29
éve
Meghalt kategória
6
éve
2020 – Meghalt Jiri Menzel, Oscar-díjas cseh rendező, színész (Szigorúan ellenőrzött vonatok, Sörgyári capriccio).
1967-ben a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmje megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Ismertebb filmje még: Sörgyári capriccio; Az én kis falum; A hullaégető. Több mutatása
460
éve
1566 – Szigetvárnál 72 éves korában meghalt I. Szulejmán szultán.
Uralkodása idején (1520-1566) a Török Birodalom hatalompolitikai és kulturális fénykorát élte, területi kiterjedése ekkor volt a legnagyobb. Hódításaival újjáélesztette a régi nemzetközi kereskedelmi útvonalakat a Közel-Keleten. I. Szulejmán halála után hanyatlani kezdett az oszmán birodalom. Utódja fia, II. Szelim szultán és kalifa volt. (született 1494.11.06.). Több mutatása
104
éve
1922 – Meghalt Mihalik Kálmán egyetemi tanársegéd, zeneszerző, a Székely (Erdélyi) Himnusz komponistája.
Mihalik édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Kolozsváron érettségizett, majd az I. világháborúban négy évig a fronton szolgált. A románok által elüldözött kolozsvári egyetemmel ő is Szegedre költözött, ésReinhold professzor tanársegédje lett. Itt szerezte -Csanádi György szövegére - a Székely (másik ismert nevén Erdélyi) Himnusz zenéjét. A mű a román uralom alá került Erdély székely magyar lakosságának második himnuszává vált, bár elénekléséért súlyos büntetés járt.1989 után, a rendszerváltás óta népszerűsége törvényszerűen növekszik, s a Himnusz és a Szózat után harmadik nemzeti imaként foglalja el a helyét a magyar érzelmű közösségek tudatában. (Született 1896.03.12) Több mutatása
100
éve
1926 – Meghalt Mária Valéria, aki Ferenc József császár és magyar király és Sissy bajor hercegnő lánya volt.
Alsó-ausztriai wallseei kastélyában 56 éves korában halt meg. Ferenc József császár és magyar király és Erzsébet (Sissy) bajor hercegnő legkisebb lánya . Magyar-nemzeti szellemben neveltették, majd 1883-tól Bécsben német nyelvet, történelmet és irodalomat tanult. Édesanyjához hasonlóan több lírai költeményt is írt, amelyek kis példányszámban 1884-ben verseskötetben is megjelntek, naplója jelentős forrásmű a történészek számára, valamint pedagógiai tartalmú vallásos elmélkedései is említésre méltók. Közösen adta ki a császárnéval az "Ein Herbst im Süden" ("Egy ősz délen") című könyvet. Gyakran ekísérte édesanyját magyarországi, salzkammerguti, merániai, németországi, franciaországi és angliai utazásaira. 1890-ben házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, a Habsburgok toscanai ágából származó Ferenc Szalvátorral. Mária Valéria szívesen folytatott jótékonysági tevékenységet. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején katonai kórházat rendezett be, majd a "Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt alapította meg, amiért a helybéliek "Wallsee angyalá"-nak nevezték el. Emellett finanszírozta kolostorok és templomok működését, a szegények megsegítésére alapítványokat hozott létre, valamint több jótékonysági egyesület védnöke is volt. Az ausztriai fordulat után az 1919. évi Habsburg-törvényt elismerte, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Az alsó-ausztriai Sindelburghban nyugszik. Több mutatása
84
éve
1942 – Meghalt Szilágyi László költő, író, újságíró, operett-szövegkönyvíró (Én és a kisöcsém).
Az ő munkája a népszerű Én és a kisöcsém című operettet, amiből slágerdal is készült. Szilágyi László verseit szívesen közölték a lapok, s könnyed hangú egyfelvonásosait, tréfáit különböző kabarékban mutatták be. 1923-ban írta első operettjét, a "Levendulát". A műfajnak két évtizeden át legügyesebb, legkeresettebb képviselője volt, aki nem csak a librettót, de a zeneszámok verseit is maga írta. Leghíresebb operettjei a Csókos asszony, az Eltörött a hegedűm, a Mária főhadnagy, valamint az Én és a kisöcsém. Több művét megfilmesítették. (Született 1898.10.02) Több mutatása
49
éve
1977 – Meghalt Hajnal Anna költő, író, műfordító.
Hajnal Anna 1937-38-ban Trencsényi Waldapfel Imrével együtt szerkesztette az Argonauták című rövid életű irodalmi folyóiratot. 1949-től könyvkiadói lektor volt. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Költeményeiben gyakoriak az antik mintákra utaló képek. Számos gyermek- és ifjúsági könyvet is írt. Fordított az angol költészet remekműveiből. Létrehozta a Tóth Árpád Társaságot, amelynek tagjai a kor jeles írói, költői, kritikusai voltak. 1947-ben Baumgartner-díjat, 1966-ban József Attila-díjat kapott. Több mutatása
36
éve
5
éve
2021 – Meghalt Jean-Paul Belmondo francia színész (Cartouche, Borsalino, A profi).
Édesapja szobrász, édesanyja festő volt. Tehetséges volt bokszban, Papp László rajongó volt. 1950-től játszott színpadon és 1953-tól filmezett. A Francia Színművészeti Szövetség elnöke volt 1963-tól 1966-ig, filmjei mellett sikeres színpadi színész is volt. Jó barátja volt Alain Delon francia színésznek. Mintegy nyolcvan filmben játszott, a filmes új hullám legnevesebb alkotásaiban tűnt fel, világsztárrá kalandfilmes szerepei emelték. Filmes partnerei voltak Sophia Loren, Gina Lollobrigida, Claudia Cardinale. Több mutatása
158
éve