, Péter és Pál), valamint templombelső 28 falmezején a Jézus életéből vett jeleneteket. Több mutatása
55
éve
1971 – Meghalt Rákosi Mátyás, a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban pártfőtitkár és a minisztertanács elnöke volt.
Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) halt meg, 78 éves korában. Eredeti neve: Rosenfeld 1910-ben belépett az MSZDP-be, 1911-ben pár hónapig a Galilei-kör egyik titkára volt. 1912-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián szerzett okleveles kereskedői diplomát, Hamburgban, majd Londonban különböző kereskedelmi cégeknél gyakornokoskodott. Az I. világháború kitörésekor hazatért és jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. 1915 elején az orosz frontra vezényelték, ahol fogságba esett, 1918-ban megszökött. A Szabadkán állomásozó honvéd gyalogezred kiképzőtisztje volt az "őszirózsás" forradalom kitöréséig, majd novemberben Budapesten belépett a kommunista pártba (KMP), amelynek vidéki titkárává választották. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919.03.21-től a kereskedelemügyi népbiztos helyettese és a szociális termelés öt népbiztosának egyike volt. Június 24-től a Kormányzótanács Központi Ellenőrző Bizottságának, valamint a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács tagja, július 19-én a karhatalmi feladatokat ellátó Vörös Gárda parancsnoka lett. A Tanácsköztársaság bukása után sikerült Ausztriába menekülnie, ott azonban internálták. 1920. áprilisában engedték szabadon, Szovjet-Oroszországba ment, ahol a KMP képviselőjeként részt vett a Komintern II. kongresszusán. 1920 és 1922 között a Komintern politikai megbízottjaként Németországban, Csehszlovákiában, Ausztriában és Olaszországban képviselte az érdekeit, közreműködött több párt szétbomlasztásában, és az "igazi leninista" párt megteremtésének szükségességét hangoztatta. 1924. decemberében illegálisan Budapestre érkezett a KMP újjászervezésének feladatával. 1925. augusztusában a KMP I. (bécsi) kongresszusán a Központi Bizottság (KB) és a magyarországi titkárság tagjává választották. Szeptember 25-én lázadás vádjával letartóztatták és statáriális bíróság elé állították, de rendes bíróság elé utalták az ügyét. 1926. augusztusában 8 és fél év fegyházbüntetésre ítélték, Vácott, majd a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért büntetésének letelte előtt újra perbefogták és 1935-ben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A szovjet és a magyar kormány közötti megegyezés értelmében azonban kiengedték a börtönből azzal a feltétellel, hogy a Szovjetunióba távozik. Hamarosan a moszkvai magyar emigráció vezetőjévé vált, a Kominternnél a KMP-t képviselte és a moszkvai vezérkarát irányította. A Komintern feloszlatása után, 1943 nyarán megalakított a Szovjetunióban élő magyar kommunistákat összefogó bizottságot, közben szerkesztője volt a moszkvai rádió magyar adásának is. 1944. decemberében Moszkvában a Horthy-féle fegyverszüneti delegáció tagjaival tárgyaló küldöttség vezetője volt, Szegeden nemzetgyűlési képviselővé választották, azonban Sztálin csak 1945.01.30-án engedélyezte visszatérését. Február 23-án a Központi Vezetőség (KV) főtitkárává választották, kezében tartotta az államvédelmi szervek úgynevezett operatív munkájának irányítását. Májusban a létrehozott Politikai Bizottság, szeptemberben a kommunista párt képviseletében az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Tanács