Február 4.
Csenge névnapja

Február 4.

26 éve

2000 – A rákellenes világnap

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét RÁKELLENES VILÁGNAPpá nyilvánította. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep

100 éve

1926 – Megszületett Grosics Gyula, labdarúgó, edző, „a fekete párduc”, a legendás Aranycsapat tagja, a Nemzet Sportolója.

1939-től a Dorogi AC, 1947-től a Mateosz, 1950-től a Budapesti Honvéd, majd 1956-tól a Tatabányai Bányász kapusa volt. 86-szoros válogatottként, olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes és háromszor bajnokcsapat tagjaként játszott. Edző volt a Tatabányánál, majd az SBTC-nél. 1969-től a Volán SC elnöke volt 1986-ig, valamint 1976-ig a Volántourist osztályvezetője. 1990-ben és 1991-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt, 1991 után a Volán FC díszelnöke. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Sport Magyar

280 éve

1746 – Megszületett Tadeusz Kościuszko (Kosciuszko Tádé) lengyel–litván nemzeti hős, hadvezér.

Teljes nevén: Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko. A nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés vezetője. Harcolt az észak-amerikai függetlenségi háborúban is. 1777-ben századosként, mint a Lengyel Köztársaság utolsó főparancsnoka, indult az Amerikai Egyesült Államokba, hogy George Washington hadseregében harcolva katonai tapasztalataival hozzájáruljon az önkéntesek győzelméhez. Lelkesedése és szaktudása nagy megbecsülést szerzett, és George Washington adjutánsaként nagy szerepet játszott az észak-amerikaiak függetlenségének kivívásában. 1786-ban tért vissza hazájába, ahol altábornagyként az oroszok ellen harcolt. Lengyelország második felosztását (1793) követően Lipcsében élt, majd a lengyel forradalom kitörésekor, 1794.03.23-án Krakkóba ment. A felkelés élére állt, a nemzetgyűlés diktátornak kiáltotta ki. 1794.10.10-ig - amikor az orosz csapatok bevették Varsót - sikeresen harcolt Poroszország és Oroszország ellen, majd fogságba esett, és a felkelést véglegesen leverték. 1796-tól Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1815-ben telepedett le Svájcban és mezőgazdasággal foglalkozott. 71 éves korában halt meg Solothurnban. Legendás dicsőségre tett szert Lengyelországban, holttestét a krakkói katedrálisban helyezték el I. Sándor cár rendeletére.Budapesten utca viseli a nevét. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

145 éve

1881 – Megszületett Kliment Vorosilov szovjet marsall, politikus.

1935-ben az elsők között kapta meg a Szovjetunió marsallja címet. 1941-ben Leningrád védelmét irányította, de korlátozott képességei és csapatai rossz állapota miatt is kudarcra volt ítélve, Zsukov vette át a helyét. Később Sztálin kegyeltjeként a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának képviselője több fronton. Katonapolitikusként részt vett a moszkvai(1941) és a teheráni(1943) konferenciákon. Ő köti meg a fegyverszüneti megállapodást Magyarországgal. A háború után 1945-47-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke Magyarországon. (meghalt: 1969) Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

126 éve

1900 – Megszületett Jacques Prévert francia költő, forgatókönyvíró, akinek nagyon sok versét megzenésítették.

Egyszerű, dallamos, sanzonkarakterű verseket írt, melyekből sugárzik belőlük a kisember szeretete, mindenféle kizsákmányolás gyűlölete, szenvedélyes igazságvágy. Verseit neves énekesek adták elő, egyik legismertebb a Hulló falevelek. Számos forgatókönyvet is írt, például a Szerelmek városa (Les Enfants du Paradis) címűt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Irodalom Zene

124 éve

1902 – Megszületett Charles Lindbergh amerikai pilóta, aki elsőként repülte át az Atlanti-óceánt.

