13
éve
Meghalt kategória
9
éve
2017 – 96 éves korában elhunyt Szilárd Klára festő- és szobrászművész.
Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el Izraelben, Brazíliában és Svájcban, 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. 1944-ben külföldre menekült, diplomát szerzett az Ecole des Beaux-Arts-on, Genfben. 1951-ben Izraelbe költözött, élt Tel-Avivban, Ramat Ganban és huszonhat évig Jaffán. Férje az Izraeli Szimfonikus Zenekar tagja volt, otthonukban aktív zenei élet folyt. Zsinagóga-üvegablakai egyetemes kultúrtörténeti jelentőségűek, tizennégy zsinagógába tervezett ólmozott, színes, vallásos témájú üvegablakokat, melyeken igyekezett megtalálni a régi zsidó jelképek, a tizenkét törzs szimbólumainak modern megfogalmazását. Grafikai és szobrászati munkássága is jelentős, hegesztett vasszobrokat is készített. 1991 és 2001 között lakást és műtermet tartott fenn Párizsban, 1993-ban visszatelepült Magyarországra. Nyaranként szentendrei műtermében dolgozott, ahol nagyméretű plasztikáiból szoborparkot hozott létre. Olajképeiben és akvarelljeiben a város számos részletét megörökítette. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Török Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár.
Hamvait 2021. október 14-én, csütörtökön 15 órakor helyezték örök nyugalomra az általa tervezett Magyar Szentek Templomában (1117, Budapest, Magyar tudósok körútja 1.) Több mutatása
4
éve
2022 – Meghalt Bráda Tibor, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, A Magyar Festészet Napja alapítója.
A dunapART alkotóközösség művészeti vezetője. Festményei megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében. Több intézmény üvegablakát készítette, ő maga a dunaújvárosi Krisztus Király főtemplom festett ólomüveg ablakainak tervezését tartotta főművének. Több mutatása
963
éve
1063 – Csatába menet belehalt sérüléseibe I. Béla magyar király.
Dömösi kúriájában rászakadt a trónépítmény és súlyosan megsebesítette. Ennek ellenére csatába indult, de út közben meghalt. Béla herceget 1060.12.06-án koronázták királlyá, addig testvérével, az 1047 óta uralkodó I. Andrással osztozott a hatalmon. I. András örökösévé és a Magyarország 1/3 területén létrehozott dukátus (hercegség) urává tette. A két testvér között 1057-ben romlott meg a kapcsolat, amikor I. András kiskorú fiát, Salamont királlyá koronáztatta és örökösévé tette. 1059-ben Béla herceg lemondott a koronáról. Lengyelországba menekült, ahol sereget gyűjtött és hazatérve 1060-ban háborút indított a trónért. I. András súlyosan megsebesült, fogságba esett és belehalt sérüléseibe. I. Béla trónralépése után Salamon anyjával együtt IV. Henrik német-római császár udvarába menekült. A császár mindenképpen Salamont akarta hatalomra segíteni, így 1063. szeptemberében seregével betört az országba. A súlyosan megsebesült I. Béla a német sereg ellen akart vonulni, de útközben, a Rábca vidékén sérüléseibe belehalt. Szekszárdon, az általa alapított bencés apátságban temették el. Több mutatása
377
éve
1649 – Az írországi Drogheda városában az angolok tömeges kivégzéseket rendeztek.
Oliver Cromwell a köztársasági államtanács vezető alakja a droghedai vérfürdővel leverte az írek 1641 óta tartó királypárti felkelését. 1641.10.23-án a katolikus írek Ulsterben több ezer új angol és skót telepest gyilkoltak meg. Az "ír rebellió" előzménye Strafford grófjának lefejezése volt. I. Károly angol királynak fel kellett áldoznia legfőbb tanácsadóit, Thomas Wentworth-öt, Strafford grófját és William Landot, Canterbury érsekét a parlament vádemelése alapján. Strafford 1633 óta volt Írország kormányzója, kemény kezű politikájával és az Ulsterben letelepített protestánsok támogatásával megerősítette a királyi hatalmat Észak-Angliában és Írországban. Az angol polgárháború részeként I. Károlynak az írek felkelését csak részben sikerült levernie, mivel Írország elszántan folytatta ellenállását Angliával szemben. Több mutatása
55
éve
1971 – Moszkvában meghalt Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet-orosz politikus, párt és állami vezető.
Nyikita Hruscsov 1938-49 között az Ukrán Kommunista Párt első titkára, majd a Szovjetunió Központi Bizottságának titkára volt. Sztálin halála után, 1953-ban lett az SZKP KB első titkára, és 1958-tól ő volt a Minisztertanács elnöke is. Nagy szerepe volt a sztálinizmus bűneinek leleplezésében. Tisztségeiből 1964-ben váltották le. Több mutatása
53
éve
1973 – Santiago de Chilében az elnöki rezidencia elleni támadás során meghalt Salvador Allende Gossens elnök.
1970 óta a Chilei Köztársaság és Dél-Amerika első szabadon megválasztott, szocialista elnöke volt. 65 éves korában érte a halálos támadás. Egy szocialistákból, kommunistákból, liberálisokból és kereszténydemokrata szakadárokból alakult népfrontos koalíció, a Népi Egység (Unidad Popular) jelöltje volt. A kongresszusban a megválasztásához szükséges szavazatokat alkotmányos garanciával biztosította a demokratikus jogállam - sajtó-, gyülekezési és oktatási szabadság - fenntartására. Chile nyomasztó gazdasági problémái miatt szociális reformokat hajtott végre, valamint a bányaipar és a bankok államosítása mellett döntött, a külföldi befolyás alól szerette volna kivonni a gazdaságot. Erre válaszul az Amerikai Egyesült Államok leállította a gazdasági segítséget, ezzel egyidejűleg zuhant a réz világpiaci ára és sztrájkba kezdtek a szállítmányozási vállalkozók. Allende megbuktatását a CIA több mint 8 000 000 dollárral pénzelte. Több mutatása
381
éve
293
éve