5
éve
Meghalt kategória
50
éve
1976 – Meghalt Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, a nőmozgalom egyik vezetője, a Magyar Forradalmi Tanács elnöke.
A belgiumi Blankenberghe-ben 86 éves korában halt meg. Az emigrációs mozgalomban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke volt. 1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, ő szerkesztette a Nőmunkás című lapot. 1920-ban lépett be az MSZDP-be, 1922-48 között tagja volt a párt vezetőségének, s parlamenti képviselőként is tevékenykedett. 1945 után ellenezte az MDP-vel való együttműködést, a két munkáspárt egyesülését, s inkább a polgári erőkkel kereste a szövetséget. Mint a munkásegység ellenzőjét 1948-ban kizárták a pártból, egy évvel később pedig koholt vádak alapján letahóztatták. 1954-ben szabadult, 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, s november elején két napig Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott és nem tért vissza Magyarországra. Belgiumban telepedett le, s a Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. A magyar emigráció egyik vezéregyéniségeként 1957 és 1961 között ő szerkesztette a Londonban megjelent Népszavát. 1990-ben hazahozták hamvait és Budapesten magyar földbe helyezték örök nyugalomra. Több mutatása
151
éve
1875 – Meghalt Szelestey László költő (Érzelemvirágok, Falu pacsirtája, Tündérkirály, Egy rab álmai).
Szelestey indította meg és szerkesztette a Szépirodalmi Közlönyt. Költészete az 1840-es években erősen Bajza és az almanach líra hatása alatt állt, később a Petőfi népiességét utánzó petőfieskedők közé tartozott. 1860-ban Vas megye főjegyzője, 1861-ben országgyűlési képviselő. 1864-ben Habsburg - ellenes szervezkedés vádjával hat évi várfogságra ítélték; 1867-ben szabadult. Több mutatása
85
éve
80
éve
1946 – Meghalt Góth Sándor színész, rendező és műfordító, színészpedagógus.
Góth Sándor 1896-ban a Vígszínház tagja lett, s - rövid időt leszámítva- az maradt haláláig. Széles skálájú színész volt, különösen vígjátékbeli alakításai voltak híresek, de kiváló volt drámák főszerepeiben is. Kivételes műveltségével, gazdag színészi eszköztárával, könnyed játékmódjával a népszínházi stílus egyik megteremtője volt. A magyar filmgyártás egyik úttörőjeként is nevet szerzett, 1911-től a rövid életű Hunnia Filmgyár csaknem valamennyi filmjét ő rendezte, s a hangosfilm - korszakban játszott is. Több mint félszáz színdarabot fordított le magyarra. 1931-39 között a Színiakadémián tanított. (Született 1869.10.19) Több mutatása
74
éve
1952 – Meghalt Marek József, Kossuth-díjas állatorvos, kutató.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt, pályatársával, Hutÿra Ferenccel együtt a magyarországi állatorvos-tudomány legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert tudós- és szerzőpárosát alkották. Az állatorvosi belgyógyászat területén nevéhez fűződik több állatbetegség – Marek-betegség, májmételykór, kergekór, angolkór stb. – feltárása és gyógymódjának kidolgozása. Az Állatorvosi Főiskola belgyógyászati tanszéke és belklinikája élén töltött harmincnégy esztendő (1901–1935) alatt intézményét világszerte elismert állatorvosképző tanintézetté és tudományos műhellyé, klinikai és állat-egészségügyi ellátóhellyé fejlesztette.Budapest VII. kerületében 1958 óta utca van róla elnevezve. Több mutatása
58
éve
48
éve
36
éve
1990 – Meghalt Bencze Ferenc, Balázs Béla-díjas színész.
Nagyváradon született évtizedekig játszott romániai magyar színházakban, főként népszínművekben és operettekben szerepelt, táncos-komikus is volt. Bacsó Péter 1971-ben készült Kitörés című filmjében szerepelt először, majd sok magyar filmben játszott, például a Makrában és az Az ötödik pecsétben. 1977-ben költözött végleg Magyarországra, s előbb a MAFILM társulatának tagja volt, majd a veszprémi színházhoz szerződött. Több mutatása
19
éve