Lindbergh az 1920-as évek elején műrepülő bemutatókon lépett fel. Tanult a hadsereg texasi pilótaiskolájában, majd postapilóta lett. 1927-ben kapott némi támogatást néhány üzletembertől, hogy átrepülhesse az óceánt. Erre a teljesítményre 20 ezerdollárt tűztek ki. 1927. május 20-21-én "Spirit of St.Louis" (St. Louis szelleme) nevű gépével 33 és fél óra alatt - leszállás nélkül a világon először - repült át New Yorkból Párizsba. Ezzel egyik napról a másikra nemzeti hős és világszerte ismert ember lett. Később jó szolgálati repülések egész sorát végezte Európában és Amerikában. 1929-ben nősült meg, felesége, Anne Morrow másodpilótája és navigátora lett, s számos országban együtt repültek. Lindbergh a Transnational Air Transport és a Pan American Airways légitársaságok műszaki tanácsadója lett, sok útvonalat személyesen derített fel. 1932-ben - máig rejtélyes körülmények között - elrabolták és megölték kétéves kisfiát, s az ügy az 1930-as évek leghírhedtebb bűnesete lett. 1936-ban a pilóta ellátogatott a német repülés központjaiba, s ezidőtől többször is figyelmeztetett a náci Németország erősödő haderejére. A német kormány 1938-ban kitüntette őt, emiatt komoly támadások érték, akárcsak hazatérte után, 1940-41-ben tartott beszédeiért, melyekben Amerika semlegessége mellett álIt ki. A háború alatt civilként segítette a háborús erőfeszítéseket. 1945 után tagja lett a haditengerészet műszaki küldöttségének, amely a német aviatika eredményeit vizsgálta. 1954-ben kinevezték a légierő tartalékos dandártábornokává. Az óceán átrepülését leíró könyvét 1953-ban Pulitzer-díjjal tüntették ki. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Technika

101 éve

1925 – Megszületett Russell Hoban amerikai író, illusztrátor (Riddley Walker, Kleitzeit).

Teljes nevén: Russell Conwell Hoban. Ukrán zsidók gyerekeklént született az USA-ban. 1969-től Londonban élt. Ő volt a "20. század legkövetkezetesebben furcsa írója" írták róla. Különféle műfajokban alkotott, írt fantasy, tudományos fantasztikus regényt, népszerű regényt, mágikus realista történetet verseket és gyerekkönyveket is. Minden évben a születésnapján rajongói világszerte egy A4-es sárga lapra felírnak idézeteket műveiből és a lapokat nyilvános helyeken hagyják, hogy mások is megismerkedhessenek ezekkel az idézetekkel. A sárga lap az általa önéletrajzinak jellemzett művében, a Kleitzeit című szürreális, metafizikai regényben szerepel, ami egy reklámszövegíróról szól. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Alkotás

81 éve

1945 – Megszületett Ambrus Kyri táncdalénekesnő, rádiós műsorvezető, az első magyar tinisztár (Fehér házikó).

Eredeti neve Ambrus Margit. Ő volt Magyarország első tinisztárja, stílusa és megjelenése alapján a magyar Rita Pavone-nak kiáltották ki. Ismertebb dalai: Ilyen a twist, Elment a papa, mama, Nem híres dzsesszénekes. Duetteket énekelt Aradszky Lászlóval, angol és olasz nyelven is adott elő. A hetvenes években visszavonult a zenéléstől. 1982-ben szerepelt Tarr Béla Panelkapcsolat című filmjében, ahol saját magát alakította. 1983-ban jelent meg egyetlen nagylemeze. Majdnem két évtizeden át műsorvezetője volt a magyar rádiónak, főleg könnyűzenei, de más műsoroknak is (Magnósok, figyelem!). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Zene Magyar

79 éve

1947 – Megszületett Máté Péter énekes, zeneszerző (Elmegyek, Hull az elsárgult levél).

A huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt. Feleségével Dékány Saroltával, valamint az Expressz együttessel is dolgozott együtt. Életében mindössze 4 lemeze jelent meg, halála óta több mint 20. Elmegyek című dala Nicolas címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. 37 évesen, szívroham következtében hunyt el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

78 éve

1948 – Megszületett Wichmann Tamás kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok kenus.

