Lőrinc névnapja

Szeptember 5.

29 éve

1997 – Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya, Nobel-békedíjas apáca, misszionárius ünnepe.

Születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul:Agnesa/Antigona Gongea Boiagi. A mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, aki a szegények között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta. A Nobel -békedíjat 1979-ben kapta a szegények, a nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. Először 1986-ban, majd 1989-ben járt Magyarországon, és akkor részt vett rendjének budapesti házalapításán. Közösségének 4 nővére telepedett le hazánkban. 1995 októberben jelent meg életrajzi műve, Az egyszerű út címmel. 1996. október 1-jén Bill Clinton amerikai elnök az Amerikai Egyesült Államok díszpolgárává fogadta. Betegsége miatt 1997-ben visszavonult, 1997.09.05-én elhunyt. 1999. július 26-án Kalkuttában elkezdődött boldoggá avatásának folyamata, 2003.10.18-án avatta boldoggá II. János Pál pápa, 2016 szeptember 4-én Ferenc pápa avatta szentté. Több mutatása

Teljes esemény 1

Meghalt Történelem Ünnep

388 éve

1638 – Megszületett XIV. Lajos francia király, a "Napkirály", aki 72 éven át uralkodott.

Teljes nevén: Louis XIV Roi de France et de Navarre, Franciaország és (III. Lajos néven) Navarra királya. 13 éves koráig (1651-ig) édesanyja volt a régens, így gyakorlatilag 64 éven át uralkodott.Szilárd egyeduralmat valósított meg a főnemesi ellenzék visszaszorításával és a központosított államigazgatás bevezetésével. Uralma alatt a gazdaság és a kultúra jelentősen fejlődött, Franciaországot az európai nagyhatalmak sorába emelte. Személye a francia dicsőség szimbólumává vált.A Napkirálynak orvosai kihúzták az összes fogát, ettől remélték csökkenteni a fejfájását. Mivel nem tudott rágni, számára készítették a rengeteg féle mártást, ami mára a francia konyha jellegzetessége lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Érdekes

195 éve

1831 – Megszületett Victorien Sardou francia író, drámaíró. Puccini Tosca című operáját az ő drámája ihlette.

Sardou színpadi mesterségének kitűnő ismeretét a polgári és történelmi színmű szolgálatába állította. (Szókimondó asszonyság, Váljunk el). Műveit Magyarországon is sikerrel játszották. Nagy színpadtechnikával megírt, ügyesen szerkesztett, a szatirikus társadalomrajzot szerelmi bonyodalmakkal fűszerező vígjátékai ma iskedveltek. Tosca című romantikus drámája Puccini operájában él tovább. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Zene

134 éve

1892 – Megszületett Szigeti József hegedűművész, zenepedagógus.

Szigeti József tanulmányainak befejezése után nagy sikerrel szerepelt Európa, majd a világ különböző nagyvárosainak hangversenydobogóin. Élt Angliában, majd Svájcban, 1940-től pedig az Egyesült Államokban, 1951-ben az amerikai állampolgárságot is felvette. Klasszikus és főleg modern művek egyik legismertebb tolmácsolója volt, és kitűnő hegedűátiratokat készített Bartók magyar népdalaiból. Bartók neki ajánlotta Első rapszódiájának zongora -, majd zenekarrral kísért változatát. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene Magyar

114 éve

1912 – Megszületett Kiss Tamás, József Attila-díjas költő, esszéíró (Kedv, remények, Lillák, A főnix szárnya alatt).