tagja lett. Novembertől miniszterelnök-helyettesi és államminiszteri tisztséget töltött be, a baloldali erők szoros összefogására 1946. márciusában megalakította a Baloldali Blokkot. A párt Szervező Bizottságának tagjává is megválasztották, az FKgP felbomlasztásán fáradozott. A leszámolás egyik eszköze az úgynevezett "köztársaság-ellenes összeesküvés" leleplezése volt, amellyel sikerült eltávolítania Kovács Béla kisgazdapárti főtitkárt, valamint Nagy Ferenc miniszterelnököt. Az 1947-ben rendezett országgyűlési választásokon a balolal győzelmét választási csalással érte el. Az ekkor megalakult, Dinnyés Lajos vezette kormányban ismét miniszterelnök-helyettes és államminiszter lett. 1948. júniusában egyesítette a kommunista és a szociáldemokrata pártot az MSZDP kommunistabarát szárnyának közreműködésével. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének főtitkárává választották. Az 1948. decemberében megalakult, Dobi István vezette kormányban is a miniszterelnök-helyettesi és az államminiszteri tisztséget töltötte be, 1949. februárjában a Magyar Függetlenségi Népfront elnökévé is megválasztatta magát. Meghirdette a nehézipar fejlesztését a "béke megvédése" érdekében a gazdaság más területeivel szemben, hozzálátott a vélt és valós ellenfeleivel való leszámoláshoz. Az egész országban eluralkodott a terror, 1950-ben győzött a szovjet típusú rendszer, bevezették a tanácsrendszert és megindították az első ötéves tervet. Ekkor már jelentkeztek a személyi-kultusz első jelei, a Weis Manfréd Művek felvette Rákosi Mátyás nevét. 1951-ben a teljesíthetetlen ötéves terv tervszámait másfélszeresére emeltette, amelynek a jegyrendszer bevezetése lett a következménye, a lakosság életszínvonala rohamosan csökkent, fokozódtak a válságjelenségek az élet minden területén. Felügyelete alá rendelte az Államvédelmi Hatóságot, tönkretette a mezőgazdaságot. 1952. márciusában, 60. születsénapján személyi kultusza, dicsőítése elképesztő méreteket öltött. Pártfőtitkársága mellett augusztus 14-én átvette a miniszterelnöki tisztséget is. 1953. márciusában, Sztálin halála után, az új szovjet vezetéshez beérkeztek a jelentések Magyarország katasztrofális helyzetéről. Rákosit Moszkvába rendelték és utasították, hogy a miniszterelnöki tisztséget adja át Nagy Imrének. Felelőssé tették azért, hogy hibás politikájával végveszélybe sodorta a rendszert. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Rákosi azonban a párt élén maradt, hadjáratot indított Nagy Imre ellen, aki sorra vesztette el tisztségeit. 1955. áprilisában a hatalmát nem veszélyeztető Hegedűs Andrást ültette a miniszterelnöki székbe. 1956. februárjában vált a helyzete ingataggá, amikor a szovjet XX. pártkongresszus után nyíltan követelték távozását. Július 22-én "gyógykezelésre" a Szovjetunióba utazott, akkor még nem tudta, hogy örökre elhagyta az országot. Az 1956. évi forradalom leverése után Kádár mellett foglalt állást és felajánlotta szolgálatait a szovjet vezetésnek. 1957-ben Moszkvából Krasznodarba, 1962-ben Kirgizisztánba, végül 1967-ben Gorkijba kellett költöznie. Magyarországon megfosztották képviselői mandátumától, elnöki tanácsi tagságától, kizárták a pártból és elutasították a sorozatos hazatelepedési kérelmeit. 1971.02.16-án a Farkasréti temetőben helyezték el a hamvait. Több mutatása
186
éve
1840 – Megszületett John Boyd Dunlop skót állatorvos, a légtömlős gumiabroncs feltalálója.
