Magyar kategória
39
éve
18
éve
17
éve
0
éve
2026 – Meghalt Tarr Béla, Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró (Sátántangó).
Édesapja díszlettervező volt, többek között a Magyar Állami Operaházban, édesanyja a Madách Színház elismert súgónőjeként dolgozott. Tizenévesen kezdett amatőr dokumentumfilmezéssel foglalkozni. 1987-től működött együtt Krasznahorkai László regényíróval, akit azután keresett fel, hogy szamizdatban elolvasta a Sátántangót, és elhatározta, hogy filmet készít belőle. 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat), a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával, továbbá nemzetközi filmfesztiválok életműdíjával is elismerték. A filmrendezéssel felhagyó Tarr 2013-ban Szarajevóban indított filmakadémiát, folyamatosan segítette és támogatta a fiatal rendezők munkáját. A munkában és az életben is évtizedek óta társa volt Hranitzky Ágnes vágó, akire filmjei társrendezőjeként hivatkozott. Több mutatása
0
éve
2026 – Meghalt Lovas Antal kutató vegyész, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének emeritus professzora.
Vegyészdiplomáját 1967-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként, később szenior kutatóként és csoportvezetőként. Kutatási területe a nem egyensúlyi fémes anyagok, az ötvözetkutatás és a gyors megszilárdítás. Nevéhez fűződik többek között a melt spinning és a planar flow casting technológiák hazai meghonosítása, amiért 1979-ben Jánossy-díjban részesült. Több mutatása
27
éve
153
éve
1873 – Megszületett Adolph Zukor magyar-amerikai producer, a Paramount Pictures alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója.
Születési nevén Cukor Adolf, Ricse községben született. Ő készítette Amerika egyik első nagyjátékfilmjét, a The Prisoner of Zenda című filmet, 1913-ban. Több mutatása
107
éve
1919 – Megszületett Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, a Népművészet Mestere.
Rajzain, festményein szülőföldje népszokásait, hétköznapi és ünnepi viseleteit, szokásait örökítette meg. Nagyméretű műve a tokiói magyar éttermet díszíti.Tizennyolc éves korában vezetője lett a helyi népi együttesnek, amely műsorát a Galgamácsa jeles napi szokásaiból és népi gyermekjátékokból állította össze. Több generáción át tanította a fiatalokat a hagyományokra. Írt, rajzolt, hímzett és szőtt, szőttes- és hímzésmintákat tervezett, énekelt. Hímzéseiért megkapta a Népművészet Mestere címet. Életéről film készült, Galgamácsán az általa alapított falumúzeumot róla nevezték el. Több mutatása
101
éve
100
éve