Kétszeres olimpiai bronzérmes, olimpiai ezüstérmes. Gyermekkorában súlyos baleset érte, 6 évesen elütötte egy autó. Felépüléséhez és erősítéséhez kezdett sportolni. Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar és a nemzetközi sportélet kiemelkedő egyéniségévé tette. Profi pályafutása 1962-től 1983-ig tartott. 1978-ban UNESCO fair play-díjat kapott, mert segített felkészülni riválisának, az egykori Jugoszlávia színeiben versenyző Matija Ljubeknek, aki aztán a belgrádi világbajnokságon legyőzte őt. Énekelt és gitározott, rappelt. 1985-ben Popej szerepét játszotta Bujtor István Az elvarázsolt dollár című filmjében. 2009-ben ezüstérmet nyert a magyar sárkányhajó válogatottal a dél-koreai Ulszanban a csapat-világbajnokság 200 méteres futamán, s így 61 évesen ismét vb-dobogóra állhatott. Mielőtt versenyző lett, szakácsnak tanult. 1987-ben megnyitotta söröző-éttermét, amit eredetileg Szent Jupátról, a kenusok "védőszentjéről" nevezett el, később Wichmann-kocsma volt a neve. A létesítmény 2018-ban, több mint három évtized után zárt be. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

75 éve

1951 – Megszületett Wolfgang Beltracchi német festő, aki 100 millió dollár értékben adott el hamisított képeket.

Eredeti nevén: Wolfgang Fische. Feleségével, Helennel közösen készítették és adták el a hamisított képeket. Többek között Max Ernst, Heinrich Campendonk, Fernand Léger, és Kees van Dongen képeit másolták. 2011-ben mindkettőjüket börtönbüntetésre és anyagi kártérítésre ítélték, 2015-ben szabadultak kedvezménnyel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás

22 éve

2004 – Megkezdte működését a Facebook, az amerikai alapítású közösségi hálózat.

Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az alapító Mark Zuckerberg nagyon hasznosnak találta egyetemi előkészítő iskolájának, a Phillips Exeter Academynek fényképes, nyomtatott, könyv alakú kiadványát, ezt akarta megvalósítani az interneten. Az első verzió a Facemash nevű alkalmazás volt, amit Adam D'Angelo, aki Zuckerberg barátja készített el az egyetemisták számára. A programnak olyan sikere lett, hogy használóinak száma a százezret is meghaladta. Népszerűsége gyorsan növekedett, mára a Facebook a világ leggyakrabban használt közösségi hálózatává vált. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika

105 éve

1921 – Megszületett Betty Friedan amerikai feminista, aktivista, írónő.

1963-ban adta ki The Feminine Mystique című könyvét, 1966-ban megalapította a NOW-t, amelynek 1970-ig volt az elnöke. A The Feminine Mystique (A Női Csoda) című könyvében a hagyományosan a nőkre kényszerített háziasszony-szerep elleni lázadást részletezi. Az azóta kultikussá vált műben sok nő ráismert az előző női generáció életének pontos megjelenítésére, egy olyan életre, amelyet nem akart folytatni. Három évvel később másokkal együtt megalakította a National Organisation for Women (NOW) elnevezésű nőmozgalmi szervezetet, és éveken át az amerikai mozgalom vezéregyéniségeként aktívan részt vett a női jogokért folytatott küzdelemben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom

102 éve

1924 – Befejeződött az első Téli Olimpia a franciaországi Chamonix-ban.

A Franciaországban rendezett első téli játékokat valójában csak 1926-ban nevezték ki Olimpiának, 1924-ben, a versenyek idején még a nyári Olimpia kiegészítéseként, nemzetközi téli sportheteknek hívták az eseményt. Korábban a skandináv államok tiltakoztak a Téli Olimpia ellen, mert veszélyben érezték saját, nagy múltú versenyeiket. Ugyanakkor az 1920-as antwerpeni Nyári Játékokon már szerepelt a műkorcsolya és a jégkorong, így egyre nyilvánvalóbbá vált a különválasztott Téli Olimpia létjogosultsága. Chamonix-ban 16 ország 258 sportolója mérte össze tudását öt sportág 14 versenyszámában. A síszámokat csak norvégok nyerték, az éremtáblázaton is ők végeztek az élen. Az abszolút sztár a finn gyorskorcsolyázó Clas Thunberg volt, akinek 3 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérmet sikerült begyűjtenie, de honfitársa, a szintén gyorskorcsolyázó Julius Skutnabb sem maradt el sokkal mögötte, ő a dobogó mindhárom fokát megjárta egyszer. Az első Téli Olimpián négy magyar sportoló vett részt, közülük a legeredményesebb Németh Ferenc síelő volt, aki az 50 kilométeres versenyen a 33 fős mezőnyből huszadikként ért célba. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

94 éve

1932 – Megkezdődött a harmadik Téli Olimpia, melynek helyszíne az amerikai Lake Placid volt.