A Belfastban működő állatorvos 1887-ben egy vaskerekű triciklit vásárolt fiának, ki a kertben kerekezve tönkretette a füvet. A papa elvágott öntöző csövet erősített zsineggel és szalaggal a kerékre, így a vasparipa ezzel már gumipatkón járt, nem rázott annyira és a fűben is kevesebb kárt tett.Az orvos később tökéletesítette találmányát, az impregnált vászonba burkolt csövet előbb vízzel, majd levegővel töltötte fel, melynek utántöltésére szelepet is konstruált. Ezzel megszületett a pneumatikus gumiabroncs.Dunlop először saját biciklijén próbálta ki, mellyel sokkal kényelmesebbé, veszélytelenebbé és csendesebbé tette a kerekezést. Dunlop 1888 év vége felé szabadalmaztatta a "pneumatik"-ot, és megkezdte az ilyen kerekekkel ellátott biztonsági kerékpárok gyártását. Egy év alatt már mintegy 50 darabot el is adott belőlük, amikor kiderült, hogy Robert William Thompson 1845-ben már megkapta a szabadalmat erre a találmányra. Hosszas herce-hurca után elvették a szabadalmi jogot Dunloptól, ami annyit jelentett, hogy azután bárki szabadon gyárthatott ilyen abroncsot anélkül, hogy Dunlop egy pennyt is keresett volna rajta.Dunlop 1890-ben kerékpárabroncs-gyárat alapított Angliában, és hamarosan már 3000 darab tömlőt adott el. A gyár 1900-ban felvette a "Dunlop Robber Company Ltd." nevet, és hat évvel később megkezdte az autógumi gyártást. Ebből a gyárból fejlődött ki a világ egyik legnagyobb gumiipari monopóliuma. Több mutatása
186
éve
1840 – Megszületett Sir Hiram Stevens Maxim, a hajsütővas, az automata gépfegyver és az automata egérfogó feltalálója.
Műszerész fia volt, 14 évesen kocsikat épített, huszonhat évesen mutatta be első találmányát, a hajsütővassat, majd nem sokkal később a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet következett. Edisont is megelőzve kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, elektromos nyomásszabályozóját az 1881-es párizsi világkiállításon különdíjjal jutalmazták. Még ebben az évben Angliába költözött, ahol 1900-ban megkapta a brit állampolgárságot, egy évvel később lovaggá ütötték.A legenda szerint 1883-ban egy barátja ajánlotta neki: "Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást." Megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első teljesen automata gépfegyver terveivel. Már az amerikai polgárháborúban használatos volt a többcsövű Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. (A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik "dolgozott", a többi hűlt.)Az amerikai polgárháborúban alkalmazott gépfegyvert Richard Gatling találta fel, aki orvosi diplomával is rendelkezett. Gatling azt hitte, hogy találmánya miatt kevesebb ember fog meghalni, mert fegyvere "kiváltja" az élő erőt a hadseregekben. Gatling előtt egy belga katona, Fafschamps kapitány találta fel a "mitrailleuse" nevű szerkezetet, amely szintén a modern gépfegyverek előzménye volt, és ezt tartják az első modern géppuskának. Maxim újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből lehetett kilőni az összes golyót és újfajta lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő. Mivel sok lövést tudott nagyon kis felületre leadni, a gépfegyver vastag acélpáncélt is át tudott ütni. Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, neki tulajdonítják a klasszikus, önmagától záródó egérfogót, amelynek segítségével számos malmot sikerült a kártékony rágcsálóktól megszabadítani.Tervezett még hangtompítót, gázmotort, asztmás lévén zsebinhalátort. Ő építette az első, a vidámparkokban oly nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát. Maxim megélte, hogy az első világháborúban géppuskája óriási pusztítást végezzen: 1916. november 24-én, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt halt meg az angliai Streathamben, London egyik külvárosában. Több mutatása
166
éve
148
éve
143
éve
104
éve
1922 – Megszületett Szepesi György, rádiós sportkommentátor, aki a londoni 6:3-at közvetítette.
