Augusztus 16.
Ma Ábrahám névnapja van

Magyar kategória

99 éve

1927 – Szekszárdon megszületett Hemmert János grafikus, kollázsfestő.

Tanulmányait a szegedi tanárképző főiskolán végezte. 1988-ig végzett pedagógiai tevékenységéért kitüntetésekben részesült. Az 1950-es évek eleje óta szerepelt különböző tárlatokon. A Szegedi Pedagógiai Főiskolán Vinkler László és Kopasz Márta volt a mestere. 1958-ban miniszteri dicsérő oklevelet, és lengyelországi utazást kapott. A Nowa Huta-i modern festőművész, Kruciak műtermében ismerkedett meg a kollázsfestészettel. Hemmert János 1962-től nyugállományba vonulásáig, 1988-ig a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium rajztanára volt. 1985-ben kiváló lánghegesztő vizsgát tett szoborkészítéshez. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1959), kapott miniszteri dicséretet kiváló munkájáért (1981). Egyéni tárlataival Szeged mellett Szekszárdon, Kiskunhalason, Gödöllőn, Hódmezővásárhelyen és Budapesten is szerepelt. 1990-től a JATE Régészeti Tanszékének külső előadója volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1927. 01. 05. Született Alkotás Magyar

48 éve

1978 – A Szent Korona visszatért Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból, ahová a II. világháború után vitték.

Több mint három évtized után tért haza a magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe. Az átadás az Országházban történt. 1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy "a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól". A német kormány adott volna menedékhelyet a korona és a koronázási jelvények számára. A Szent Koronát tartalmazó ládát először Kőszegen őrizték, majd Szálasi intézkedésére 1945.01.12-én Velem községbe, onnan március 18-án osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti volt császári vadászkastély óvóhelyére vitték, majd Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre fekvő Atterseebe, végül a szomszédos Mattseebe szállították. 1945 áprilisában "a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése" érdekében a Szálasi által tartott utolsó koronatanács, majd a minisztertanács elhatározta, hogy a koronát elássák. A koronaőrség egyik tagjának visszaemlékezése szerint: "Egy üres, elhagyott benzineshordót kettéfűrészeltünk, ebben a kétfenekű hordóban akartuk biztoságba helyezni a koronát. A hordó két darabját egybetoltuk, a koronát, a jogart, az országalmát, a koronázási kardot és a palástot lepedőkbe csavarva beletettük, és május 5-én este elástuk a tóparton". A tópart menti mocsaras részen eltüntették az ásás nyomait, a koronaőrző ládát pedig tovább vitték, mintha az ékszerek benne volnának. Május 9-én a koronaőrség teherautója, Szálasival és főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is, aki azt vallotta, hogy Szálasi parancsa szerint "halála esetén öt évig tartsák a korona hollétét titokban, s ha akkor nem a nemzetiszocialisták kormányozzák Magyarországot, adjuk át a koronát megőrzésre a Német Birodalom Führerének". A láda azonban üres volt, végül - hosszas kihallgatás eredményeként - az egyik koronaőr elárulta, hogy Szálasi rendeletére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták a koronát. Megtalálták az olajoshordót, amelyben "egy láda volt, abban vászonba csavarba a korona, amelynek belseje, bélése - a szövetrész - már teljesen el volt rothadva, ki is kellett szedni belőle". 1945. május utolsó napjaiban a koronát és a koronázási jelvényeket beszállították a majnai Frankfurtba, majd eltűnt a koronaőrség szeme elől. Az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, előbb Európában, azután Amerikában. A korona visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette, de eredménytelenül. A hivatalos nyilatkozat szerint: "a koronát úgy tekintik, mint a magyar nép különleges helyzetben lévő tulajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van letétben". Mattsee plébániájának falán magyar-német feliratú emléktábla hirdeti, hogy 1945-ben itt időzött néhány napig a magyar Szent Korona. Az átadási ünnepségen Kádár János nem vett részt, vélhetően tiltakozásul a magyar vezetőket Amerikában ért atrocitások miatt. Más vélemények szerint Carter kérésére. Több mutatása

Teljes esemény 0

1978. 01. 06. Történelem Érdekes Magyar