714
éve
Meghalt kategória
457
éve
1569 – Meghalt id. Pieter Bruegel, a flamand Brueg(h)el festőcsalád legjelentősebb tagja, aki sok apró alakot festett tájképekbe.
1525 körül született, a pontos dátum nem ismert. A név eredeti írásmódja Brueghel, de id. Pieter a h-t elhagyta, gyermekei azonban az eredeti írásmód szerint használták a nevüket. A korabeli világ életképeit, valamint vallási tárgyú és történelmi témákat dolgozott fel, általában rengeteg apró alakkal. Tájképei nagy fordulatot jelentettek a nyugati művészetben, mert ő a tájat és a benne tevékenykedő embereket egységben ábrázolta, míg őelőtte a táj csak háttér volt vallási témákhoz. Legismertebb képei: Parasztlakodalom, Flamand közmondások, Bábel tornya építése. Több mutatása
197
éve
1829 – Meghalt Vitkovics Mihály, az első író, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre (A költő regénye).
Nyelvújító, költő, meseíró volt. Vitkovits részt vett az MTA felállításának előkészítésében. Népdalkísértetei, szerb népdal- és rege átdolgozásai az első eredmények e műfajban. Jó nevű ügyvédként került kapcsolatba több tekintélyes családdal, s kötött barátságot a pesti írókkal. Ő fordította szerb nyelvre Kármán József "Fanni hagyományai" című művét s ezzel utat nyitott a magyar irodalom külföldi megismertetéséhez. Több mutatása
160
éve
1866 – Meghalt Czuczor Gergely költő és nyelvész, bencés tanár, akadémikus.
Czuczor 1845-66 között az Akadémia megbízásából - élete végéig, kisebb - nagyobb megszakításokkal - a magyar nyelv szótárának összeállításával foglalkozott.1848 végén Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót. Ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. 1851-ben szabadult Kufsteinból. Ettől kezdve ismét a szótáron dolgozott, illetve a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Munkássága kiterjedt történelmi, földrajzi és más tárgyú ismeretterjesztő művekre, fordításokra. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője, fő műve az Augsburgi ütközet, amely a kalandozó magyarok 901. évi győzelméről szól. Ódái és balladái a hazafias liberalizmus eszméit fejezik ki a romantika eszközeivel. Több mutatása
155
éve
1871 – 64 éves korában meghalt Stand Watie cherokee törzsfőnök.
A Szövetséges Hadsereg első cherokee ezredének létrehozója és vezetője volt.
78
éve
1948 – Meghalt Putnoky László vegyészmérnök, az üvegipar egyik európai szaktekintélye.
Putnoky László egyetemi tanulmányait Karlsruhéban végezte, 1911-ben szerzett diplomát, 1913-ban pedig vegyészmérnöki doktori szigorlatot tett, közben több külföldi tudományos műhelyben is dolgozott. Hazatérése után a budapesti Műegyetem Elektrokémiai Tanszékén kezdett dolgozni, ahol 1918-ban megbízták a Szervetlen Kémiai Csoport megalakításával. Legfőbb tudományos eredményei az üvegféleségek előállítása és az üveggyártási problémák megoldása területén születtek. Tudományos munkássága mellett fontosnak tartotta a tanítást is, több tantervi reform készítésében vett részt. 1930-tól haláláig a legfelső bíróság vegyipari szakértője volt. Több mutatása
50
éve
1976 – Meghalt Mao Ce-tung kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik alapító tagja.