Eredeti nevén: Friedländer György 1945-től dolgozott a Magyar Rádiónál. Londontól Londonig, azaz 1948-tól 2012-ig közvetített az olimpiákról, a labdarúgó-világbajnokságokon 1945-től 2010-ig dolgozott. Ő közvetítette 1953. november 25-i, az évszázad mérkőzése néven emlegetett magyar-angol 6:3-as meccset, amelyen a magyarok legyőzték az otthonában 90 éve veretlen Angliát.1978-86-ig az MLSZ elnöke 1982-94-ig a FIFA vb-tagja 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát 1995-től a XIII. kerület díszpolgára 2004-ben Prima Primissima díjat kapott, 2005-től Budapest díszpolgára.A legendás Aranycsapat a tizenkettedik játékosának választotta. Több mutatása
84
éve
1942 – Megszületett Sumonyi Zoltán, József Attila-díjas író, költő, rádiós szerkesztő, a Munkásőr című újság egykori főszerkesztője.
Neve másképpen: Sumonyi Papp Zoltán. Eredeti neve Papp Zoltán, irodalmi pályája miatt változtatta meg a nevét, mivel több Papp Zoltán nevű alkotó is létezett. Több mutatása
83
éve
1943 – Megszületett Moór Mariann, Kossuth-díjas színésznő.
Kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kíváló művész.
79
éve
1947 – Megszületett Gát György rendező, forgatókönyvíró, producer, színész és dramaturg.
Gát György a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott, az MTV világosítója, kábelese, kameramanja, rendezőasszisztense, majd rendezője, producere volt. 1993–1999 között a TNG Rt. elnök-vezérigazgatója volt, majd 1999–től a New TNG Productions Kft. ügyvezető igazgatója lett, emellett az ELTE Bölcsészettudományi Kar esztétika-média tanszékén tanított. Filmjeiből: Az utolsó autóbusz, Szegény Avroszimov, Lapzárta előtt, Egy golyó a szívbe, Linda I-XVII., Angyalbőrben I-XIII.felesége Görbe Nóra színésznő volt, gyermekei Anna (1983) és Márton (1989). Több mutatása
55
éve
1971 – Meghalt Dudich Endre Kossuth-díjas zoológus.
Nevéhez fűződik a modern barlangbiológia megalapítása. Az ő kezdeményezésére indították be az egyetemeken a korszerűsített állatrendszertani és állatföldrajzi oktatást. Több mutatása
400
éve
1626 – Párizsban megszületett Marie Marquise de Sévigne (leánykori nevén: de Rabutin-Chantal) francia írónő.
Kereken 1500 levelet írt leányának, amelyben XIV. Lajos korának társadalmi életét mutatta be.
260
éve
1766 – Megszületett Heinrich Gentz német építész, a berlini klasszicizmus egyik jeles mestere.
1795-ben Berlinben udvari főépítésznek nevezték ki, egy évvel később pedig az akadémia professzora lett. Az általa tervezett épületek az antik görög építészet stílusjegyeit viselik magukon. Fő műve az 1798-1800-ban épült, majd 86 évvel később lebontásra került berlini Pénzverde volt. 1801-1803 között rész tvett a weimari kastély építkezéseiben is. Több mutatása
238
éve
1788 – Megszületett Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költő, szerkesztő, festő.
Kisfaludy Sándor öccse. Nagy sikerű drámái (A tatárok Magyarországban; Ilka) és vígjátéka (A kérők (1817)) mellett jelentős érdeme volt a novella műfajának meghonosításában. Számottevő a festészeti munkássága is. Több mutatása
227
éve
223
éve
1803 – Meghalt Giovanni Battista Casti olasz költő, drámaíró, szövegkönyvíró (Gáláns novellák).