A svájci Olimpiához hasonlóan az Egyesült Államokban sem kedvezett az enyhe időjárás a 17 országból érkezett 252 sportolónak. Ráadásul, hogy érdekesebbek legyenek a versenyek, a rendezők megváltoztattak néhány dolgot. A gyorskorcsolyázók például nem párosával, hanem csapatosan versenyeztek a jégen, a síelőknek pedig az eddigieknél veszélyesebb terepeket jelöltek ki. Emiatt sok gyorskorcsolyázó (köztük olyan sztárok és korábbi olimpiai bajnokok, mint például a finn Clas Thunberg) el sem indult a versenyeken. A norvég műkorcsolyázónő, Sonja Henie azonban megszerezte második olimpiai aranyérmét, negyedszerre is bajnok lett Kanada jégkorongcsapata, és a magyaroknak is sikerült a dobogóra kerülni, a Rotter Emília-Szollás László műkorcsolyázópáros harmadik helyezést ért el. Ezen az Olimpián történt, hogy bobszámban bajnok lett az az Eddie Eagen, aki Antwerpenben félnehézsúlyú ökölvívóként diadalmaskodott; ezzel ő az egyetlen sportoló, aki téli és nyári olimpián is szerzett bajnoki címet. Az éremtáblázaton a házigazdák végeztek az élen, 6 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzéremmel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

80 éve

1946 – Tildy Zoltán köztársasági elnök Nagy Ferencet nevezte ki miniszterelnöknek.

Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után nevezte ki, tisztségét 1947.05.30-ig töltötte be. Hat elemit végzett szülőfalujában, Bissén, majd 1931-ig szülei kisbirtokán dolgozott, valamint favágást, fuvarozást és napszámot is vállalt. Helyi újságokban, majd 1929-től a Pesti Hírlapban is jelentek meg paraszti tárgyú írásai, neve országosan ismertté vált. Monográfiájával a Faluszövetség pályázatán aranyérmet nyert szülőfalujában. 1924-ben belépett Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába, amelynek 1928-tól 1930-ig Baranya vármegyei alelnöke volt. 1930-ban többek között Tildy Zoltánnal megalapította az FKgP-t, és főtitkára volt 1930. októberétől 1945. augusztusig. 1932-ben Budapestre költözött családjával együtt, 1933 és 1935 között a Független Kisgazda című hetilapot is szerkesztette. 1939-ben bekerült a képviselőházba az FKgP Baranya vármegyei listáján. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség létrehozásának egyik kezdeményezője, 1941-től 1943-ig elnöke is volt. 1942-ben csatlakozott a Magyar Történelmi Emlékbizottsághoz, kiállt az alkotmányosság védelme mellett, bírálta az egyoldalú német orientációt. 1943 nyarán aláírta az FKgP Kállay Miklós miniszterelnökhöz címzett memorandumát, amelyben a háborúból való kilépést és a semlegesség kinyilvánítását követelték. Támogatta az FKgP és az MSZDP pártszövetségét. A német megszállás után illegalitásba kényszerült, de már 1944. áprilisában önként jelentkezett a Gestapónál, hogy elkerülje családja Németországba hurcolását. Áprilistól októberig a Gestapo fogságban tartotta, majd a nyilaspuccs után bujkálnia kellett. Az ostrom megszűnése után, 1945. januárjában hozzákezdett az FKgP újjászervezéséhez, a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett, majd februárban Debrecenbe ment, ahol a kommunista vezetőkkel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal találkozott. Áprilistól nemzetgyűlési képviselő és az Országos Földbirtokrendező Bizottság alelnöke, majd az Országos Gazdasági Tanács és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagja, újjáépítési miniszter, az FKgP, a Nemzetgyűlés elnöke és a kollektív államfői testület, a Nemzeti Főtanács tagja volt. 1946.02.04-én miniszterelnökké nevezték ki, miután Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választották. Igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani a koalíciós partnerekkel, a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, valamint az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió követével, a pártközi megállapodásokhoz szigorúan tartotta magát. Ragaszkodott hozzá, hogy pártja politikai súlyának megfelelően legyen képviselve valamennyi hatalmi ágazatban, így akaratlanul is szembekerült a baloldallal, főként a kommunistákkal. Engedmények árán törekedett a politikai béke megőrzésére: eltűrte a kisgazda képviselők kizárását a parlamentből, a nagybankok állami ellenőrzését, valamint négy nehézipari üzem állami kézbe vételét. 1946-ban járt Moszkvában, az USA-ban és Nagy-Britanniában, majd hazafelé Párizsban szembesült azzal, hogy a magyar békecélokhoz egyik nagyhatalomtól sem remélhet támogatást. Ősszel, a kommunista párt III. Kongresszusát követően kijelentette, hogy a Kisgazdapárt nem hajlandó további engedményekre, és megakadályozza pártja baloldali hatalmi előretörését. 1947 elején a kommunisták köztársaság-ellenes összeesküvés-t lepleztek le, amit az FKgP koalícióból való eltávolítására, végső soron felszámolására használtak fel. Tavasszal hozzáláttak a miniszterelnök végleges eltávolításához, személyét belekeverték az úgynevezett összeesküvésbe. Nagy Ferenc Svájcban töltötte szabadságát, ahonnan május 30-án közölte, hogy nem tér vissza Magyarországra és lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Június 3-án kizárták az FKgP-ből, októberben megfosztották állampolgárságától, 1948-ban a vagyonát is elkobozták. Kivándorolt az USA-ba, Washington mellett vásárolt egy farmot, ahol gazdálkodott, majd 1951-től ismét csak a politikával foglalkozott. Részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány megalapításában, amelynek 1955 és 1957 között elnöke is volt. Közreműködött a kelet-közép-európai parasztpártok vezetőit összefogó Nemzetközi Parasztunió létrehozásában, ennek alelnöki tisztségét 1948-tól 1964-ig töltötte be. Az USA külügyminisztériumának felkérésére és támogatásával körutat tett a távol-keleti államokban, és figyelmeztett a rájuk leselkedő kommunista veszélyre. Előadásokat tartott amerikai felsőoktatási intézményekben, 1957-ben a Kaliforniai Egyetem díszdoktora lett. 1970-ben vonult vissza a politikai élettől felesége betegsége miatt. A kommunista rendszer által előkészített és engedélyezett hazalátogatása hirtelen halála miatt már nem valósulhatott meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