Kiss Tamás költői pályája 1934-ben a Nyugatban indult. 1938-ban Debrecenben teológiát és filozófiát végzett. 1942-től Nagyváradon,1947-től Debrecenben tanított. 1953-1973 között a debreceni KLTE gyakorló-gimnáziumának tanára, az Alföld szerkesztője volt. 1982-ben József Attila-díjat kapott. Lírájában az alföldi nép és táj egyszerűsége jelenik meg. Jellegzetes hangja a csendes bánat,a finom szatíra vagy az áradó bensőségesség. Legismertebb művei a Kedv, remények, Lillák című Csokonairól szóló életregény és a Főnix szárnya alatt című esszékötet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Magyar

104 éve

1922 – Megszületett Gáti István Széchenyi-díjas orvos, akadémikus, egyetemi tanár, kórházigazgató.

Gáti a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett szülész - nőgyógyász diplomát 1948-ban. 1973-93-ig egyetemi tanárként tevékenykedett. 1976-ban nevezték ki az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójává, tudományos rektorhelyettessé, az Országos Szülészeti - és Nőgyógyászati Intézet főigazgatójává. Ezt a tisztségét 1993-ig, nyugdíjaztatásáig töltötte be. 1995-től a Kaali Intézet orvos -igazgatója. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Számos szakmai szövetség vezetőségében is részt vett, főszerkesztője volt a Magyar Nőorvosok Lapjának. Szülész - nőgyógyászként, endokrinológusként és gyermek - gyógyász - szakorvosként is kiemelkedett. Több szakkönyvet is írt: A nő orvosi szemmel, A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései. Érdemeit számos díjjal ismerték el. 1997 márciusában Széchenyi - díjat kapott "a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért". Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Magyar

89 éve

1937 – Megszületett Vágó Nelly, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas jelmeztervező, kiváló művész.

Vágó Nelly pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színház tagja lett, 1991 óta az Operaházban dolgozik. Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket és szabadtéri színházak számára is dolgozott. Számos tévéjáték, musical és film jelmeztervezője is volt, de tervezett a grazi és a nyugat-berlini operának, a Tbiliszi Nemzeti Színháznak. Az ún. magyar tervezői iskola kiváló képviselője, expresszív erejű szín- és formagazdag művészi jelmezvíziók készítője. Főbb tervezései: Madách: Az ember tragédiaíja, Csehov: Három nővér, Brecht - Weil: Koldus-opera, Paszternák - Szikora: Koldusopera. Színházi viselt dolgaink címmel könyve jelent meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Magyar Színház

87 éve

1939 – Megszületett William Devane amerikai színész, aki leginkább katona, rendőr, elnök szerepben látható (Maraton életre-halálra, Az elnök emberei).

Teljes nevén: William Joseph Devane. Édesapja sofőr volt 1929–1932 között Franklin D. Roosevelt mellett. 1976-ban szerepelt Alfred Hitchcock Családi összeesküvés című thrillerében és John Schlesinger Maraton életre-halálra című politikai kalandfilmjében. Főszereplő volt John Flynn rendező 1977-es Mennydörgés c. kalandfilmjének, és Buzz Kulik rendező 1979-es Most és mindörökké c. romantikus filmjében és az abból készült sorozatban is. 1983-ban Jane Alexanderrel együtt játszott a Testamentum-ban. 1994-ben a Lois és Clark: Superman legújabb kalandjaiban ő volt Al Capone. 2004-ben Az elnök emberei c. politikai filmsorozatban az Egyesült Államok külügyminiszterét alakította, az elnököt játszó Martin Sheen mellett. Az USA fiktív elnökét, Henry Hayest formálta meg a Csillagkapu fantasy-sorozatban (2004) és annak Csillagkapu: Continuum c. DVD-folytatásában is (2008). 2005–2006 között a 24 című politikai akciófilm-sorozatban a főszereplő Kiefer Sutherland mellett James Hellert játszotta, aztán a sorozat 2014-es folytatásában, a 24: Élj egy új napért-ban ugyanezt a Hellert, már az USA elnökeként. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

84 éve

1942 – Meghalt Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, szerkesztő (Légy jó mindhalálig).