Casti karrierje a három pénzdarab című szabados hangú szonettgyűjteményével kezdődött. II. József meghívta bécsi udvarába a papköltőt, majd megfordult szinte mindegyik európai fővárosban. Eljutott II. Katalin cárnő pétervári udvarába is, megfigyeléseit a Tatár költemény című szatírában összegezte. I. Ferenc francia királyudvari költővé nevezte ki, s ekkor Párizsban települt át. Műveinek sajtó alá rendezése közben érte a halál. A felvilágosodás eszméinek, gondolatkörének meghonosítója volt a XVIII. század olasz irodalmában. Fő műve a Gáláns novellák, amely valóságos encikiopédiája kora társadalmi és politikai visszásságainak. Tragédiái és vígjátékai szellemesen élcelődő paródiák. Catilina és Cublai, a tatárok nagy kánja című művéből Salieri operát komponált. Több mutatása
216
éve
193
éve
1833 – Meghalt Dunaiszky Lőrinc szobrászművész, aki a hazai klasszicista szobrászat egyik legtöbbet foglalkoztatott mestere volt.
Asztalos családból származott, Dunaiszky László, Henrik, Gusztáv és János, Lőrinc fiai is szobrászok, illetőleg kőfaragók lettek.
174
éve
149
éve
1877 – Megszületett Nagy Endre író, konferanszié, a magyar kabaré megteremtője.
A Nagyszőlősön született Nagy Endre, a politikai konferansz legkíválóbb hazai képviselője. Jogot végzett, majd újságírói pályára lépett. Mint konferanszié 1907. május 1-én, a Teréz körúton megnyílt "Fővárosi Cabaret Bonbonniére"-ben mutatkozott be, ahová a tulajdonos, Kondor Ernő szerződtette.1908-ban megalapította "Modern Színpad" néven az első modern magyar kabarét, amelyet 1913-ig vezetett.A politikai aktualitások, szatirikus szúrások és a közismert személyek kifigurázása mellett a magyar költészetet - Adyt, Szép Ernőt, Kosztolányit stb. - is népszerűsítette. Több mutatása
145
éve
1881 – 85 éves korában meghalt Thomas Carlyle skót származású filozófus, történész, esszéista.
A német idealizmus, az ismeretelméleti agnoszticizmus híve volt. Felfogása szerint a történelmet kivételes egyéniségek irányítják.
116
éve
1910 – Megszületett Glauber Andor orvos, egyetemi tanár, ortopédsebész.
Glauber Andor 1973-83 között az Országos Ortopédia Intézet igazgatója volt. Munkássága során főleg a veleszületett csípőficam és a csípő degenerativ ízületi megbetegedéseinek műtéti kezelésében ért el eredményeket. Foglalkozott a csontregeneráció kérdéseivel is. Több tudományos szakkönyvet is írt. Fontos szerepe volt abban, hogy az ortopédia oktatása megindult a pécsi és a debreceni orvostudományi egyetemen. Több mutatása
115
éve
1911 – Megszületett Jussi Björling operaénekes.
Teljes neve: Johan Jonatan Björling. A 20. század vezető operaénekeseinek egyike volt, éveken át fellépett a Metropolitan Opera előadásain New Yorkban, és Európa legnagyobb operaházaiban, mint a Royal Opera House - London és a milanói Scala. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett William S. Burroughs amerikai író, előadóművész (Narkós, Meztelen ebéd).
Teljes nevén:William Seward Burroughs II A beat generáció egyik kiemelkedő alakja, műveinek nagy része önéletrajzi ihletettségű, sokat merített ópium-függőségének tapasztalatából. Élete akkor vett tragikus fordulatot, amikor feleségét véletlenül agyonlőtte. Nagy hatást gyakorolt az irodalomra és a popkultúrára is. Több mutatása
87
éve
83
éve
1943 – Megszületett Michael Mann rendező, forgatókönyvíró, producer. (Starsky és Hutch, Szemtől szemben)
Chicago-ban (USA) született. Az utolsó mohikán, A bennfentes
79
éve
1947 – Meghalt Hans Fallada német író, újságíró, az Új tárgyilagosság irodalmi irányzat képviselője.
Eredeti neve Rudolf Wilhelm Friedrich Ditzen.
78
éve
70
éve
1956 – Befejeződött a hetedik Téli Olimpia az olaszországi Cortina d'Ampezzoban.
