Ma Marcell névnapja van

Meghalt kategória

37 éve

1989 – Meghalt Georges Simenon belga író (Maigret felügyelő).

Simenon a XX. század egyik legtermékenyebb írója volt, naponta akár 60-80 oldalt is írt. Irodalomjegyzéke majd 200 regényt, több mint 150 novellát, néhány önéletrajzi művet, számos cikket és rengeteg ponyvaregényt tartalmaz, amiket több mint két tucat név alatt írt. Összesen körülbelül 1,4 milliárd példányt nyomtattak műveiből. Több mutatása

Teljes esemény 0

1989. 09. 04. Meghalt Film/Média Irodalom

1 éve

2025 – 91 éves korában meghalt Giorgio Armani olasz divattervező.

Eredetileg orvosnak készült, majd kirakatrendezőként és eladóként dolgozott Milánóban. 1975-ben, 41 évesen alapította a cégét. A tervezőnek komoly szerepe volt a mai "uniszex" divatirány kialakításában. "Én voltam az első, aki lágyította a férfiak imázsát, és megkeményítette a nőkét". Armaninak köszönhetően lett Milánó a világ egyik divatfővárosa. A divatiparban egyedülállóként, Giorgio Armani egyedüli részvényese volt cégének. Több mutatása

Teljes esemény 0

2025. 09. 04. Meghalt Alkotás

194 éve

1832 – Meghalt báró Zách János Ferenc csillagász, geodéta, akadémikus, a londoni Royal Society tagja.

Báró Zách Ferenc katonatisztként részt vett az osztrák birodalom teljes feltérképezése céljából végzett földrajzi hosszúságmérésekben. 1770-80-ban a lembergi egyetemen tanított,1781-83-ban a párizsi obszervatóriumban dolgozott, majd Londonban csillagászati megfigyeléseke tvégzett. 1786-ban Gothába került, ahol 1792-ben az ő tervei alapján épült fel a gothai obszervatórium, amelynek 1806-ig igazgatója volt. Itt megalapította és 1813-ig szerkesztette az első csillagászati folyóiratot, a Monaliche Correspondenz-et. Tudományos munkásságának elismeréseként a legnagyobb tekintélyű tudóstársaság, a londoni Royal Society 1804-ben felvette tagjai sorába. 1815-től Genovában élt, ahol szintén az ő vezetésével létesült obszervatórium. Élete végén Párizsba költözött. (Született 1754.06.13) Több mutatása

Teljes esemény 0

1832. 09. 04. Meghalt Technika Magyar

124 éve

1902 – Meghalt Heller Ágost természettudományi író, tudománytörténész, akadémikus.

Heller Ágost a budai József Ipartanodában a vasúti mérnöki tanfolyam elvégzése után, 1866-bar mérnöki oklevelet szerzett.1867-ben tanársegéd volt a Műegyetemen, 1868-ban pedig matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1869-ben ösztöndíjjal Heidelbergbe ment, s közben Gustav Kirchhoff német fizikus laboratóriumában is dolgozott. 1870-től, 28 éven át a budai főreáliskola tanára volt, s 1872-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa volt. Pályafutásában nagy szerepet játszott a tudománytörténet. Első jelentős munkája 1882-84 között jelent meg Stuttgartban, két kötetben Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit (A fizika története Arisztotelésztől a legújabb időkig) címmel. Másik fő műve, A fizika története a XIX. a században, szintén két kötetben látott napvilágot 1896-98 között Budapesten. (Született 1843.08.06) Több mutatása

Teljes esemény 0

1902. 09. 04. Meghalt Magyar

22 éve

2004 – Meghalt Astrid Varnay, magyar származású drámai szoprán majd mezzoszoprán énekesnő.

Eredeti neve: Ibolyka (Violet) Astrid Maria Varnay. Szülei Magyarországon születtek és mindketten énekesek voltak, Astrid operaházakban nőtt fel. Violet 22 éves korára folyékonyan beszélt magyarul, németül, angolul, franciául, olaszul és 15 drámai szoprán főszerepet tudott ebből 11 Wagner hősnő volt. Felső hangregisztere szinte határtalannak tűnt. Tanára Hermann Weigert, a Metropolitain karmestere és korrepetítora volt, aki később a férje is lett, Amerikában éltek. A világ legnagyobb operaházaiban lépett fel elsősorban Wagner és Strauss operáiban. Végül Münchenben telepedett le. Amikor úgy érezte, hogy a hangja már nem felel meg a drámai szoprán szerephez, akkor kezdte a mezzoszoprán szerepeket énekelni. 55 éven keresztül énekelt operákban. Több mutatása

Teljes esemény 0

2004. 09. 04. Meghalt Zene Magyar Színház

124 éve

1902 – Meghalt Edward Eggleston amerikai lelkész, író és szerkesztő.

Eggleston pályája elején metodista vándorprédikátorként és bibliaárusként lóháton járta az USA közép-nyugati tájait, majd 1870-ben felekezetet alapított, később folyóirat - szerkesztő és író lett. Irodalmi munkásságával jelentős szerepet játszott a realista ábrázolásmód meghonosításában az amerikai irodalomban. Indiana állam isten háta mögötti településeinek sivár világát tárgyilagosan szinte szociografikus pontossággal örökítette meg. Legismertebb regénye, Az indiaisai tanító 1871-ben jelent meg. 1879-ben Európába utazott, ahonnan visszatérve belekezdett hazája kultúrtörténetének megírásába. A nagyszabású vállalkozásból azonban csak két kötet készült el. (Született 1837.12.10) Több mutatása

Teljes esemény 0

1902. 09. 04. Meghalt