Valószínüleg szeptember 4-én halt meg, de a halálesete a Budapest VIII. ker. polgári halotti anyakönyv 1812/1942. folyószáma alatt 1942. szeptember 5-én került bejegyzésre. A XX. századi magyar realista próza kiemelkedő alakja. Móricz országos hírnevet a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár című elbeszélése hozta meg. 1909-ben közzétette első novelláskötetét, Ady Endre üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték. 1929 decembere és 1933 januárja között Babitssal közösen szerkesztette a Nyugatot.1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Kiváló életművéből is kiemelkedik az Erdély - trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska. Művészetével ő lett a magyar kritikai realizmus beteljesítője. Több mutatása

Teljes esemény 2

Meghalt Irodalom Magyar

54 éve

1972 – A Fekete Szeptember elnevezésű arab terrorista csoport a müncheni Olimpia színhelyén sportolókat ejtett túszul.

1972. augusztus 26 és szeptember 11. között Münchenben rendezték meg a XX. nyári olimpiát. Szeptember 5-én a Fekete Szeptember nevű arab terrorista csoport nyolc tagja az olimpiai faluban behatolt az izraeli csapat szálláshelyére, ahol két izraeli sportolót megöltek és kilencet túszul ejtettek. Miután az izraeli kormány megtagadta a követelések teljesítését - 200 palesztin fogoly szabadon engedését -, a terroristák a nyugatnémet kormánytól repülőgépet követeltek a túszok elszállítására. A terroristákat és a kilenc túszt két helikopteren átszállították a fürstenfeldbrucki katonai repülőtérre, ahol a Lufthansa légitársaság Boeing repülőgépe már várakozott, hogy elszállítsa őket valamelyik arab országba. A német rendőrség ott akciót kezdeményezett, erre a terroristák megölték túszaikat, de a tűzharcban öt arab és egy német rendőr is meghalt, a három további terroristát elfogták. (Az akciónak összesen 11 izraeli sportoló, öt terrorista és egy rendőr áldozata volt.) A helyi hatóságoknak csak nagy veszteségek árán sikerült úrrá lennie a helyzeten. A játékokat azonban egynapos szünet után folytatták. Az olimpián a magyarok 6 arany -, 13 ezüst - és 16 bronzérmet nyertek. Bajnokok lettek: Balczó András öttusa, Fenyvesi Csaba párbajtőr egyéni, a párbajtőr csapat, Földi Imre súlyemelés, Gedó György ökölvívás és Hegedűs Csaba birkózás, aki győzelmével a magyar csapat 100, olimpiai aranyérmét nyerte el. Több mutatása

Teljes esemény 1

Történelem Sport

17 éve

2009 – Székelyföld hivatalos himnuszának fogadták el a székely himnuszt.

A szerzők szándéka nem az volt, hogy himnuszt alkossanak a székely népnek. Csanády a verset 1921-ben írta, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SzEFHE) "májusi nagyáldozat" névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem is tartalmazta a "himnusz" szót, egyszerűen csak "kantátá"-nak nevezték. A zenéjét Mihalik Kálmán leánykarra komponálta. A dalt, több forrás szerint, 1922. május 22-én énekelték először a SzEFHE Aquincumban rendezett találkozóján, a szerző jelenlétében.A dal később Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.1945 után tiltva volt, de bensőséges rendezvényeken, családi ünnepségeken titokban gyakran rázendítettek.A himnuszt a 2009. szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának. Több mutatása

Teljes esemény 0

Zene Magyar

149 éve

1877 – 37 éves korában meghalt Crazy Horse ("Szilaj Ló") amerikai indián törzsfőnök.

Fort Robinsonban halt meg, miután utolsó "rebellis" indiánként megadta magát. Halálát bajonett-szúrás okozta, miután kétségbeesetten ellenkezett, hogy börtönbe zárják. Meggyilkolásához néhány másik lakota indián irigysége, féltékenysége vezetett. A legnagyobb és legkarizmatikusabb sziú harcos volt, akinek minden tettét népének és lakóhelyének védelme diktálta. Több mutatása

Teljes esemény 3

Meghalt Történelem

124 éve

1902 – Meghalt Rudolf Virchow német orvos, antropológus, politikus, a kórházi vonat ötletének kivitelezője.