Az olaszországi Téli Olimpia több elsőséggel is dicsekedhet: itt indultak először szovjet sportolók téli játékokon (és egyből az éremtáblázat élén zártak), itt mondta először női sportoló az olimpiai eskü szövegét, és ezt a Téli Olimpiát közvetítte először élőben a televízió. A magyar versenyzők közül az osloi Olimpián megismert Nagy-testvérpár lett a legeredményesebb, újra bronzérmet szereztek műkorcsolyázásban. Cortina d\'Ampezzo legeredményesebb versenyzője és legnagyobb sztárja az osztrák Toni Sailer volt, aki óriás-műlesiklásban, műlesiklásban és lesiklásban is hatalmas fölénnyel nyert. A szovjetek hét aranyérméből kettőt a gyorskorcsolyázó Jevgenyij Grisin szerzett. A szovjet versenyzők színrelépésének vélhetően Kanada örült a legkevésbé, a hatszoros olimpiai bajnok jégkorongcsapat kénytelen volt átengedni a dobogó legfelső fokát és az aranyérmet a szovjeteknek. Érdekesség, hogy az új bajnokcsapat tagja, Vszevolod Bobrov hazája focicsapatában is válogatott volt. Több mutatása
68
éve
1958 – Meghalt Berky (Berki) Lili színésznő, Gózon Gyula felesége.
A magyar némafilmek egyik ünnepelt színésznője. Kolozsváron operettprimadonna volt. 1935-től a Nemzeti Színház tagja lett.
64
éve
1962 – Megszületett Jennifer Jason Leigh színésznő.
Lánglovagok, Egyedülálló nő megosztaná, Rövidre vágva, A kárhozat útja
64
éve
1962 – Meghalt Jacques Ibert francia zeneszerző.
Az első világháború idején a haditengerészetnél szolgált, a háború után írta két nagysikerű művét, a Readingi fegyház balladáját és az Escales-t. 1927-ben mutatták be Párizsban Angélique című első operáját, amit hat színpadi mű követett. 1937-ben a Római Akadémia igazgatójává nevezték ki; ő volt az első zenész ebben a pozícióban. A második világháború után Rómában és Párizsban is élt, majd lemondott római állásáról és elvállalta a két párizsi opera egyesített vezetését. 1950-ben látogatást tett az Egyesült Államokban, ahol a Berkshire Music Center zeneszerzési mesteriskoláját vezette. Stílusára jellemző a szellemesség, szarkasztikus humor, világosság, ragyogó hangszerelés és virtuóz technika. Több mutatása
62
éve
62
éve
1964 – Megszületett Michael Andrew "Duff" "Rose" McKagan amerikai zenész, író, a Guns N’ Roses egykori tagja.
1985-ben alapították meg a Guns N’ Roses nevű zenekart Axl Rose-zal és Izzy Stradlin-nel, majd később csatlakozott hozzájuk Steve és Slash is. 1998-ban vált ki a zenekarból, majd Slash-el megalapították a Velvet Revolvert. A zenélés mellett a rovatvezetője a SeattleWeekly.com-nak, és a Playboy.com-on is publikál Duffonomics néven. Több mutatása
57
éve
1969 – Meghalt Thelma Ritter amerikai színésznő (Mindent Éváról).
Hatszor jelölték Oscar-díjra. Játszott - többek között - 1950-ben a "Mindent Éváról", 1959-ben a "Párnacsaták", 1961-ben "Az alcatrazi ember" című filmekben. Több mutatása
57
éve
1969 – Megszületett Bobby Brown amerikai popénekes.
1983-tól a New Edition tagja volt, 1986 óta szólistaként énekel. Los Angelesben él, játszott mesefilmben is: "Mother Goose" - "Rock'n'Rhyme". Lemezeiből: "All For Love", "Don't Be Cruel", "She Ain't Worth It" (Glenn Medeirosszal). Több mutatása
51
éve
1975 – Meghalt Ősz Ferenc újságíró, humorista, konferanszié.