50 éve

1976 – Megkezdődött a tizenkettedik Téli Olimpia az ausztriai Innsbruckban.

12 év elteltével az ausztriai Innsbruck újabb Téli Olimpiát rendezhetett, miután az amerikai Denver nem tudta felvállalni a rendezéssel járó költségeket. Kanada ismét távollétével tüntetett, de svéd versenyzők sem érkeztek Ausztriába. Viszont ezen az olimpián szerepelt először a jégtánc, amelyet a szovjet Pahomova-Gorskov páros nyert; és ugyanebben a számban örülhettünk a Regőczy Krisztina-Sallai András által alkotott duó ötödik helyének. Az éremtáblázat élén, talán mondani se kell, ismét a Szovjetunió végzett 13 arany-, 6 ezüst- és 8 bronzéremmel. A szovjet jéghoki-válogatott negyedszerre is bajnok lett, tatjana Averina gyorskorcsolyázónő két arany- és két bronzérmet zsebelt be, a síelőnő Raisza Szmetanyina pedig két arany- és egy ezüstérmet szerzett hazájának az északisí-számokban. Mégis a 25 éves, nyugat-német Rosi Mittermeier volt az igazi sztár: semmit nem vártak tőle, mégis megnyerte a lesiklást, a műlesiklást, és még egy ezüstérmet is sikerült összeszednie az óriás műlesikló versenyen. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

13 éve

2013 – Meghalt Udvardi Erzsébet, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő.

Szülővárosában tanult festeni, majd Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. 1955 óta kiállító művész. 1961-ben elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat. 1958-tól Badacsonytomajban telepedett le, fő ihlető forrása a környező táj, melyről tájképeit és életképeit festette kezdetben posztimpresszionista stílusban, később már a táj és a környezet hangulatait igyekezett megragadni, összefoglalni expresszív szürrealista stílusú festményeken. Foglalkoztatták a biblikus témák, a szentek élete. Köztéri művei gyakran templomokat, kápolnákat, kegyhelyeket díszítenek. 1984-ben vállalkozott arra, hogy a tapolcai Szentkút tönkrement Madonnája helyett új Madonnát fessen. Műveit számos közgyűjtemény őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria. Érdemes művész, 1998-tól Baja díszpolgára. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Alkotás Magyar