Virchow orvosi tanulmányait Berlinben végezte. 1848-ban tanulmányozta a Felső-Sziléziában dühöngő tífuszjárványt, melyről kimerítő tudósításokat írt. 1849-ben az akkori politikai mozgalmakban való részvétele miatt elvesztette állását, ezután Würzburgban lett egyetemi tanár és az Új Kórtani Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban kültagjává választotta. Részt vett archeológiai és antropológiai kutatásokban is. Foglalkozott Berlin csatornázásának ügyével és nagy munkát végzett az 1870-71-es háborúban a sebesültek gyógyítása terén - ő szervezte meg az első kórházvonatot. Neve azzal vált széles körben ismertté, hogy kidolgozta a sejt kórtanelméletét: a betegségeket a sejtek rendellenes változásaira vezette vissza. Elmélete a maga korában pozitív szerepet töltött be, mivel megindította a sejtek működését befolyásoló gyógyszeres kezelés kutatását és a kóros alaki elváltozások beható tanulmányozását.Megkapta a Copley-érmet a Royal Society legrégibb és legmagasabb kitüntetését, ami a művészetek és a tudományok érdemrendje. Minél több területhez kell érteni ahhoz, hogy valaki a társaság tagja lehessen és ezeken a területeken kimagaslóan kell teljesítenie, hogy a díjat megkaphassa. A doktor biológus, antropológus, paleontológus, régész, tudós, politikus és természetesen orvos volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány

99 éve

1927 – Felavatták az első magyarországi, kizárólag tudományos célokat szolgáló Magyar Biológiai Kutatóintézetet.

Tihanyban, ünnepélyes keretek között, a kormányzó jelenlétében avatták fel. Az épületegyüttest Kotsis Iván tervezte. Az intézmény 1951-ben az MTA felügyelete alá került, s 1982-ig Biológiai Kutatóintézet néven működött, 1982-ben vette fel a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nevet. Elsődleges feladata a Balaton vízminőségének és élővilágának védelmével összefüggő magyar biológiai kutatások összehangolása. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

99 éve

1927 – Meghalt Schafarzik Ferenc geológus, egyetemi tanár.

Schafarzik miután végzett a budapesti tudományegyetemen, 1876-82-ig az ásvány - földtan tanszéken tanársegéd, majd a Földtani Intézet geológusa volt.1891-től a Műegyetemen a technikai geológia magántanára, 1904-től az ásvány-földtani tanszék tanára volt. 1910 és 1916 között betöltötte a Földtani Társaság elnöki, s élete végéig a hidrológiai szakosztály elnöki tisztét. A Magyar Tudományos Akadémiának 1902-ben lett levelező, 1916-ban rendes tagja. Fő munkái Budapest és környéke, a Cserhát és a Déli - Kárpátok földtanára vonatkoztak. Ő vezette be a hazai tudományos földrengéstani megfigyelést, hidrológiai és rendszeres földtani kutatásokat. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Schafarzik-érmet alapított. (Született 1854.03.20) Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

34 éve

1992 – Meghalt Rajcsányi László háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető, mérnök.

Tíz országos bajnoki címet szerzett egyéniben, illetve csapatversenyben. Három olimpián (1936, 1948, 192) és három világbajnokságon (1937,1951,1953) nyert aranyérmet a kardcsapat tagjaként. Az Európa bajnokságokon 2-2 arany és bronz-érmet, az 1928-as főiskolai VB-n egyéniben és csapatban aranyérmet szerzett. Később a vívószövetség elnöki tisztét is betöltötte. Több mutatása

Teljes esemény 1

Meghalt Sport Magyar