Eredeti nevén: Herbst.
47
éve
1979 – Meghalt Simó József, Munkácsy-díjas keramikus, építész.
Székelyudvarhelyen született. A Budapesti Műszaki Egyetem rajzi és formaismereti tanszékén dolgozott. Épületdíszítő kerámiákat készített, magyar történelemi és néprajzi motívumokat használt, melyeket népi díszítőmódra emlékeztető, sűrűn felületkitöltő stilizált figurákkal jelenített meg. Több mutatása
41
éve
1985 – Megszületett Cristiano Ronaldo portugál labdarúgó.
Teljes nevén: Cristiano Ronaldo dos Santos Aveiro
40
éve
11
éve
8
éve
2018 – Meghalt Nádor Katalin fotóművész.
1938-ban született. A bonyhádi tanulóéveket követően 1961-től az 1990-es évekig dolgozott a Janus Pannonius Múzeumban. A múzeumi eseményeket (kiállítás-megnyitó, leletmentés, műterem-látogatások), riportfotókat, műtárgyfotókat készített munkája során, és emellett a Pécsi Műhely tagjaival való alkotótársi kapcsolatban absztrakt fotóművészeti kísérletekkel is foglalkozott. Több mutatása
7
éve
2019 – Meghalt Papachristos Andreas, Munkácsy Mihály-díjas görög származású magyar szobrászművész.
1948-ban érkezett húgával, Olgával Magyarországra, édesapját, Vangeliszt kivégezték, édesanyja Görögországban maradt. 1953–57 között a budapesti Kisképzőben Matzon Frigyes, Somogyi József (szobrász), Miskolczi László (festő) voltak a tanárai. 1962-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Mikus Sándor volt. 1965-től állított ki. 1969-től szentendrei új művésztelepen dolgozott, 1982 óta felváltva élt Görögországban és Magyarországon. Főként kőszobrokat, a klasszikus görög szobrászat által ihletett stilizált figurákat, figuraegyütteseket, portrékat készített. Műveit kis vázlatok alapján közvetlenül kőbe faragta. Több mutatása
6
éve
2020 – 104 éves korában meghalt Kirk Douglas, Golden Globe-díjas fehérorosz származású amerikai színész és producer (Spartacus, A végső visszaszámlálás).
Születési nevén belaruszul: Ісур Данілавіч Дземскі, átírva: Iszur Danyilavics Dzemszki
5
éve
2021 – Meghalt Christopher Plummer kanadai színész, aki a legidősebb korában díjazott Oscar-díjas.
BAFTA-, Emmy- és Golden Globe-díjas. 2012-ben, 83 éves korában kapott Oscar-díjat a legjobb mellékszereplő kategóriában a Beginners (2010) című filmben nyújtott alakításáért. Több mutatása
2
éve
2024 – Meghalt Katona Szabó Erzsébet, Ferenczy Noémi-díjas textilművész és látványtervező, érdemes művész.
A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti Tagozatának tagja (2004).
0
éve
2026 – 93 éves korában meghalt Vásáry Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Nemzet Művésze.
Csodagyereknek tekintették, hatévese játszotta Liszt II. rapszódiáját. 14 évesen megnyerte a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját. Dohnányi Ernő, Gát József és Hernádi Lajos voltak a tanárai. Szüleit kitelepítették, utána Kodály Zoltán segítette. Svájvban és Belgiumban élt majd 1972-ben járt újra Magyarországon először. 1961-ben mutatkozott be Londonban a Royal Festival Hallban, ettől kezdve évi átlag 100 hangversenyt adott, többek között New Yorkban a Carnegie Hallban. Karmesterként több mint 100 zenekarral dolgozott. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója volt (1993-2004). 2013-ban megalapította a Vásáry Tamás ösztöndíjat. 2024-ben könyv jelent meg az életéről. Több mutatása
34
éve
3
éve