29
éve
Meghalt kategória
84
éve
1942 – Meghalt Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, szerkesztő (Légy jó mindhalálig).
Valószínüleg szeptember 4-én halt meg, de a halálesete a Budapest VIII. ker. polgári halotti anyakönyv 1812/1942. folyószáma alatt 1942. szeptember 5-én került bejegyzésre. A XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja. Móricz országos hírnevet a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár című elbeszélése hozta meg. 1909-ben közzétette első novelláskötetét, Ady Endre üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték. 1929 decembere és 1933 januárja között Babitssal közösen szerkesztette a Nyugatot.1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Kiváló életművéből is kiemelkedik az Erdély - trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska. Művészetével ő lett a magyar kritikai realizmus beteljesítője. Több mutatása
149
éve
1877 – 37 éves korában meghalt Crazy Horse ("Szilaj Ló") amerikai indián törzsfőnök.
Fort Robinsonban halt meg, miután utolsó "rebellis" indiánként megadta magát. Halálát bajonett-szúrás okozta, miután kétségbeesetten ellenkezett, hogy börtönbe zárják. Meggyilkolásához néhány másik lakota indián irigysége, féltékenysége vezetett. A legnagyobb és legkarizmatikusabb sziú harcos volt, akinek minden tettét népének és lakóhelyének védelme diktálta. Több mutatása
124
éve
1902 – Meghalt Rudolf Virchow német orvos, antropológus, politikus, a kórházi vonat ötletének kivitelezője.
Virchow orvosi tanulmányait Berlinben végezte. 1848-ban tanulmányozta a Felső-Sziléziában dühöngő tífuszjárványt, melyről kimerítő tudósításokat írt. 1849-ben az akkori politikai mozgalmakban való részvétele miatt elvesztette állását, ezután Würzburgban lett egyetemi tanár és az Új Kórtani Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban kültagjává választotta. Részt vett archeológiai és antropológiai kutatásokban is. Foglalkozott Berlin csatornázásának ügyével és nagy munkát végzett az 1870-71-es háborúban a sebesültek gyógyítása terén - ő szervezte meg az első kórházvonatot. Neve azzal vált széles körben ismertté, hogy kidolgozta a sejt kórtanelméletét: a betegségeket a sejtek rendellenes változásaira vezette vissza. Elmélete a maga korában pozitív szerepet töltött be, mivel megindította a sejtek működését befolyásoló gyógyszeres kezelés kutatását és a kóros alaki elváltozások beható tanulmányozását.Megkapta a Copley-érmet a Royal Society legrégibb és legmagasabb kitüntetését, ami a művészetek és a tudományok érdemrendje. Minél több területhez kell érteni ahhoz, hogy valaki a társaság tagja lehessen és ezeken a területeken kimagaslóan kell teljesítenie, hogy a díjat megkaphassa. A doktor biológus, antropológus, paleontológus, régész, tudós, politikus és természetesen orvos volt. Több mutatása
112
éve
107
éve
1919 – Meghalt Schulek Frigyes építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja (Halászbástya).
Ismertebb alkotásai: Halászbástya, Jánoshegyi kilátó, szegedi fogadalmi templom.
99
éve
1927 – Meghalt Schafarzik Ferenc geológus, egyetemi tanár.
Schafarzik miután végzett a budapesti tudományegyetemen, 1876-82-ig az ásvány - földtan tanszéken tanársegéd, majd a Földtani Intézet geológusa volt.1891-től a Műegyetemen a technikai geológia magántanára, 1904-től az ásvány-földtani tanszék tanára volt. 1910 és 1916 között betöltötte a Földtani Társaság elnöki, s élete végéig a hidrológiai szakosztály elnöki tisztét. A Magyar Tudományos Akadémiának 1902-ben lett levelező, 1916-ban rendes tagja. Fő munkái Budapest és környéke, a Cserhát és a Déli - Kárpátok földtanára vonatkoztak. Ő vezette be a hazai tudományos földrengéstani megfigyelést, hidrológiai és rendszeres földtani kutatásokat. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Schafarzik-érmet alapított. (Született 1854.03.20) Több mutatása
58
éve
34
éve
1992 – Meghalt Rajcsányi László háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető, mérnök.
Tíz országos bajnoki címet szerzett egyéniben, illetve csapatversenyben. Három olimpián (1936, 1948, 192) és három világbajnokságon (1937,1951,1953) nyert aranyérmet a kardcsapat tagjaként. Az Európa bajnokságokon 2-2 arany és bronz-érmet, az 1928-as főiskolai VB-n egyéniben és csapatban aranyérmet szerzett. Később a vívószövetség elnöki tisztét is betöltötte. Több mutatása
32
éve