Mao Ce-tungot 1931-ben választották meg a Kínai Tanácsköztársaság Központi Végrehajtó Bizottsága elnökévé, valamint a tanácskormány vezetőjévé.1934-36-ban egyik irányítója volt a "hosszú menetelésnek", a. kínai Vörös Hadsereg áttelepítésének délről az ország észak-nyugati vidékeire.1935-től fokozatosan átvette a párt vezetését. 1949-ben, a Kínai Népköztársaság megalakulásakor kormányfővé, 1954-ben államelnökké választották. Ez utóbbi tisztséget 1959 áprilisáig töltötte be, amikor a KKP elnöke lett. Az1950-es évek második felétől ellenfeleinek legyőzése és az ország fejlődésének felgyorsítása céljából Mao Ce - tung vezetésével bontakozott ki a "három vörös zászló" mozgalma (új általános irányvonal, nagy ugrás, népi kommunák), amely válságba sodorta a gazdaságot, a külpolitikában pedig Szovjetunió - és Egyesült Államok - ellenes nagyhatalmi sovinizmushoz vezetett. Mao eszmerendszere vált meghatározóvá Kínában, nézetei érvényességét más országokra (elsősorban a harmadik világ országaira) kiterjesztve a forradalom exportjának lehetségességét és szükségességét hirdette. 1966-ban ugyancsak Mao kezdeményezésére bontakozott ki Kínában az ún. "kulturális forradalom", s miután a pártelnök ellenzékét lesöpörték a színről, az 1969. évi IX., majd az 1973. évi X. pártkongresszus ismét leszögezte a szervezet alapszabályában, hogy Mao eszméi képezik a párt elméleti alapjait. Több mutatása
42
éve
1984 – Meghalt Máté Péter énekes, zeneszerző (Elmegyek, Hull az elsárgult levél).
37 évesen, szívroham következtében hunyt el. A huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt. Feleségével Dékány Saroltával, valamint az Expressz együttessel is dolgozott együtt. Életében mindössze 4 lemeze jelent meg, halála óta több mint 20. Elmegyek? című dala ?Nicolas? címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Több mutatása
23
éve
2003 – 95 éves korában meghalt Teller Ede atomfizikus.
A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölése szerint. Az intézet 1952-es megalapításában nagy szerepe volt az atomtudósnak, és amelynek Teller 1958 és 1960 között igazgatója volt. 1908. január 15-én született Budapesten. A Trefort utcai gimnáziumban érettségizett, és Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, de az erősödő antiszemitizmus miatt a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai karán tanult tovább. Müncheni tanulmányai idején villamosbaleset következtében elvesztette a jobb lábfejét. 22 éves korában szerzett doktorátust Lipcsében, Werner Karl Heisenbergnél, aki tehetségét felismerve komoly feladattal bízta meg: a hidrogénmolekula energiaszintjével foglalkozó cikkek ellentmondásait kellett megvizsgálnia. Disszertációjának témája a hidrogénion volt, munkájával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. Göttingenben kezdte pályáját, ahol Max Born vezetésével Heisenberg, Wolfgang Pauli, Neumann János, Wigner Jenő és Julius Robert Oppenheimer is dolgozott. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. Szilárd Leó ekkor már Angliában élt, és Teller részben az ő támogatásával kapott állást a londoni egyetemen, majd Niels Bohrhoz ment Koppenhágába. 1934-ben Budapesten megnősült, majd Londonba költözött, ahol Rockefeller-ösztöndíjat nyert. 1935-ben előadónak hívták Princetonba, s professzornak a George Washington Egyetemre. Teller az utóbbit választotta, ahol magfizikával kezdett foglalkozni. Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett. Teller 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott elő, s csatlakozott Enrico Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Tellert eleinte nem engedték a kutatások közelébe, mert rokonai éltek a nácibarát Magyarországon, de Oppenheimer kérésére később mégis megbízhatónak minősítették. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. Kettejük közt sokszor támadt feszültség, együttműködésük mégis gyümölcsöző volt. Teller a plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, kutatásában felmerült a magfúzió lehetősége is. Az ezt felhasználó "szuperbomba" (a hidrogénbomba) is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban ekkor még háttérbe szorította ennek kutatását. A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. 1951-ig csak kis haladást értek el a termonukleáris eszközök tervezésében. Ekkor Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására. Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához. Az e két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, ennek alapján valósult meg a hidrogénbomba. Az elmélet és gyakorlat összehangolása céljából Teller és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten, 1951-ben. A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű - 10 millió tonna TNT erejű - robbantással 1952-ben Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről. 1951-ben visszatért a chicagói egyetemre. A kormány 1954-ben vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, mert gyanakodott rá baloldali kapcsolatai miatt, s Teller nem épp kedvezően nyilatkozott volt főnökéről. Bár a vallomás nem volt perdöntő, az amerikai fizikusok sokáig nem bocsátották meg Teller szereplését. Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. Ellenezte az 1963-as atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. A 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) - vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen. 2003. július 23-án George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki. 1991-ben látogatott először haza. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott. 1997-ben a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. Több mutatása
125
éve